A társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant, melynek teljes területe 1028 négyzetméter, a beépített terület 500 négyzetméter, a terület rendezésével felmerülő költsége (bozótirtás, szikladarabok kitermelése, deponálás) a beruházással kapcsolatos költségnek számít, és a telek értékébe kell aktiválni? Tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több mint 15 éve építési telket vásárolt (bár ez a kérdés szempontjából lényegtelen). A vásárolt építési telket felosztotta 4 db építési telekké. A telkeket 2016-ban szeretné értékesíteni. Az értékesítés során alkalmazhatja-e az áfatörvény 259. § 18. pontjának következő részét: "darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be". A telekértékesítés sorozatjellegűnek minősül-e, tehát a 4. telek értékesítése áfás lesz-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha veszünk egy telket és azt felparcellázzuk, aminek eredményeképpen 6 építési telket kapunk, majd ezen telkeket értékesítjük, hogyan járunk jobban, ha magánszemélyként, vagy társaságként tesszük mindezt? Az szja alapján, vagy társasági adó alapján, mármint az adózást tekintve járunk jobban? Az áfában mi vonatkozik az egyik, illetve a másik esetben? Valamint ha apportként bevisszük a társaságba ezen telket, akkor mi vonatkozik ránk? Mielőbbi válaszukat várom. Tisztelettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Tisztelt Szakértő! Többlakásos társasház építése és értékesítése áfa-vonzatával kapcsolatban érdeklődnék. A cég saját tulajdonú telkén egy 20 lakásos társasházat építtet fővállalkozóval. A társasházban minden lakás 150 nm2 alatti hasznos alapterülettel bír (beleszámítva a terasz hasznos területet is). A társasház oszlopokon áll, és az oszlopok alá kocsibeállók kerülnek kialakításra (alulról térkövezett, oldalról nem zárt). A kocsibeállót a lakásokkal együtt értékesítjük. Helyesen járok el, ha a fővállalkozó számlái után fordított adózás keretében 27 százalék áfát vallok be és helyezek levonásba, vagy már erre is vonatkozik az 5 százalékos áfakulcs? Ha ez utóbbi, akkor el kell-e különítenem a kocsibeállók költségét, és ha igen hogyan, hiszen az csak a társasház be nem épített földszinti szintje lesz? A térkövezésen kívül milyen költségelemet kell hozzászámolnom? (Pl. ház alapozása, oszlopok, födém stb.) Értékesítéskor a lakásokat 5 százalék áfával adjuk el, a gépkocsibeállókat 27 százalék áfával. Mi történik a földterület résszel, ami a társasházhoz tartozik? Kell-e azt külön nevesíteni a szerződésben? Ha igen, azt 27 százalék áfával kell számláznom, vagy 5 százalékkal? Hogyan vezetem ki a cég könyveiből a telket és mikor? Már a beruházás elején átvezetem készletre vagy csak a végén, amikor létrejön a társasházi alapító okirat? Ha a társaság megtartana két lakást saját használatra, akkor az után 5 százalék fizetendő áfája keletkezik a lakások piaci értéke vagy önköltsége után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy német cég, melynek tulajdonában van egy terület, amely a tulajdoni lapon "kivett beépítetlen terület" . A területet egy magyar cég szeretné megvenni. Kérdésem az lenne, hogy állítsa ki a számlát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 5 százalékos áfakulccsal szeretné értékesíteni a 2016 szeptemberében elkészült új lakásait a vállalkozás ügyvezető tulajdonosának. Az ingatlanok egy 14 lakásos társasházban helyezkednek el. A lakások külön helyrajzi számmal fognak rendelkezni, a jellemző lakásméret 60 négyzetméter. Az ingatlanban a lakásokon kívül még a fűtéshez, az áramellátáshoz szükséges "gépház", kerékpártároló, közlekedő folyosók, lépcsőház található. Az lenne a kérdés, hogy az ingatlanok 5 százalékos áfakulccsal értékesíthetőek-e? Egy utólagos ellenőrzésnél jelenthet-e gondot, hogy a vevő az építtető vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője? További kérdés, hogy a társasház, nem lakás célú ingatlan részeire, kerékpártárolóra, gépházra, folyosókra is érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs? Az ingatlan telkén készült egy kerítés, valamint az udvart térkövezték parkolás céljából. A telek és a társasház egy helyrajzi számon van, a lakások – ahogy említettem – külön-külön alszámot fognak kapni. Az udvar és a kerítés értékesítése a lakásokkal együtt történne. Kérdés: az udvar és a kerítés tekinthetőek-e a lakások, a társasház részeinek, érvényesíthető-e az 5 százalékos áfakulcs?
Egy cég ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik. Nem választotta az általános szabályoktól való eltérést. Eddig nem új építésű lakóingatlanokról volt szó, így nem került sor áfafizetésre. Árverésen sikerült telkeket vásárolnia, amit egy közvetítő segítségével sikerül értékesíteni. A telek eladásáról áfás számlát kell kiállítania. 60 millió + áfa. A közvetítő 10 százalék közvetítői díjat számláz ki. Jól gondolom-e, hogy a közvetítői díj áfája teljes mértékben levonható, hisz egyértelműen elkülöníthető költség? Mi a teendő az egyéb el nem különíthető költségekkel? Bérleti díj, könyvelési díj stb? Eddig nem arányosítottunk, mert az ingatlanok eladása is mentes volt. A telkek miatt ezután kell arányosítani? Nagy hibát követünk el, ha nem arányosítunk, csak a hozzá kapcsolódó (közvetítői díj) áfáját vonjuk le, mert nem jelentős az összeg? Segítségüket előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2015-ben képzett, fejlesztési tartalékából (mely a 2015-ös mérlegben lekötött tartalékként szerepel) egy társasház teremgarázsában parkolóhelyet szeretne vásárolni. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan megnevezése: „mélygarázs meghatározott tulajdoni hányada a parkolóhely átruházható kizárólagos használati jogával.” A vételár a telekért fizetendő (250 ezer Ft) és a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetendő ( 1250 ezer Ft) összegből tevődik össze. Kérdésem, hogy szabályosan járunk-e el, ha nem a teljes összeg, hanem csak a mélygarázs tulajdoni hányadáért fizetett összeg (1250 ezer Ft) erejéig a beruházás a fejlesztési tartalékból valósul meg. Ez a társasági adótörvény 7. § (15) pontja szerinti beruházásnak/felhasználásnak minősül-e, vagyis a lekötött fejlesztési tartalékból a tulajdoni hányadért fizetendő 1250 ezer Ft-os összeg feloldható-e anélkül, hogy a törvényben meghatározott késedelmi pótlékot meg kéne fizetni a feloldott összeg után? Mivel a telek után értékcsökkenés nem számolható el, kell-e külön szerződést kötni a telekrészre, és külön a tulajdoni hányadra, vagy elég, ha majd a fejlesztési tartalék feloldásánál vesszük figyelembe azt, hogy a vételár telekárat is tartalmaz. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem épitőipari vállalkozó. Magánszemély néven volt épitési telek, és elkezdődött az épitkezés. Ez a magánszemély egy másik magánszemély részére eladta az épitési telket, az épitési engedély is átírásra, értékesítésre került. A vásárló magánszemély az ügyfelem, épitőipari kft. részére adott megbízást, hogy a szerkezetkész állapotot fejezze be. Szakipari és egyéb munkálatok vannak hátra, az épitkezés nagy része most következik, kb. 50 százalékos a készültségi fok. Ebben az esetben a kft. áfás számlát fog kibocsájtani, de ilyenkor lehet-e 5 százalékos áfával számolni? Az ingatlan 90 négyzetméteres. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanát a hozzá kapcsolódó telekkel együtt értékesíteni szeretné. Nem választottuk az áfatörvény 88. paragrafusa szerinti adókötelessé tételt. Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy az értékesítésről áfamentes számlát kell kiállítani? Nagyon magas az ingatlan értéke, ezért szeretnék Önöktől megerősítést kérni. Köszönettel: Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Első kérdésem lenne: Cégünk telket vásárol és csarnokot épít rá. Érdeklődnék, hogy a telek után visszaigényelhető az áfa? Illetve, hogy a csarnok összes költsége, anyagköltség és munkadíj után vissza lehet igényelni az áfátt? Második kérdésem pedig, hogy a jelenlegi székhelyen céges autóknak garázs építése révén felmerülő anyagköltség és munkadíj után vissza lehet igényelni az áfát? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építőipari vállalkozás 2 évvel ezelőtt építési telket vásárolt, melyen négy önálló házból álló lakóparkot épít. A telekrész osztatlan közösben maradna (használati megosztással), a négy ingatlan önálló albetétekkel kerül a földhivatali nyilvántartásba. Az első ingatlan pár héten belül (csok-osan) értékesítésre kerül, használatbavételi engedélye ezzel együtt szintén a közeljövőben várható. A 10+10 millió forintos támogatást koordináló banki ügyintéző állítja, hogy a számlában majd az ingatlanhoz tartozó telekhányadot 27 százalékos áfával kell feltüntetni, míg magát az ingatlant 5 százalékkal. Ez valóban így van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk segítségüket kérni az alábbi problémával kapcsolatban: Magánszemély 2014. évben vásárolt telket, melynek ¾ részét 2016-ban eladja, a telek osztatlan közös tulajdon lesz. Az ¼-re ingatlant épít, saját nevére szóló számlákkal. Kérdésünk, hogy a telekből származó bevételt csökkentheti-e a ház beruházás költségeivel, vagy a telekeladás után adóznia kell? Válaszukat előre is köszönjük!
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték