hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A bércsökkentés hatása a csedre, gyedre

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem lehetséges. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, jelen körülmények között jogszerű lehet a munkáltatói felmondás. Azt viszont tudjuk, hogy a várandós kismamák felmondási védelme továbbra is él, függetlenül a koronavírustól vagy a veszélyhelyzettől, így elküldeni őket nem lehet. Ha a várandós kismama elfogadja a bércsökkentést, milyen hatással lehet ez a későbbi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira?

A kérdés megválaszolásához tudnunk kellene, hogy a munkavállaló a gyermek születéséig dolgozik-e még, vagy esetleg táppénzen van, illetve mennyi idő van még hátra a szülésig. Több példán keresztül vesszük végig a szcenáriókat, illetve, hogy ezekre a helyzetekre hogyan hathat az esetleges bércsökkentés.

Feltételezzük, hogy a várandós kismama jogosult lesz csedre és gyedre, tehát fog rendelkezni a gyermek születése előtti 2 évben legalább 365 biztosított nappal, valamint biztosított a gyermek születésekor, illetve a jogosultság kezdetekor! Ha egyébként esetleg a 365 naphoz még az előtte lévő időszak szükséges és táppénzre kerül, ezek az időszakok is beleszámítanak a 365 napba.

A kérdés azonban az: milyen összegű ellátásra számíthat a várandós kismama, ha a munkáltatója csökkenteni szeretné a bérét, és a módosítást a munkavállaló is elfogadja.

Változik a csed-, gyedalap a katás vállalkozóknál 2020. július 1-jétől
A 2020. április 21-én megjelent 140/2020. kormányrendelet értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken 2020. július 1-jétől. Ez a csökkenés kihatással lesz a katás vállalkozók egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainak alapjára is, ugyanis a szociális hozzájárulási adó csökkentésével emelkedik a csed, gyed ellátások alapja.
Annak a katás vállalkozónak, aki havi 50 ezer forintos tételes adót fizet, jelenleg még (2019. július 1-jétől) 98 100 forint, 2020. július 1-jétől viszont a rendelet értelmében 102 000 forint lesz az ellátások számításának alapja. Amennyiben havi 75 ezer forint tételes adót fizet, akkor az alap 170 000 forint lesz (a jelenlegi 164 000 forint helyett). Nézzük, ennek értelmében hogyan alakulhat majd a csed és a gyed havi várható összege!
• 50 ezer forintos tételesadó-befizetés esetén: havi bruttó 71 400 forint, amely nettó 60 690 forint csedet, valamint nettó 53 550 forint gyedet jelent;
• 75 ezer forintos tételesadó-befizetés esetén: havi bruttó 119 000 forint, amely nettó 101 150 forint csedet, valamint nettó 89 250 forint gyedet eredményez.
Mivel a csed és a gyed számításánál nem vesszük figyelembe a gyermek születéséhez viszonyított utolsó 3 hónap befizetéseit, és az előtte lévő hónap utolsó napjától visszaszámolva, 180 naptári napi átlagbefizetések adják az ellátások alapját, így a teljes, fent említett kata utáni csed-, illetve gyedösszegek akkor érhetők el, ha július 1. után legalább 9 hónap eltelt. Ellenkező esetben, amennyiben a számítási időszak még július 1. előttre is fog esni, akkor a két időszak alapjainak átlagából jön majd ki a csed és a gyed összege. 

Vegyük azt az esetet, hogy a munkavállaló már táppénzen van, veszélyeztetett terhes, vagy várhatóan táppénzen lesz már a szülésig hátralévő időben! A gyermek születéséhez képest az utolsó 3 hónap jövedelme egyébként sem számít bele az ellátásokba, és a táppénzes napokat sem lehet figyelembe venni a csed vagy a gyed összegének kiszámításakor.

Az Adózóna koronavírus-járvány kapcsán megjelent egyéb cikkeit itt olvashatja el.
Nézze meg "A társadalombiztosítási szabályok veszélyhelyzetben" című videónkat is!

Nézzünk egy konkrét példát: a kismama gyermeke várható születésének napja szeptember 15. A szeptemberi, augusztusi, júliusi bér nem releváns a számolásnál (amennyiben ténylegesen szeptemberben születik a gyermek), és június 30-ától számolunk vissza 180 napot, amely időszak átlagbére alapján fogunk csedet, gyedet számolni. Csak az aktuális munkaviszony kezdetéig, maximum 2019. január 1-jéig mehetünk vissza a számolásban. Feltételezzük, hogy a bércsökkentésre vonatkozó módosítás április 20-ától élne, így június 30-áig még több mint 2 hónap munkavégzés várható a csökkentett bérrel. Amennyiben a munkavállaló már táppénzen van, akkor ezeket a napokat a számolásnál átugorjuk, és csak a bérrel ellátott napok (munkabér, szabadság, betegszabadság) fognak számítani. Vagyis, ha elfogad a munkavállaló egy csökkentett bérre vonatkozó szerződésmódosítást, de ez idő alatt táppénzen lesz, akkor az ellátás összegét nem fogja befolyásolni a csökkentett bér.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló még dolgozna, nincs táppénzen, esetleg nemrég derült ki a várandóssága és több idő van hátra a szülésig!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyi iparűzési adó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink