Veszélyhelyzet miatti munkáltatói kölcsön adókötelezettsége

Megosztás Tetszik

Egy kft. a megrendelések visszaesése miatt csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni dolgozóit. Hogy a kieső bér ne okozzon gondot a családoknak, a veszélyhelyzet miatt egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt a munkáltató a dolgozóknak. Milyen adókötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a magánszemélynek, ha nem tudja visszafizetni a kölcsönt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint azt a vagyoni értéket – kapott hitelt, kölcsönt, elismert tartozást –, amelyet a magánszemély köteles visszaszolgáltatni, megfizetni, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis a magánszemélynek a kapott kölcsön után nem kell adót fizetnie [szja-törvény 7. § (1) bekezdés c) pont].

A kölcsönre felszámított kamat a felek megállapodásától függ, ami kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönről is szólhat.

Ha a kifizető (például a munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot, a szja-törvény szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik.

A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kifizetőt ténylegesen megillető kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani [szja-törvény 72. §].

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek (a munkáltatónak) a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 17,5 százalék szochót kell fizetnie. A szja-t és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani, mindaddig, amíg a követelés (vagy annak egy része) fennáll.

Ugyanakkor az szja-törvény 72. paragrafus (4) bekezdésének g) pontja értelmében nem kell kamatkedvezményt megállapítani az olyan munkabérelőleg esetében, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható.

Ha a dolgozó nem tudja visszafizetni a kölcsönt, és azt a munkáltató véglegesen elengedi, társaságiadóalap-növelési kötelezettség nem lesz, viszont a magánszemély jövedelme után munkaviszonyból származó jövedelem jogcímén szja-, járulék-, valamint szocho- és szakhofizetési kötelezettség keletkezik.

Mivel az elengedéssel megszerzett jövedelem szja-köteles, illetéket nem kell fizetni, de az elengedést az állami adóhatósághoz be kell jelenteni, mert az ügylet (bár mentes) az ajándékozási illeték hatálya alá esik [illetéktörvény 17. § (1) bekezdés c) pont; (2) bekezdés; 91. § (2) bekezdés].