Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    187 találat a(z) telek cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély új ingatlanokat értékesít 2020-ban. Két lakás épült egy telken. Az egyik lakást úgy értékesíti, hogy az értékesítési ár meg van bontva lakásra és telekre. A másik lakás úgy értékesíti, hogy kialakít a tetőtérben egy lakást, valamint az alsó szintet külön értékesíti. Itt nem bontja meg az értékesítési árat lakás és telek részre. Kérdésem: a magánszemélynek ebben az esetben kell-e adószámot kérnie, illetve kell-e áfát fizetnie? Másik kérdés: meg kell-e bontania az első esetben a telek és az lakás árát a szerződésben? Mindez azért történt, mert a telek már sok éve az eladó birtokában volt, így a telek után nem szeretne szja-t fizetni. Köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyieszköz-nyilvántartásába 2003-ban került be egy gazdasági épület, amit 2008.12.31-én a 866-os terven felüli értékcsökkenés számlával szemben kivezettek. Maga a telek, amin az épület áll, a mai napig a társasági tulajdonát képezi a tulajdoni lap szerint, így kérdésem az, hogy milyen könyvelési tételként, milyen nyilvántartási értéken és milyen dátummal lehetséges a telket felvenni az ingatlanok közé. A fellelt eszközöket egyéb bevétellel szemben kell elszámolni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Egy "kivett gazdasági épület, udvar" esetén is ez az eljárás? Válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az építési tevékenységről szóló válasz (https://adozona.hu/kerdesek/2019_8_28_Hany__afa_epitesi_tevekenyseg_bmj) részletesen tartalmazta az építési tevékenység áfatartalmát. Az ehhez kapcsolódó áfa-visszaigénylés szabályairól szeretném kérdezni. Az építési telket az építtető 27 százalékos áfával vásárolta, majd azon szerkezetkész állapot kivitelezésre egy vállalkozóval szerződött (aki még ebben az évben 5 százalékkal számláz). A további munkákat az építtető saját szervezésben folytatja, ahol már 27 százalékos számlák keletkeznek (ez kb. a teljes költségvetés 25 százaléka). Jogosult- e a telek és a 27 százalékos számlák tekintetében áfa-visszaigénylésre?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Egy kft. vásárolt egy telket. Saját célra lakóingatlant épít, ahol a vállalkozás irodája lenne. 1. Ha egy külsős céget bíz meg a kivitelezéssel, akkor a kivitelező fordított áfásan számláz a megrendelőnek? 2. Ha az ingatlannak lenne egy helyisége, ahová a tulajdonos beköltözne, akkor hogyan alakul az építkezéshez felhasznált anyagok áfa levonhatósága? 3. Ha a generálkivitelező fordított áfás számlát állít ki, akkor a fizetendő áfának megfelelő levonható adó hogyan alakul? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíveskedjen az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával segíteni a munkánkat: az áfa hatálya alá tartozó építőipari vállalkozás értékesítésre szánt családiház építésének céljából, 2016-ban építési telket vásárolt. (Földhivatali minősítése: kivett beépítetlen terület.) Az engedélyeztetési eljárást követően, 2017-2018- ban, a kedvezményes áfa érvényesítési feltételeinek megfelelő lakóházat, valamint garázst épített rá. Az ingatlant a vállalkozás 2019-ben értékesíti. Az adásvételi szerződés előírja az eladó részére, hogy beszerzi a végleges hatósági engedélyeket, lefolytatja a szükséges földhivatali bejegyzési eljárást és mint „kivett lakóház, udvart” értékesíti. Kötelezően adóköteles, új építésű lakóingatlan értékesítése valósul meg. A 2019-ben kötendő adásvételi szerződés egy ügylet keretében ruházza át az ingatlant annak minden alkotórészével együtt az új tulajdonosra. A szerződés külön rendelkezik a telek, valamint a lakóház bruttó vételáráról. Kérdésünk az, hogy az értékesítésről szóló számlában a telekrészeket milyen adókulccsal kell feltüntetni? 1. A lakóház alatti telek áfatartalma? 2. Az üresen maradt telekrész áfatartalma? 3. A garázs alatti telekrész áfatartalma? Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben külön feltüntetésre került a telek, valamint a lakóház értéke? Ha a szerződés egyetlen összesített, bruttó vételárat foglal magában, milyen módon állapítjuk meg a telek/telekrészek, valamint a garázs értékét?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A fenti című korábban feltett kérdésemre az alábbi kiegészítéseket szeretném tenni: Ez egy társasház, melynek egy lakásáról van szó. A telek adásvételi szerződése 2015-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés módosítása 2017-ben került benyújtásra a földhivatalhoz. A használatbavételi engedéllyel kapcsolatban az alábbit tudom írni: A határozat úgy szól, hogy az elsőfokú építési hatóság, a kivitelező (telek eladója), a vevők (az összes lakás új vevője) a kérelmező nevében az eladó társaság képviselője meghatalmazott, és az építtetők (két cég) által előterjesztett kérelmének helyt adok.... A használatbavételi engedély jogerőre emelkedett 2016-ban. A számlák alapján tudjuk a bekerülési értéket elszámolni. A szerződésmódosítás csak annyit tartalmaz, hogy nem a telek, hanem a lakás kerül eladásra. Remélem minden kérdésre sikerült választ adnom. Tisztelettel köszönöm munkájukat!

    Kérdés

    Egy magánszemély ingatlanértékesítésének bevallásához szeretném a segítségüket kérni. A lakóingatlanhoz tartozó telket 2015-ben vásárolta a magánszemély. Ekkor kötött egy kivitelezői szerződést a telek tulajdonosával a kivitelezésre. Erről számlákat kapott a kivitelezőtől. 2017-ben módosították a 2015-ös adásvételi szerződést, miszerint a szerződés tárgya már nem a telek, hanem a lakás. Az után szeretnék érdeklődni, hogy ez esetben mi a szerzés dátuma? 2015. vagy 2017., esetleg 2015. és 2017.? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

    Kérdés

    Vadásztársaság 2016-ban vásárolt 2 700 000 ft + áfáért telket, és tervet is készíttetett 380 000 ft + áfáért, hogy építsen rá egy vadászházat. Az áfát arányosítva a vállalkozási tevékenység arányában visszaigényelte. Majd két év múlva alanyi mentes lett (azóta évenként 13 000 ft áfát bevall, illetve befizet a társaság). Jelenleg is alanyi mentes. 2016-ban a telek bekerítése 330 000 ft-ba került. A társaság el akarja adni az ingatlant, melynek könyvszerinti értéke telek 3 200 000, a tervezés 450 000, illetve a kerítés 330 000 ft. Ez összesen 3 980 000 ft, és 3 500 000 ft-ért tudná eladni. Milyen összeget számol el ilyen esetben bevételnek (magasabb a könyv szerinti érték, mint az eladási ár), és alaptevékenység bevételének elszámolhatja-e? Amortizálva természetesen nem volt a telek.

    Kérdés

    Az alábbi ügylethez kérném szíves állásfoglalásukat: az adás-vétel tárgyát képező ingatlannak két tulajdonosa van. 1. Az egyik társaság nevén külön helyrajzi számon szerepel a telekrész, ami a jelenleg lekért tulajdoni lapon „kivett beépített terület”-ként szerepel. A társaság a szerzéskor telekként vette nyilvántartásba. 2. A fent nevezett telekre a másik társaság egy üzemcsarnokot épített (egy másik helyrajzi szám alatt szerepel), ami szintén az adás-vétel tárgyát képezi. Ennek számlázása nem jelent gondot, hiszen az adókötelezettséget választotta a cég, így fordítottan adózik. A vélemények megoszlanak az 1. pontban szereplő ingatlan számlázásával kapcsolatban. Egyenes adózás telekként, vagy fordított? Köszönettel: Bokodiné Radics Erika

    Kérdés

    Egy cég rendelkezik több ezer m2 telekkel. Földhivatali besorolás szerint "kivett beépítetlen terület". Él a választás jogával és bejelentkezik az ingatlannal kapcsolatos tevékenységekre az áfára 2016-tól. Az építkezés meghiúsul haláleset miatt, és a telket eladja. Helyesen jár-e el akkor, ha a számlát a fordított adózás szerint állítja ki?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jén belépett a kiva hatálya alá. A kft. az áttéréskor nem élt a tárgyi eszközök könyv szerinti és számított nyilvántartási értéke alapján adózás előtti eredmény módosítással. A kiva hatálya alatt értékesíteni szeretné egy teleknek minősülő ingatlanát. Az ingatlanszerzés a 2017. év során történt. Az értékesítés a telek könyv szerinti értékének megfelelő értéken történne. Kérdésem: a fenti gazdasági esemény milyen hatással lesz a 2018. évi kiva adóalapjára, illetve, ha a későbbiekben visszatérne majd a társasági adóra, akkor milyen korrekciót kell elvégezni az értékesített tárgyi eszközökkel kapcsolatban. Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Egyéni vállalkozó 1999-ben vett az ÁFÉSZ-tól egy üzlethelyiséget 1 500 ezer forintért. 2015-ben felújitotta 1 797 ezer forint összegben, melyet ráaktiváltunk az épitményre, az áfáját visszaigényeltük. Most eladná az üzletet. Az értékesités adómentes, nem jelentkezett be ingatlaneladás vonatkozásában áfába. Kérdésem, hogy fenti esetben hogyan kell a visszafizetendő áfát kiszámitani a 240 hónapos megfigyelési időszakra tekintettel? Külön kell kezelni a 1999-es beszerzést és a 2015-évi felújitást? A felújitást követően újraindul a 240 hónap? A telket, amelyen az üzlet van, már korábban megvette mint magánember, 50-50 százalékban az ő és a fia nevén van. Jól gondolom-e, hogy értékesitéskor a telek értéke a magánszemély bevétele, az üzlet értéke a vállalkozás bevétele lesz? Előre is köszönöm.

    Kérdés

    Építési telekre szeretnénk szerződésen alapuló elővásárlási jogot alapítani. A kölcsönösen meghatározott vételár áfaköteles-e vagy sem? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk tevékenységi körébe tartozóan új lakásokat tartalmazó lakóházakat saját ingatlanberuházása keretében eladás céljára épít és értékesít. A lakóépületek társaságunk kizárólagos tulajdonát képező beépítetlen telekre épülnek. A telket több évvel ezelőtt vásároltuk egy cégtől, és a vételár 27 százalék áfát tartalmazott. Az új lakásokat a beruházás alatt értékesítjük. A lakások társasház részeként fognak jogilag nyilvántartásba kerülni, mivel társaságunk a társasházat a földhivatalba még az albetétesítést megelőzően bejegyezteti. A lakások adásvételi szerződésében a lakásokat a társasházi közös tulajdonból hozzájuk tartozó eszmei hányaddal együtt értékesítjük. A közös tulajdon része a lakóház alatti telek is, mivel az a társasház tulajdonába áfaÁFA alá esik. A fentiek alapján a lakások vételára a telek egy részét is magába foglalja. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új lakások értékesítése során a telekre jutó vételárrészre milyen mértékű áfát kell alkalmaznunk? Amennyiben az új lakás helyrajzi száma a lakás területén kívül található pincét, tárolót is tartalmaz (például emeleti lakás plusz földszinti tároló), abban az esetben a tárolóra, pincére jutó vételárra is 5 százalékos vonatkozik? A társaságnak van 28 telke, amit magánszemélytől vásárolt nettó értéken. Itt családi lakóházakat kívánunk építeni és értékesíteni, ezen új lakások telekjeinek értékesítése milyen áfakulcs alá fog esni? Köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Cégtulajdonos/munkavállaló külföldre költözik

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Telekadó

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ingatlan-bérbeadás, kata

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media