353 találat a(z) veszélyhelyzet cimkére

Cikk

A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. 2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 12,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,5 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 16,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Cikk

Írásunkban a 144/2020. kormányrendeletnek az új lakások építéséhez és vásárlásához adott támogatásokat [családi otthonteremtési kedvezmény (csok)] érintő rendelkezéseit mutatjuk be.

Cikk

Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?

Cikk

A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!

Cikk

A külföldi online kereskedelmi multicégek (mint például az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól – szögezi le a Pénzügyminisztérium a kiskereskedelmi adóról szóló Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat kapcsán kiadott tájékoztatójában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a 103/2020 korm. rendelet 2. §, 4/a-ban említett "...a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére..." értelmezésében. Mit jelent ez a megfogalmazás pontosan? Eszerint órabéres dolgozó esetén a 2020.03.12 és 03.31 közötti időszakra eső munkaidő után számfejtett bérét már nem számítjuk bele "a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabérébe"? Havibéres esetében pedig 2020.03.01-03.11 időszakra kell arányosítani a havibért? A 2020.03.11-e után keletkezett pótlék, fizetett szabadság stb. sem számítódik bele? Előre is köszönöm a válaszát!

Cikk

Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.

Cikk

Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem lehetséges. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, jelen körülmények között jogszerű lehet a munkáltatói felmondás. Azt viszont tudjuk, hogy a várandós kismamák felmondási védelme továbbra is él, függetlenül a koronavírustól vagy a veszélyhelyzettől, így elküldeni őket nem lehet. Ha a várandós kismama elfogadja a bércsökkentést, milyen hatással lehet ez a későbbi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira?

Cikk

A veszélyhelyzet mindenkit kihívások elé állít. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás komoly próbatétel mind a munkavállalók mind pedig a munkáltatók számára, nem beszélve arról, hogy a járvány miatt munkahelyek mennek tönkre, és emberek veszítik el munkájukat nap mint nap. Szeretnénk megtudni, hogy ön miként éli meg ezt a rendkívüli időszakot, hogyan próbálja átvészelni a veszélyhelyzet alatti megpróbáltatásokat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenleg kihirdetett veszélyhelyzet miatt a duális képzésben résztvevőknek jár-e juttatás, ha nem jelennek meg gyakorlati képzésen? A gyakorlati képzőhely és az iskola úgy ítéli meg, hogy a szerződéses tanuló gyakorlati oktatása a képzőhelyen biztonságosan nem megoldható, az iskola és a gyakorlati képzőhely közösen döntött arról, hogy a gyakorlati oktatás ne történjen meg a veszélyhelyzet alatt. Milyen megoldások léteznek erre az időszakra? Szabadságuk kivétele, ez esetben díjazással? Ha elfogy a szabadság és tovább tart a veszélyhelyzet, mi a teendő? Előre is köszönöm válaszát!

Cikk

Egy kft. a megrendelések visszaesése miatt csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni dolgozóit. Hogy a kieső bér ne okozzon gondot a családoknak, a veszélyhelyzet miatt egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt a munkáltató a dolgozóknak. Milyen adókötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a magánszemélynek, ha nem tudja visszafizetni a kölcsönt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Cikk

Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie, tette közzé oldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

A tulajdonos általi betekintés ingyenes, vagy a társaságnak lehet díjigénye?

Dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Ingatlanszerzés időpontja

Dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Bérléssel kapcsolatos rezsiköltség továbbszámlázása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink