Tisztelt Szakértő! Egy kft. építési telket vásárolt, melyen lakásokat épít és azokat magánszemélyeknek fogja értékesíteni. Kérdésem, hogy a telek áfája visszaigényelhető-e, valamint a telket készletek vagy befektetett eszközök között kell-e kimutatni?
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket az alábbi kérdésben: A társaság a tulajdonában álló telkekre 300 négyzetméter alatti házakat épít és azokat, a hozzátartozó földrészlettel együtt értékesíteni kívánja az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja szerint. A 86. § (1) j) pont tartalma: "a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése". A 3. számú melléklet 51. pontja viszont csak a lakóingatlanról szól és a hozzátartozó földrészletről nem rendelkezik. "51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert" Kérdés: A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó egylakásos 300 négyzetméter alatti lakóingatlanhoz tartozó földrészlet értékesítése milyen adókulccsal adózik? Köszönettel:
Tisztelt Szakértők! Építési vállalkozásunk vásárolt 27%-os áfával egy építési telket, amin ebben az évben felépít egy új építésű házat (megfelelnek a paraméterei az 5%-os áfakritériumnak), és azt magánszemélynek eladja. Kérdéseink: – Levonható-e a vásárláskori 27% áfa? – A teljes kivitelezésre (tehát telekkel együtt a ház építése, illetve értékesítése) alkalmazhat-e 5%-os áfát? Ha van garázs, egyéb melléképület, arra tudjuk, hogy csak 27%-ot lehet. – Fel kell-e valahol tüntetni értékesítéskor, hogy mekkora értéket képvisel a telek, vagy sem (tehát kötelező-e megbontani, hogy mekkora a telek és mekkora a ház értéke)? –A társaságunkat terheli-e vagyonszerzési illeték, vagy sem (van-e mentesség, hiszen házat épít a telekre)? A későbbi magánszemély vásárlót sem terheli, mivel ő komplett családi házat vásárol tőlünk telekkel? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Áfakörös kft. építési telket vásárolt. Az ellenértéket kifizette, az építkezést még nem kezdte meg, a tulajdonjog még nem került bejegyzésre. Iskolát akar építtetni a telekre, ahol mentes és áfás tevékenységet is fog végezni. Mikor teheti azt meg, hogy levonásba helyezi az áfát? Éves áfabevalló, de több mint 250 000 forint a telek áfája, azaz áprilisban bevallást adunk be a szerzésről. Szükséges az arányosítás már akár 2-3 évvel azelőtt, hogy tudná a kft., milyen arányban fogja végezni a mentes és az áfás szolgáltatását? Milyen hasznos tanáccsal tudna minket ellátni azért, hogy ne történjen jogosulatlan visszaigénylés? Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Üdvözlöm. Kérdésem kicsit hektikus. Egy építési vállalkozó konzorciumban épít lakásokat. A konzorcium egyik tagja adja az építési telket, az építési vállalkozó pedig felhúzza rá saját költségén a házat. A kérdés az, hogy amikor eladja a lakásokat, akkor a konzorcium telket adó tagja felé milyen áfával számlázza ki a tulajdonképpeni telek vételárát. Az én olvasatomban ez tulajdonképpen azt a kérdést veti fel, hogy a telket akkor fizeti ki az építési vállalkozó, amikor sikerül eladnia a lakásokat. És ekkor ezt milyen áfatartalommal teheti meg? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk telekvásárlás után szembesült azzal, hogy végrehajtási joggal terhelt a telek, holott az eladó tehermentesen adta el. Ügyfelünk kifizette a tehermentesítés összegét és valószínűleg per útján próbálja visszaszerezni a tehermentesítéssel kapcsolatos kiadást. Ügyfelünk szeretné a telek aktiválási értékébe beszámítani a tehermentesítés érdekében kifizetett összeget, de véleményem szerint ez egyéb ráfordításként kell elszámolni. Kérem szíves állásfoglalását a fenti kérdésben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Mennyi illetéket kell fizetnie, ha ingatlant vásárolt vagy más módon jutott hozzá? Velünk kiszámolhatja!
Tisztelt Szakértők! A következő témában szeretném segítségüket kérni: építőipari kivitelezéssel foglalkozó társaság egy magánszeméllyel közösen osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásárolt. Az ingatlan tulajdoni lap szerinti megnevezése: lakóház, udvar, egyéb épület. A tulajdonosok használati megállapodása szerint az ingatlan ½ részét a lakóházzal és egyéb épülettel a magányszemély lakja és használja, a társaság által tulajdonolt ½ részen nincs felépítmény, üres telekrészt használ. A társaság szeretné értékesíteni az ½ rész ingatlanát magánszemély részére. Az ingatlan összközműves. A kérdésem az, hogy mivel üres telekrészt értékesít, építési teleknek minősül-e és így 27%-os áfával növelten kell-e értékesíteni; és ha építési teleknek minősül, akkor megilleti-e a magánszemély vevőt az illetéktörvény 26. § (1) bek. a) pontja szerinti, 4 éven belüli lakóház felépítése esetén járó illetékmentesség. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság építési telkeket alakít ki. A telkekhez kapcsolódóan megépíti a közutakat is, amit térítés nélkül átad az önkormányzatnak. A társaság normál áfaalany (nem választott az ingatlan értékesítésére áfaalanyiságot). Az útépítésnél felmerülő áfát a társaság nem helyezte levonásba, így az átadáskor nem számol fel áfát. A földterületet, amin az út fekszik, magánszemélytől vásárolta, itt áfa nem merült fel. Kérdésem, hogy az út alatti földterület ingyenes átadása áfamentesen történhet-e, mert az áfatörvény szerint a földterület értékesítése áfamentes, vagy valami általam figyelembe nem vett jogszabályi hivatkozás alapján kell-e az átadásra áfát felszámolni?
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk a jövő évtől a lakóingatlan és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet értékesítése esetben jövő évtől az adókötelessé tételt választaná, mivel lakópark építésébe kezdene. Ez mellett szeretné eladni, az egyik építési célra szánt telkét a rajta lévő nem lakóingatlannal a jövő évben. Ezt a telket magánszemélytől vásárolta. Kérdésem, a következő, ennek a magánszemélytől vásárolt teleknek az eladása is áfásan történhet csak meg, ha januártól az adókötelessé tételt választanánk? Van arra mód, hogy ezt a telket mentesen adjuk tovább, ahogy szereztük, vagy ezt is áfásan kell eladnunk jövőre? Köszönöm válaszukat!
A társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant, melynek teljes területe 1028 négyzetméter, a beépített terület 500 négyzetméter, a terület rendezésével felmerülő költsége (bozótirtás, szikladarabok kitermelése, deponálás) a beruházással kapcsolatos költségnek számít, és a telek értékébe kell aktiválni? Tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több mint 15 éve építési telket vásárolt (bár ez a kérdés szempontjából lényegtelen). A vásárolt építési telket felosztotta 4 db építési telekké. A telkeket 2016-ban szeretné értékesíteni. Az értékesítés során alkalmazhatja-e az áfatörvény 259. § 18. pontjának következő részét: "darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be". A telekértékesítés sorozatjellegűnek minősül-e, tehát a 4. telek értékesítése áfás lesz-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha veszünk egy telket és azt felparcellázzuk, aminek eredményeképpen 6 építési telket kapunk, majd ezen telkeket értékesítjük, hogyan járunk jobban, ha magánszemélyként, vagy társaságként tesszük mindezt? Az szja alapján, vagy társasági adó alapján, mármint az adózást tekintve járunk jobban? Az áfában mi vonatkozik az egyik, illetve a másik esetben? Valamint ha apportként bevisszük a társaságba ezen telket, akkor mi vonatkozik ránk? Mielőbbi válaszukat várom. Tisztelettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel