334 találat a(z) veszélyhelyzet cimkére
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
Cikk
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Kiskereskedelmi különadó: az Amazon, a Wish, az Aliexpress sem bújhat ki alóla
Cikk
A külföldi online kereskedelmi multicégek (mint például az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól – szögezi le a Pénzügyminisztérium a kiskereskedelmi adóról szóló Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat kapcsán kiadott tájékoztatójában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon.
Itt az új kormányrendelet: óvodai, bölcsődei ügyelet, munkahelyi gyermekfelügyelet, bölcsődei ellátás támogatása
Cikk
Megjelent a veszélyhelyzet során a gyermekek napközbeni felügyeletével kapcsolatos intézkedésekről szóló 152/2020. (IV. 27.) kormányrendelet.
103/2020 kormányrendelet: bruttó munkabér meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét a 103/2020 korm. rendelet 2. §, 4/a-ban említett "...a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabére..." értelmezésében. Mit jelent ez a megfogalmazás pontosan? Eszerint órabéres dolgozó esetén a 2020.03.12 és 03.31 közötti időszakra eső munkaidő után számfejtett bérét már nem számítjuk bele "a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti bruttó munkabérébe"? Havibéres esetében pedig 2020.03.01-03.11 időszakra kell arányosítani a havibért? A 2020.03.11-e után keletkezett pótlék, fizetett szabadság stb. sem számítódik bele? Előre is köszönöm a válaszát!
Fizetés nélküli szabadság: visszaigényelhető a munkavállaló által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék
Cikk
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
A bércsökkentés hatása a csedre, gyedre
Cikk
Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem lehetséges. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, jelen körülmények között jogszerű lehet a munkáltatói felmondás. Azt viszont tudjuk, hogy a várandós kismamák felmondási védelme továbbra is él, függetlenül a koronavírustól vagy a veszélyhelyzettől, így elküldeni őket nem lehet. Ha a várandós kismama elfogadja a bércsökkentést, milyen hatással lehet ez a későbbi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira?
Munkavégzés veszélyhelyzet idején – Ön mit gondol róla?
Cikk
A veszélyhelyzet mindenkit kihívások elé állít. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás komoly próbatétel mind a munkavállalók mind pedig a munkáltatók számára, nem beszélve arról, hogy a járvány miatt munkahelyek mennek tönkre, és emberek veszítik el munkájukat nap mint nap. Szeretnénk megtudni, hogy ön miként éli meg ezt a rendkívüli időszakot, hogyan próbálja átvészelni a veszélyhelyzet alatti megpróbáltatásokat.
Duális képzés díjazása vészhelyzet esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenleg kihirdetett veszélyhelyzet miatt a duális képzésben résztvevőknek jár-e juttatás, ha nem jelennek meg gyakorlati képzésen? A gyakorlati képzőhely és az iskola úgy ítéli meg, hogy a szerződéses tanuló gyakorlati oktatása a képzőhelyen biztonságosan nem megoldható, az iskola és a gyakorlati képzőhely közösen döntött arról, hogy a gyakorlati oktatás ne történjen meg a veszélyhelyzet alatt. Milyen megoldások léteznek erre az időszakra? Szabadságuk kivétele, ez esetben díjazással? Ha elfogy a szabadság és tovább tart a veszélyhelyzet, mi a teendő? Előre is köszönöm válaszát!
Veszélyhelyzet miatti munkáltatói kölcsön adókötelezettsége
Cikk
Egy kft. a megrendelések visszaesése miatt csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni dolgozóit. Hogy a kieső bér ne okozzon gondot a családoknak, a veszélyhelyzet miatt egy évre kamatmentes kölcsönt nyújt a munkáltató a dolgozóknak. Milyen adókötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a magánszemélynek, ha nem tudja visszafizetni a kölcsönt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A veszélyhelyzet után még 120 nap van a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatára
Cikk
Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie, tette közzé oldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Ingyenes termékátadás veszélyhelyzet idején
Kérdés
Állásfoglalás-kérés veszélyhelyzet idején ingyenes termékátadás adózási vonzatairól Tisztelt Adózóna Szakértői Csapata! Cégünk szeretne Önöktől állásfoglalást kérni az alábbi adózási kérdésre vonatkozóan, mind áfa, mind tao/kiva tekintetében: Mint ismeretes, Magyarország kormánya a 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó COVID-19 koronavírus humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2020. március 11-én. Azóta is folyamatosan látnak napvilágot a veszélyhelyzettel összefüggő újabb és újabb kormányrendeletek. Cégünk (továbbiakban: támogató) a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából 2020. áprilisában/májusában támogatási megállapodást fog kötni egy kórházzal (továbbiakban: támogatott), melynek keretében a támogatási megállapodás 1. számú mellékletében szereplő laboreszközöket, termékeket, valamint TBC tenyészetek tárolására használt fém kosarakat ad át a támogatott részére. A támogatás megállapított értéke X millió Ft. Cégünk az ingyenes termékátadás keretében átadásra kerülő termékeket megvásárolja, azaz már a laboreszközök megvásárlásának időpontjában ismert, hogy ezeket az eszközöket nem az adóköteles tevékenységéhez szerzi be a kft., már előzetesen ismert, hogy azért vásároljuk meg a laboreszközöket, hogy a kórháznak ingyenesen átadjuk, ezzel segítvén a kórház vírus elleni védekezését, a fertőzött betegek kezelését. A támogatás kapcsán előtérbe került a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (1) és (2) bekezdése, így a (2) bek. alapján „a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki”. Erről az adóhatóságot 60 napon belül értesítenünk kell írásban, cégkapun keresztül, szabad formátumú levél keretében készítünk egy beadványt, formanyomtatvány állítólag nincs ehhez. Fenti § értelmében cégünknél a fenti tevékenységvégzésünk után nem keletkezik fizetési kötelezettség. Az ingyenes termékátadásról készült egy aláírásra váró adományozási/támogatási megállapodás, valamint egy felajánló levél az adomány/támogatás felajánlásáról. Az eszközök átadását jegyzőkönyvben dokumentálni fogjuk tételesen. Kérdéseink (a kérdéseket kiemeltem, a kérdéshez tartozó kiegészítő információ, magyarázat alatta szerepel). 1.) Kérdésem, hogy ez a juttatás egyáltalán adományozásnak számít-e vagy támogatásnak? Az 1996. évi LXXXI. tv. (Tao tv.) 4. § 1/a) pontja és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 1. pontja alapján csak civil szervezetnek, illetve közhasznú szervezetnek lehet adományt adni, tehát véleményem szerint egy kórháznak nyújtott ingyenes termékátadás nem minősülhet adománynak, csak támogatás lehet, hiszen a kórház nem közhasznú szervezet, hanem alapító okirata szerint költségvetési szerv, így a kórháztól kapott nyilatkozat hiányában a Tao tv. 3. számú mellékletének 13. pontja szerint az adózó által visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült egyes költségek, ráfordítások közé tartozik és mint ilyen adóalap-növelő tételként kezelendő egy társasági adó hatálya alá tartozó adóalany esetében a Tao tv. 8. § (1) bek. d) pontja értelmében. Kiva hatálya alá tartozó cég esetében pedig a 2012. évi CXLVII. tv. (Katv.) 20. § (3) bek. d) pontja szerint adóalap-növelő tétel, ha nem rendelkezünk a támogatott nyilatkozatával! Abban az esetben, ha a kórháztól kapunk nyilatkozatot, amely szerint a kórház a támogatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, akkor természetesen nem kell az adóalapot sem a tao-nál, sem a kivánál megnövelni, véleményem szerint. Ebben kérnék megerősítést. Míg ha nem támogatásról lenne szó, hanem adományról, akkor a Tao tv. 3. számú mellékletének B) rész 17. pontja szerint az adott juttatás vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások között elszámolható, és a Tao tv. 7. § (1) bek. z) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető. Tehát véleményem szerint az adomány kedvezőbb adózási szempontból, mint a nem adomány céljából adott támogatás. De mi a kórháznak – szervezeti jogállásából kifolyólag – nem tudunk adományt adni, csak visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást nyújthatunk részükre. 3.) Az ingyenes termékátadás során átadásra kerülő termékek beszerzésekor levonható-e a beszerzés áfatartalma? (ez a kérdés kapcsolódik a 2. kérdéshez) Itt beidézném a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 11. § (1) bekezdését, mely szerint: „11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.” Egy általam el nem fogadott, eltérő álláspont alapján a Stab. tv. 28/A § (1) bek. szerinti tevékenység, azaz a katasztrófahelyzetben nyújtott szolgáltatás, termékátadás során az átadásra kerülő termékek előzetes beszerzésekor a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, mert ezen eltérő álláspont szerint: „b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki,” tehát a beszerzés az adóköteles tevékenység érdekében történt, vagy legalábbis annak kell minősíteni, ezért ebből következően levonható az áfa az állásfoglaló szerint. Az én értelmezésem szerint viszont nem vonható le a beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa, mert csak az ingyenes termékátadást kell úgy tekinteni, mint ami a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki a kft., és a 28/A § (2) bek. szerint nem keletkezik fizetési kötelezettség az (1) bek. szerinti tevékenységvégzés után, vagyis ha katasztrófahelyzetben adok át terméket ingyenesen, akkor ez után fizetendő áfa nem merül fel. Tehát az én álláspontom szerint csak a kimenő oldal (ingyenes átadás), ami nem vált ki fizetési kötelezettséget, a bejövő oldalhoz (átadásra kerülő termékek beszerzése) ennek semmi köze nincs és a beszerzéskor az áfa nem levonható. Erre vonatkozik tulajdonképpen a 2.) kérdés. Mivel a labortálcák beszerzésének időpontjában már ismert tény, hogy ingyenes átadás céljából szerzem be, értelmezésem szerint az Áfa tv. 120. § alapján ebből az következik, hogy nem az adóköteles tevékenységemhez használom fel a beszerzést, tehát nem levonható beszerzéskor az áfa. 4.) Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése és a 2011. évi CXCIV tv. 28/A § (1) bekezdése figyelembevételével termékértékesítésnek minősül-e a veszélyhelyzet idején a járvány következményeinek elhárítása és enyhítése céljából ingyenesen átadott termék? 5.) A Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28/A § (1) és (2) bekezdésére tekintettel keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a termékek ingyenes átadásakor? Vagyis: kell-e számlát kiállítani az ingyenes termékátadásról és ha igen, akkor kell-e áfát felszámítani és megfizetni az ingyenes termékátadáskor a számlán? Ha nincs számlakiállítási kötelezettség, akkor kell-e számla helyett számlát helyettesítő okiratot vagy valamilyen számviteli bizonylatot kiállítani a termékek átadási jegyzőkönyvén kívül? 6.) Cégünk kivaalany, 2020. 01. 01-jétől a kisvállalati adó hatálya alá tartozunk. Szükséges-e a kórháztól egy nyilatkozatot bekérnünk annak érdekében, hogy a kiva alapját a támogatás összegével ne kelljen megemelni? Itt a Tao. tv. 3. számú mellékletére utalnék, azon belül is az A) rész 13. pontjára, illetve a B) rész 17. pontjára. 7.) A 3. és 5. kérdés válaszától függően, ha a beszerzéskor levonható az áfa és az ingyenes termékátadásról adómentes számlát kell kiállítani, akkor kérdés, hogy a kimenő számlán milyen értéket kell kiszámlázni? Tegyük fel például, hogy 1 millió forint+áfa összegért szereztük be az ingyenesen átadásra kerülő termékeket! Ekkor 1 millió vagy 1,27 millió forintról állítunk ki számlát? Levonható áfa esetén a támogató könyveiben 1 millió forint értéken fogja kimutatni a készletek között az átadásra kerülő eszközöket. Ilyenkor én 1 millió forintot számláznék ki. Ha viszont nem levonható a beszerzéskori áfa, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. § (2) bek. b) pontja alapján a le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi, ebben az esetben viszont 1,27 millió forintról állítanék ki adómentes számlát. Várom megtisztelő válaszukat!
Ezen fő munkajogi szabályoktól veszélyhelyzetben se térjen el!
Cikk
A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Az EU igazságügyi biztosa kiemelt figyelemmel kíséri a magyar felhatalmazási törvényt
Cikk
Nem elégszik meg csupán a magyar felhatalmazási törvény szövegének vizsgálatával, hanem annak gyakorlati alkalmazását, halmozott, így az uniós jogra gyakorolt hatását is nyomon követi majd – közölte kedden egy online beszélgetésen Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa.
Tovább érvényesek a pénztárgépek szervizelésére jogosító igazolványok
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró műszerészi igazolványok érvényességének meghosszabbodására hívja fel a figyelmet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
