hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A Google csapdájában

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Egy közszereplőnek nem minősülő felsővezető több alkalommal eredménytelenül kérte a Google LLC-től, hogy a nevére történő keresés eredményeként a nyilvános adatbázisokban elérhető 20 darab, rá nézve kedvezőtlen tényállításokat tartalmazó link törlésre kerüljön. Végül a NAIH-hoz fordult. Az adatvédelmi hatóság elutasította a kérelmet, mutatjuk, miért.

A sajtószabadság keretei tágak

A felügyeleti hatóság kiemelte, hogy a sajtó által történő adatkezelésekre is vonatkozik az adatvédelmi szabályrendszer. Ez alapján személyes adat kezelése (benne annak közlése) abban az esetben jogszerű, ha annak a személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés szerinti jogalapja van, és az adatkezelés megfelel az adatkezelés általános elveinek.

A nyilvánosság számára történő beszámolás jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (e) pontjában nevesített közérdek. A jogalap fennállása persze nem jelenti azt, hogy a személyes adat minden esetben közölhető. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (3) bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A sajtó köteles továbbá kiegyensúlyozottan tájékoztatni.

A sajtó általános kötelezettségein túlmenően köteles a személyes adatok védelmét a véleménynyilvánítás szabadsága tükrében vizsgálni.

Az Alkotmánybíróság több ítéletében is kifejtette álláspontját, mely szerint a közügyek megvitatása kapcsán elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem középpontjában elsősorban nem az érintett személyek státusza, hanem a közügyek megvitatásának fontossága áll.

Az a központi kérdés tehát, hogy a közlés a közügyek megvitatását mennyiben segíti elő.

A közügyek vitatása körében sem korlátlan azonban a szólásszabadság. Egyrészt a közhatalommal rendelkezőket és a közszereplőket is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közéleti tevékenységükkel kapcsolatban, hanem magán- vagy családi életük tekintetében érinti. Szintén a szólásszabadság korlátját képezi az emberi méltósághoz való jog érvényesülése, amikor is a megfogalmazott vélemény nem csupán nevesített személyiségi jogokat, hanem az emberi méltóságot sérti (3211/2020. AB határozat).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mivel indokolta álláspontját a NAIH!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyi iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink