327 találat a(z) veszélyhelyzet cimkére
Összegzés a PM-től a kormány járvány elleni gazdaságvédelmi lépéseiről
Cikk
Százötvenezer kisvállalkozás, hatvanezer kisgyermekes család, több százezer vállalkozás mellett az egyetemi hallgatók és a banki adósok életét is megkönnyítik a kormány gazdaságvédelmi intézkedései – jelentette ki az MTI-nek Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.
Újabb rendeleteket hirdettek ki május 7-én
Cikk
A 102. és 103. számú Magyar Közlönyben május 7-én újabb rendeletek jelentek meg. Egyikük kimondja, hogy 150 000 000 000 forintos keretösszegből a Magyar Állam magyarországi székhelyű hitelintézetnek tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.
Megváltoztak az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai
Cikk
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.). Mindkét norma rendelkezéseit május 5-étől átmenetileg jelentősen módosította a 179/2020. kormányrendelet. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.
Közbeszerzések a veszélyhelyzetben
Cikk
Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre – hívja fel a figyelmet dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szakértője.
A márciusi kiskereskedelmi adatokban erősen látszik a járvány hatása
Cikk
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. 2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 12,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,5 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 16,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Egyes munkáltatói juttatások közterhei járványhelyzetben
Cikk
Nem, egyszerű kiigazodni a nemrégiben elfogadott kormányrendeletek szabályaiban, hogy milyen közterheket kell március-június hónapokban fizetni a kedvezményezett tevékenységi körbe tartozó munkáltatók juttatásai után, cikkünkben ehhez nyújtunk fogódzót.
Csok veszélyhelyzetben
Cikk
Írásunkban a 144/2020. kormányrendeletnek az új lakások építéséhez és vásárlásához adott támogatásokat [családi otthonteremtési kedvezmény (csok)] érintő rendelkezéseit mutatjuk be.
Fizetés nélküli szabadság: a munkáltató által átvállalandó egészségügyi hozzájárulásról
Cikk
Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
Cikk
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Kiskereskedelmi különadó: az Amazon, a Wish, az Aliexpress sem bújhat ki alóla
Cikk
A külföldi online kereskedelmi multicégek (mint például az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól – szögezi le a Pénzügyminisztérium a kiskereskedelmi adóról szóló Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat kapcsán kiadott tájékoztatójában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.
Itt az új kormányrendelet: óvodai, bölcsődei ügyelet, munkahelyi gyermekfelügyelet, bölcsődei ellátás támogatása
Cikk
Megjelent a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020. (IV. 27.) kormányrendelet.
103/2020 kormányrendelet: bruttó munkabér meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a 103/2020 korm. rendelet 2. §, 4/a-ban említett "...a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére..." értelmezésében. Mit jelent ez a megfogalmazás pontosan? Eszerint órabéres dolgozó esetén a 2020.03.12 és 03.31 közötti időszakra eső munkaidő után számfejtett bérét már nem számítjuk bele "a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabérébe"? Havibéres esetében pedig 2020.03.01-03.11 időszakra kell arányosítani a havibért? A 2020.03.11-e után keletkezett pótlék, fizetett szabadság stb. sem számítódik bele? Előre is köszönöm a válaszát!
Fizetés nélküli szabadság: visszaigényelhető a munkavállaló által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék
Cikk
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
A bércsökkentés hatása a csedre, gyedre
Cikk
Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem lehetséges. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, jelen körülmények között jogszerű lehet a munkáltatói felmondás. Azt viszont tudjuk, hogy a várandós kismamák felmondási védelme továbbra is él, függetlenül a koronavírustól vagy a veszélyhelyzettől, így elküldeni őket nem lehet. Ha a várandós kismama elfogadja a bércsökkentést, milyen hatással lehet ez a későbbi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
