Greenwashing – a fogyasztók „zöld” megtévesztésének veszélyei és várható szabályozása

Megosztás Tetszik

Cikkünkben a fenntarthatósági törekvések egyik árnyoldalát, mondhatjuk a zöldítés „szürke zónáját” mutatjuk be, amely ellen mind egyéni fogyasztói, mind szabályozási szinten erőteljesen szükséges fellépni.

A vállalatok – mind a fogyasztók, mind a szabályozók részéről érkező nyomás hatására – egyre inkább próbálnak „zöldebb”, fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazni. Ugyanakkor azzal, hogy a „zöld” imázs a piacon való érvényesülés egyik kulcsává válik, egy új, káros jelenség is megjelent: a greenwashing. De vajon mi is az a greenwashing, hogyan ismerhetjük fel, és miért veszélyes a társadalomra és a környezetre?

A greenwashing, vagy más néven „zöldre mosás/zöldre festés”, olyan értékesítési, illetve marketing-gyakorlatokra utal, amelyek során egy vállalat vagy szervezet azt sugallja, hogy termékei vagy szolgáltatásai környezetbarátak, illetve fenntarthatók miközben azok valójában nem, vagy csekély mértékben felelnek meg ezen követelményeknek. A XVI. századbeli „whitewashing” óta – amikor Angliában fehérre festettek omladozó épületeket, hogy eladhatóbbnak tűnjenek –, a szivárvány összes színét használták már a „washing” kifejezés előtagjaként [1].

A zöldre mosás annak a vállalati törekvésnek egy nem kívánt mellékhatása, miszerint igyekeznek kapcsolódni társadalmi és környezeti ügyekhez, annak érdekében, hogy minél pozitívabb képet alakítsanak ki magukról, és persze ezáltal növeljék piaci eladásaikat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti a greenwashing típusait, azok veszélyeit, továbbá a várható legfontosabb szabályozói lépéseket.