hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiskereskedelmi különadó: az Amazon, a Wish, az Aliexpress sem bújhat ki alóla

  • adozona.hu

A külföldi online kereskedelmi multicégek (mint például az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól – szögezi le a Pénzügyminisztérium a kiskereskedelmi adóról szóló Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat kapcsán kiadott tájékoztatójában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.

Törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a Pénzügyminisztérium a kiskereskedelmi adó ismételt bevezetéséről, amelyre vonatkozó rendelkezéseket már a 109/2020. kormányrendeletben is rögzítették. A különadó valamennyi kiskereskedelmi tevékenységre (a tényleges bolti kiskereskedelem mellett a piaci kiskereskedelem, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is) adóköteles tevékenység, függetlenül, attól, hogy ezek egy részét ténylegesen nem bolti környezetben végzik.

A kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a törvényjavaslat szövege a TEÁOR’08 szerint – a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelme kivételével – a 45.1., a 45.32, – a motorkerékpár javítás és nagykereskedelem kivételével – 45.40 ágazatba, továbbá a 47.1-47.9 ágazatokba sorolható tevékenységeket azonosítja adóköteles tevékenységként. 6 Fontos összefüggés, hogy az értelmező rendelkezés megszövegezéséből is következően az adókötelezettség szempontjából nincs jelentősége sem annak, hogy az adózónak van-e, s ha igen milyen a TEÁOR besorolása, sem pedig annak, hogy a vállalkozó az adott adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként végzi-e vagy sem. Eszerint – a TEÁOR-hoz fűzött magyarázatot is alapul véve – a kiskereskedelmi tevékenységet az alábbiak szerint lehet értelmezni.

A kiskereskedelmi tevékenység termékeknek, áruknak átalakítás nélküli értékesítése a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére az egyes – a törvény értelmező rendelkezésében említett – TEÁOR számok alapján azonosítható értékesítési csatornákon (boltban, utcai standon, csomagküldő szolgálattól, interneten stb.) keresztül. Az értékesített áruk köre a fogyasztási javakra korlátozódik, a kereskedelmi forgalomba nem hozott termékek (gabonafélék, érc stb.) nem tartoznak ide, de ide értendőek azok a széles közönség számára értékesített termékek (pl. papír, festék, faáru), amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak.

A törvényjavaslat indoklása szerint összefoglalóan, általánosságban azt lehet kijelenteni, hogy a kiskereskedelmi tevékenység nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. Azaz e tevékenység lényege áruk főképp végső fogyasztónak történő értékesítése. Azon kereskedelmi egységek tevékenysége tartozik ide, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú – mindenki számára hozzáférhető – értékesítést bonyolítanak.

Ezen értékesítési helyek és csatornák esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez, nincs jelentősége annak sem, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság áll vásárlói pozícióban. Ennélfogva nem tartozik ide a gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak, nagykereskedő, viszonteladó, kiskereskedő számára való értékesítése, feltéve, hogy az értékesítés nem a bárki által könnyen hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történik.

Emellett a javaslat az értelmező rendelkezések között rögzíti az adóalapnak minősülő nettó árbevétel fogalmát. E fogalomnál – az adóalanyok fajtája, azaz adóköteles tevékenységük adójogi, számviteli keretei szerint – öt különböző esetet különít el a szabályozás. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany nettó árbevétel alatt a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő.

Az egyedi beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C paragrafusa szerinti nettó árbevétel minősül nettó árbevételnek. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevételét, míg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevételt azonosítja a javaslat az adó alapjaként.

Az adóköteles tevékenységet nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott áru kiskereskedelmi (tipikusan internetes) értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték minősül adóalapot képező nettó árbevételnek.

A javaslat szerint adóköteles az értelmező rendelkezésben definiált kiskereskedelmi tevékenység. Az egyértelmű jogértelmezés érdekében a Javaslat rögzíti, hogy nemcsak a belföldi letelepedésű jogalanyok (gazdasági társaság, külföldi vállalkozás fióktelepe) által folytatott tevékenység adóköteles. Adókötelezettség vonatkozik azon – értelmező rendelkezés szerinti – kiskereskedelmi tevékenységre is, melynek keretében, illetve eredményeként a külföldi illetőségű személy vagy szervezet – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e magyarországi fiókteleppel vagy sem – nem fióktelepe útján vevője részére belföldön átadott árut értékesít.

Az indoklás szerint e kitétel célja, hogy ne legyen versenyelőnyben az a magyarországi gazdasági célú letelepedés nélküli (elsősorban internetes) bolt, vállalkozás, amely szintúgy kiskereskedelmi árukat ad el, mint bármely magyarországi székhelyű, telephelyű társaság vagy magyarországi fióktelep.

A javaslat rögzíti, hogy az adó alanya az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó – értelmező rendelkezések között definiált – nettó árbevétel. A javaslat abból indul ki, hogy a nettó árbevétel fejezi ki leginkább a vállalkozás terjedelmét, a gazdasági aktivitása mértékét, piaci erejét, a tevékenységével kifejtett negatív extern (különösen negatív környezeti) hatást. Az árbevétel könnyen számítható az adózó számviteli, illetve személyi jövedelemadóban vezetett nyilvántartása, bizonylatai alapján. Továbbá az is szempont, hogy az árbevétel kevésbé rejthető el például a nyereséghez képest.

Tehát adószámítási, adminisztrációs, egyszerűségi szempontból és az adóeltitkolás kizárása szempontjából is ez a legelőnyösebb mutató – indokol a Pénzügyminisztérium. A javaslat az adóalapba sorolandónak rendeli azokat a bevételeket is, melyeket a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző beszállítójától kap, annak ellentételezéseképp, hogy a szállító számára különböző – értékesítést elősegítő – szolgáltatást (például boltban végzett marketingszolgáltatás, reklámszolgáltatás, az áru vevő számára való feltűnőbb helyen való elhelyezése, internetes értékesítés esetén az áru kiemelése) nyújt.

Az adóalap részét képezi a beszállító által a kiskereskedő adóalanynak adott engedmény összege is, függetlenül annak számviteli elszámolási módjától.

A javaslat az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állók adójának megállapítására – az adóelkerülés érdekében – külön szabályt rendel alkalmazni. (A progresszív adómértékek miatt fennáll a veszélye, hogy adóoptimalizálási szándékból egy társaság több társasággá válik.) A törvény szerint tehát a kapcsolt vállalkozások esetén a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles nettó árbevételét összegezni kell, majd pedig ezen összegre kell vetíteni a progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót az adóköteles árbevétel arányában viselik. Ugyanezen módon kell eljárni az adóelőleg számítása során is.

A javaslat ezen jogintézménnyel az adóelkerülést kívánja megelőzni azzal, hogy a kapcsolt vállalkozások mindegyike köteles elvégezni az adó kiszámítását. A számításokat dokumentálni kell, amit az adóhatóság ellenőrizhet. Fontos tehát, hogy az összeszámítási szabály célja az adóelkerülés megakadályozása. Ezért a javaslat rögzíti, hogy csak azon kapcsolt vállalkozásoknak kell e szabályt alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a veszélyhelyzet időszakában kihirdetett, a kiskereskedelmi adóról szóló kormányrendelet kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a kiskereskedelmi tevékenységet végző jogalany az eszközeit ezen kormányrendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba. Ez utóbbi esetben is kimentheti magát az összeszámítási szabály alól az az adóalany, aki bizonyítja, hogy a szétválást, kiválást, eszközátadást nem adóelkerülési célból, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

Az adó mértéke a törvény szerint – figyelemmel az ágazaton belül az egyes adózók eltérő teherviselő képességére – sávosan progresszív.

Az adó az adóalap

  • 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A Pénzügyminisztérium számítása szerint kiskereskedelmi piacon jelen lévő több mint 35 ezer vállalkozás közül kétezret érint a kiskereskedelmi adó, és az annak bevallásával járó adminisztrációs teher.

A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Földmunkák számlázása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

485/2020. kormányrendelet

Széles Imre

tb-szakértő

EU-n kívüli eszközbeszerzések

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close