158 találat a(z) telek cimkére
Végrehajtási joggal terhelt telek vásárlása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk telekvásárlás után szembesült azzal, hogy végrehajtási joggal terhelt a telek, holott az eladó tehermentesen adta el. Ügyfelünk kifizette a tehermentesítés összegét és valószínűleg per útján próbálja visszaszerezni a tehermentesítéssel kapcsolatos kiadást. Ügyfelünk szeretné a telek aktiválási értékébe beszámítani a tehermentesítés érdekében kifizetett összeget, de véleményem szerint ez egyéb ráfordításként kell elszámolni. Kérem szíves állásfoglalását a fenti kérdésben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Lakást, telket, termőföldet vásárolt vagy örökölt? Így számolhatja ki az illetéket! Cikk
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Építési telek minősítése Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következő témában szeretném segítségüket kérni: építőipari kivitelezéssel foglalkozó társaság egy magánszeméllyel közösen osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásárolt. Az ingatlan tulajdoni lap szerinti megnevezése: lakóház, udvar, egyéb épület. A tulajdonosok használati megállapodása szerint az ingatlan ½ részét a lakóházzal és egyéb épülettel a magányszemély lakja és használja, a társaság által tulajdonolt ½ részen nincs felépítmény, üres telekrészt használ. A társaság szeretné értékesíteni az ½ rész ingatlanát magánszemély részére. Az ingatlan összközműves. A kérdésem az, hogy mivel üres telekrészt értékesít, építési teleknek minősül-e és így 27%-os áfával növelten kell-e értékesíteni; és ha építési teleknek minősül, akkor megilleti-e a magánszemély vevőt az illetéktörvény 26. § (1) bek. a) pontja szerinti, 4 éven belüli lakóház felépítése esetén járó illetékmentesség. Válaszukat köszönöm.
Út alatti földterület Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság építési telkeket alakít ki. A telkekhez kapcsolódóan megépíti a közutakat is, amit térítés nélkül átad az önkormányzatnak. A társaság normál áfaalany (nem választott az ingatlan értékesítésére áfaalanyiságot). Az útépítésnél felmerülő áfát a társaság nem helyezte levonásba, így az átadáskor nem számol fel áfát. A földterületet, amin az út fekszik, magánszemélytől vásárolta, itt áfa nem merült fel. Kérdésem, hogy az út alatti földterület ingyenes átadása áfamentesen történhet-e, mert az áfatörvény szerint a földterület értékesítése áfamentes, vagy valami általam figyelembe nem vett jogszabályi hivatkozás alapján kell-e az átadásra áfát felszámolni?
Ingatlaneladás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a jövő évtől a lakóingatlan és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet értékesítése esetben jövő évtől az adókötelessé tételt választaná, mivel lakópark építésébe kezdene. Ez mellett szeretné eladni, az egyik építési célra szánt telkét a rajta lévő nem lakóingatlannal a jövő évben. Ezt a telket magánszemélytől vásárolta. Kérdésem, a következő, ennek a magánszemélytől vásárolt teleknek az eladása is áfásan történhet csak meg, ha januártól az adókötelessé tételt választanánk? Van arra mód, hogy ezt a telket mentesen adjuk tovább, ahogy szereztük, vagy ezt is áfásan kell eladnunk jövőre? Köszönöm válaszukat!
Saját tulajdonú telek rendezési költségeinek elszámolása Kérdés
A társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant, melynek teljes területe 1028 négyzetméter, a beépített terület 500 négyzetméter, a terület rendezésével felmerülő költsége (bozótirtás, szikladarabok kitermelése, deponálás) a beruházással kapcsolatos költségnek számít, és a telek értékébe kell aktiválni? Tisztelettel: Szabó Istvánné
Megosztott telek értékesítése, áfa vonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több mint 15 éve építési telket vásárolt (bár ez a kérdés szempontjából lényegtelen). A vásárolt építési telket felosztotta 4 db építési telekké. A telkeket 2016-ban szeretné értékesíteni. Az értékesítés során alkalmazhatja-e az áfatörvény 259. § 18. pontjának következő részét: "darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be". A telekértékesítés sorozatjellegűnek minősül-e, tehát a 4. telek értékesítése áfás lesz-e? Köszönöm válaszát.
Telekvásárlás Kérdés
Tisztelt szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha veszünk egy telket és azt felparcellázzuk, aminek eredményeképpen 6 építési telket kapunk, majd ezen telkeket értékesítjük, hogyan járunk jobban, ha magánszemélyként, vagy társaságként tesszük mindezt? Az szja alapján, vagy társasági adó alapján, mármint az adózást tekintve járunk jobban? Az áfában mi vonatkozik az egyik, illetve a másik esetben? Valamint ha apportként bevisszük a társaságba ezen telket, akkor mi vonatkozik ránk? Mielőbbi válaszukat várom. Tisztelettel: Ildikó
Átminősített ingatlan értékesítés utáni szja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Lakásépítés, -értékesítés áfája, telek kivezetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi cég telket ad el Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy német cég, melynek tulajdonában van egy terület, amely a tulajdoni lapon "kivett beépítetlen terület" . A területet egy magyar cég szeretné megvenni. Kérdésem az lenne, hogy állítsa ki a számlát? Köszönöm.
5 százalékos lakásáfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 5 százalékos áfakulccsal szeretné értékesíteni a 2016 szeptemberében elkészült új lakásait a vállalkozás ügyvezető tulajdonosának. Az ingatlanok egy 14 lakásos társasházban helyezkednek el. A lakások külön helyrajzi számmal fognak rendelkezni, a jellemző lakásméret 60 négyzetméter. Az ingatlanban a lakásokon kívül még a fűtéshez, az áramellátáshoz szükséges "gépház", kerékpártároló, közlekedő folyosók, lépcsőház található. Az lenne a kérdés, hogy az ingatlanok 5 százalékos áfakulccsal értékesíthetőek-e? Egy utólagos ellenőrzésnél jelenthet-e gondot, hogy a vevő az építtető vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője? További kérdés, hogy a társasház, nem lakás célú ingatlan részeire, kerékpártárolóra, gépházra, folyosókra is érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs? Az ingatlan telkén készült egy kerítés, valamint az udvart térkövezték parkolás céljából. A telek és a társasház egy helyrajzi számon van, a lakások – ahogy említettem – külön-külön alszámot fognak kapni. Az udvar és a kerítés értékesítése a lakásokkal együtt történne. Kérdés: az udvar és a kerítés tekinthetőek-e a lakások, a társasház részeinek, érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs?
Telek áfa Kérdés
Egy cég ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik. Nem választotta az általános szabályoktól való eltérést. Eddig nem új építésű lakóingatlanokról volt szó, így nem került sor áfafizetésre. Árverésen sikerült telkeket vásárolnia, amit egy közvetítő segítségével sikerül értékesíteni. A telek eladásáról áfás számlát kell kiállítania. 60 millió + áfa. A közvetítő 10 százalék közvetítői díjat számláz ki. Jól gondolom-e, hogy a közvetítői díj áfája teljes mértékben levonható, hisz egyértelműen elkülöníthető költség? Mi a teendő az egyéb el nem különíthető költségekkel? Bérleti díj, könyvelési díj stb? Eddig nem arányosítottunk, mert az ingatlanok eladása is mentes volt. A telkek miatt ezután kell arányosítani? Nagy hibát követünk el, ha nem arányosítunk, csak a hozzá kapcsolódó (közvetítői díj) áfáját vonjuk le, mert nem jelentős az összeg? Segítségüket előre is köszönöm
Fejlesztési tartalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2015-ben képzett, fejlesztési tartalékából (mely a 2015-ös mérlegben lekötött tartalékként szerepel) egy társasház teremgarázsában parkolóhelyet szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan megnevezése: „mélygarázs meghatározott tulajdoni hányada a parkolóhely átruházható kizárólagos használati jogával.” A vételár a telekért fizetendő (250 ezer Ft) és a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetendő ( 1250 ezer Ft) összegből tevődik össze. Kérdésem, hogy szabályosan járunk-e el, ha nem a teljes összeg, hanem csak a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetett összeg (1250 ezer Ft) erejéig a beruházás a fejlesztési tartalékból valósul meg. Ez a társasági adótörvény 7. § (15) pontja szerinti beruházásnak/felhasználásnak minősül-e, vagyis a lekötött fejlesztési tartalékból a tulajdoni hányadért fizetendő 1250 ezer Ft-os összeg feloldható-e anélkül, hogy a törvényben meghatározott késedelmi pótlékot meg kéne fizetni a feloldott összeg után? Mivel a telek után értékcsökkenés nem számolható el, kell-e külön szerződést kötni a telekrészre, és külön a tulajdoni hányadra, vagy elég, ha majd a fejlesztési tartalék feloldásánál vesszük figyelembe azt, hogy a vételár telekárat is tartalmaz. Válaszát köszönöm!
Lakás 5 százalék áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem épitőipari vállalkozó. Magánszemély néven volt épitési telek, és elkezdődött az épitkezés. Ez a magánszemély egy másik magánszemély részére eladta az épitési telket, az épitési engedély is átírásra, értékesítésre került. A vásárló magánszemély az ügyfelem, épitőipari kft. részére adott megbízást, hogy a szerkezetkész állapotot fejezze be. Szakipari és egyéb munkálatok vannak hátra, az épitkezés nagy része most következik, kb. 50 százalékos a készültségi fok. Ebben az esetben a kft. áfás számlát fog kibocsájtani, de ilyenkor lehet-e 5 százalékos áfával számolni? Az ingatlan 90 négyzetméteres. Köszönettel