101 találat a(z) telek cimkére

Telek áfája - bérbeadás Kérdés

Cég értékesítése ingatlannal Kérdés

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározása Kérdés

Társasházi lakás építése Kérdés

Építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás áfaalanyisága választása során az áfanyilatkozatban az áfafizetési kötelezettséget 1) pont alapján az általános szabályok szerint állapította meg, valamint a (T) és a (P) kód alatt szereplő adókötelezettséget választotta. A vállalkozás a társasház építéséhez beépített ingatlant vásárolt, mely a 86. § (1) bekezdése alapján mentes az adó alól. A bontási munkák befejezése előtt a telek egy részét értékesítette a leendő társasházi építtetők részére, adómentesen. A társasházi lakások kivitelezésére szerződést kötött a magánszemélyekkel a 86. § (1) bekezdés j), k) pontjaira figyelemmel 5 százalékos áfatartalommal. Valamint a bontási munkák befejezését követően kötött szerződések esetében szintén építési szerződést kötött a megrendelőkkel, mely építési szerződés tartalmazta a telek árát, valamint a lakások ellenértékét. A felszámítandó áfa értékét 5 százalékban határozta meg a vállalkozó. Kérdés: Helyesen járt-e el a szerződéskötés során a vállalkozó? Értelmezésünk szerint a választott adózási mód a (T) és (P) kód alapján az adókötelezettség a vállalkozás tevékenységét szolgáló ingatlanokra érvényes. Kérjük mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Lieb Mátyás

Új ingatlan eladása magánszemélyként Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély új ingatlanokat értékesít 2020-ban. Két lakás épült egy telken. Az egyik lakást úgy értékesíti, hogy az értékesítési ár meg van bontva lakásra és telekre. A másik lakás úgy értékesíti, hogy kialakít a tetőtérben egy lakást, valamint az alsó szintet külön értékesíti. Itt nem bontja meg az értékesítési árat lakás és telek részre. Kérdésem: a magánszemélynek ebben az esetben kell-e adószámot kérnie, illetve kell-e áfát fizetnie? Másik kérdés: meg kell-e bontania az első esetben a telek és az lakás árát a szerződésben? Mindez azért történt, mert a telek már sok éve az eladó birtokában volt, így a telek után nem szeretne szja-t fizetni. Köszönöm a válaszát.

Fellelt telek könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyieszköz-nyilvántartásába 2003-ban került be egy gazdasági épület, amit 2008.12.31-én a 866-os terven felüli értékcsökkenés számlával szemben kivezettek. Maga a telek, amin az épület áll, a mai napig a társasági tulajdonát képezi a tulajdoni lap szerint, így kérdésem az, hogy milyen könyvelési tételként, milyen nyilvántartási értéken és milyen dátummal lehetséges a telket felvenni az ingatlanok közé. A fellelt eszközöket egyéb bevétellel szemben kell elszámolni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Egy "kivett gazdasági épület, udvar" esetén is ez az eljárás? Válaszukat előre is köszönöm!

Ingatlanok áfája: három kérdés, három válasz Cikk

Nyaraló, garázs és telek áfájával kapcsolatban tettek fel kérdéseket olvasóink. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Áfa visszaigénylése lakásépítésnél 5 millió forintig Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az építési tevékenységről szóló válasz (https://adozona.hu/kerdesek/2019_8_28_Hany__afa_epitesi_tevekenyseg_bmj) részletesen tartalmazta az építési tevékenység áfatartalmát. Az ehhez kapcsolódó áfa-visszaigénylés szabályairól szeretném kérdezni. Az építési telket az építtető 27 százalékos áfával vásárolta, majd azon szerkezetkész állapot kivitelezésre egy vállalkozóval szerződött (aki még ebben az évben 5 százalékkal számláz). A további munkákat az építtető saját szervezésben folytatja, ahol már 27 százalékos számlák keletkeznek (ez kb. a teljes költségvetés 25 százaléka). Jogosult- e a telek és a 27 százalékos számlák tekintetében áfa-visszaigénylésre?

Saját iroda építése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Egy kft. vásárolt egy telket. Saját célra lakóingatlant épít, ahol a vállalkozás irodája lenne. 1. Ha egy külsős céget bíz meg a kivitelezéssel, akkor a kivitelező fordított áfásan számláz a megrendelőnek? 2. Ha az ingatlannak lenne egy helyisége, ahová a tulajdonos beköltözne, akkor hogyan alakul az építkezéshez felhasznált anyagok áfa levonhatósága? 3. Ha a generálkivitelező fordított áfás számlát állít ki, akkor a fizetendő áfának megfelelő levonható adó hogyan alakul? Köszönettel.

Telek áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?

Ingatlan szerzési ideje című kérdés kiegészítése Kérdés

Tisztelt Adózóna! A fenti című korábban feltett kérdésemre az alábbi kiegészítéseket szeretném tenni: Ez egy társasház, melynek egy lakásáról van szó. A telek adásvételi szerződése 2015-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés módosítása 2017-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban az alábbit tudom írni: A határozat úgy szól, hogy az elsőfokú építési hatóság, a kivitelező (telek eladója), a vevők (az összes lakás új vevője) a kérelmező nevében az eladó társaság képviselője meghatalmazott, és az építtetők (két cég) által előterjesztett kérelmének helyt adok.... A használatbavételi engedély jogerőre emelkedett 2016-ban. A számlák alapján tudjuk a bekerülési értéket elszámolni. A szerződésmódosítás csak annyit tartalmaz, hogy nem a telek, hanem a lakás kerül eladásra. Remélem minden kérdésre sikerült választ adnom. Tisztelettel köszönöm munkájukat!

Ingatlan szerzési ideje Kérdés

Egy magánszemély ingatlanértékesítésének bevallásához szeretném a segítségüket kérni. A lakóingatlanhoz tartozó telket 2015-ben vásárolta a magánszemély. Ekkor kötött egy kivitelezői szerződést a telek tulajdonosával a kivitelezésre. Erről számlákat kapott a kivitelezőtől. 2017-ben módosították a 2015-ös adásvételi szerződést, miszerint a szerződés tárgya már nem a telek, hanem a lakás. Az után szeretnék érdeklődni, hogy ez esetben mi a szerzés dátuma? 2015. vagy 2017., esetleg 2015. és 2017.? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Telekeladás könyvelése Kérdés

Vadásztársaság 2016-ban vásárolt 2 700 000 ft + áfáért telket, és tervet is készíttetett 380 000 ft + áfáért, hogy építsen rá egy vadászházat. Az áfát arányosítva a vállalkozási tevékenység arányában visszaigényelte. Majd két év múlva alanyi mentes lett (azóta évenként 13 000 ft áfát bevall, illetve befizet a társaság). Jelenleg is alanyi mentes. 2016-ban a telek bekerítése 330 000 ft-ba került. A társaság el akarja adni az ingatlant, melynek könyvszerinti értéke telek 3 200 000, a tervezés 450 000, illetve a kerítés 330 000 ft. Ez összesen 3 980 000 ft, és 3 500 000 ft-ért tudná eladni. Milyen összeget számol el ilyen esetben bevételnek (magasabb a könyv szerinti érték, mint az eladási ár), és alaptevékenység bevételének elszámolhatja-e? Amortizálva természetesen nem volt a telek.

Ingatlan áfa Kérdés

Az alábbi ügylethez kérném szíves állásfoglalásukat: az adás-vétel tárgyát képező ingatlannak két tulajdonosa van. 1. Az egyik társaság nevén külön helyrajzi számon szerepel a telekrész, ami a jelenleg lekért tulajdoni lapon „kivett beépített terület”-ként szerepel. A társaság a szerzéskor telekként vette nyilvántartásba. 2. A fent nevezett telekre a másik társaság egy üzemcsarnokot épített (egy másik helyrajzi szám alatt szerepel), ami szintén az adás-vétel tárgyát képezi. Ennek számlázása nem jelent gondot, hiszen az adókötelezettséget választotta a cég, így fordítottan adózik. A vélemények megoszlanak az 1. pontban szereplő ingatlan számlázásával kapcsolatban. Egyenes adózás telekként, vagy fordított? Köszönettel: Bokodiné Radics Erika

Áfa – fordított adózás Kérdés

Egy cég rendelkezik több ezer m2 telekkel. Földhivatali besorolás szerint "kivett beépítetlen terület". Él a választás jogával és bejelentkezik az ingatlannal kapcsolatos tevékenységekre az áfára 2016-tól. Az építkezés meghiúsul haláleset miatt, és a telket eladja. Helyesen jár-e el akkor, ha a számlát a fordított adózás szerint állítja ki?