184 találat a(z) telek cimkére

Kérdés

Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérel egy telket, olyan bérbeadótól kapja a számlát, aki áfakötelessé tette a bérbeadást. Milyen számlát kell kapjon? Áfás számlát, vagy fordítottan adózó számlát? Melyiknél hogyan alakul a levonás kérdése? Ezt a telket bérlő továbbadja (albérletbe), de ő nincs bejelentkezve az áfakörbe. Kérdésem: mikor teheti meg, csak év végén? Ha csak jövőre, akkor fordított áfás számlát kell adnia? Mindkét szereplő áfaalany. Kérdésem továbbá, az áfássá tételt befolyásolja-e a telek besorolása, például építési telek esetében, van-e speciális kitétel? Köszönettel

Kérdés

Egy telken lévő családi ház bérbeadása esetén az értékcsökkenést hogyan lehet meghatározni, ha az adásvételi szerződésben csak egy összeg szerepel? Nem lehet tudni, hogy mennyi a telek, és mennyi a ház értéke? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy raktárépületet vett az adásvételi szerződésen egy magánszemélytől 2016-ban. A későbbiekben a raktárépület lebontása után társasház épülne a telken. Az építkezést szeretné az társasház építésére időközben létrehozott kft.-ben elkezdeni. Kérdésem a következő, ha nem jelentkeztünk be áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan, illetve egyéb beépítetlen ingatlan esetén, a szóban forgó raktárépületet mentesen továbbszámlázhatja? A további kérdésem, ha a tulajdonos lebontja a raktárépületet, megcsinálja a tereprendezést, és így adja tovább a társasház építő cégnek, akkor így már építési teleknek minősül, és áfásan kell továbbszámláznia? Milyen ismérvek alapján döntöm el, hogy ez építési telek-e? Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a vásárló telekáfáját levonhatja? Ha esetleg apportként vinné be a másik cégbe a telket, akkor keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. építési telket vásárolt, melyen lakásokat épít és azokat magánszemélyeknek fogja értékesíteni. Kérdésem, hogy a telek áfája visszaigényelhető-e, valamint a telket készletek vagy befektetett eszközök között kell-e kimutatni?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést. Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket az alábbi kérdésben: A társaság a tulajdonában álló telkekre 300 négyzetméter alatti házakat épít és azokat, a hozzátartozó földrészlettel együtt értékesíteni kívánja az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja szerint. A 86. § (1) j) pont tartalma: "a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése". A 3. számú melléklet 51. pontja viszont csak a lakóingatlanról szól és a hozzátartozó földrészletről nem rendelkezik. "51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert" Kérdés: A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó egylakásos 300 négyzetméter alatti lakóingatlanhoz tartozó földrészlet értékesítése milyen adókulccsal adózik? Köszönettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Építési vállalkozásunk vásárolt 27%-os áfával egy építési telket, amin ebben az évben felépít egy új építésű házat (megfelelnek a paraméterei az 5%-os áfakritériumnak), és azt magánszemélynek eladja. Kérdéseink: – Levonható-e a vásárláskori 27% áfa? – A teljes kivitelezésre (tehát telekkel együtt a ház építése, illetve értékesítése) alkalmazhat-e 5%-os áfát? Ha van garázs, egyéb melléképület, arra tudjuk, hogy csak 27%-ot lehet. – Fel kell-e valahol tüntetni értékesítéskor, hogy mekkora értéket képvisel a telek, vagy sem (tehát kötelező-e megbontani, hogy mekkora a telek és mekkora a ház értéke)? –A társaságunkat terheli-e vagyonszerzési illeték, vagy sem (van-e mentesség, hiszen házat épít a telekre)? A későbbi magánszemély vásárlót sem terheli, mivel ő komplett családi házat vásárol tőlünk telekkel? Köszönettel: Szentesi Péter Virtus Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfakörös kft. építési telket vásárolt. Az ellenértéket kifizette, az építkezést még nem kezdte meg, a tulajdonjog még nem került bejegyzésre. Iskolát akar építtetni a telekre, ahol mentes és áfás tevékenységet is fog végezni. Mikor teheti azt meg, hogy levonásba helyezi az áfát? Éves áfabevalló, de több mint 250 000 forint a telek áfája, azaz áprilisban bevallást adunk be a szerzésről. Szükséges az arányosítás már akár 2-3 évvel azelőtt, hogy tudná a kft., milyen arányban fogja végezni a mentes és az áfás szolgáltatását? Milyen hasznos tanáccsal tudna minket ellátni azért, hogy ne történjen jogosulatlan visszaigénylés? Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna

Kérdés

Üdvözlöm. Kérdésem kicsit hektikus. Egy építési vállalkozó konzorciumban épít lakásokat. A konzorcium egyik tagja adja az építési telket, az építési vállalkozó pedig felhúzza rá saját költségén a házat. A kérdés az, hogy amikor eladja a lakásokat, akkor a konzorcium telket adó tagja felé milyen áfával számlázza ki a tulajdonképpeni telek vételárát. Az én olvasatomban ez tulajdonképpen azt a kérdést veti fel, hogy a telket akkor fizeti ki az építési vállalkozó, amikor sikerül eladnia a lakásokat. És ekkor ezt milyen áfatartalommal teheti meg? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk telekvásárlás után szembesült azzal, hogy végrehajtási joggal terhelt a telek, holott az eladó tehermentesen adta el. Ügyfelünk kifizette a tehermentesítés összegét és valószínűleg per útján próbálja visszaszerezni a tehermentesítéssel kapcsolatos kiadást. Ügyfelünk szeretné a telek aktiválási értékébe beszámítani a tehermentesítés érdekében kifizetett összeget, de véleményem szerint ez egyéb ráfordításként kell elszámolni. Kérem szíves állásfoglalását a fenti kérdésben. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A következő témában szeretném segítségüket kérni: építőipari kivitelezéssel foglalkozó társaság egy magánszeméllyel közösen osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásárolt. Az ingatlan tulajdoni lap szerinti megnevezése: lakóház, udvar, egyéb épület. A tulajdonosok használati megállapodása szerint az ingatlan ½ részét a lakóházzal és egyéb épülettel a magányszemély lakja és használja, a társaság által tulajdonolt ½ részen nincs felépítmény, üres telekrészt használ. A társaság szeretné értékesíteni az ½ rész ingatlanát magánszemély részére. Az ingatlan összközműves. A kérdésem az, hogy mivel üres telekrészt értékesít, építési teleknek minősül-e és így 27%-os áfával növelten kell-e értékesíteni; és ha építési teleknek minősül, akkor megilleti-e a magánszemély vevőt az illetéktörvény 26. § (1) bek. a) pontja szerinti, 4 éven belüli lakóház felépítése esetén járó illetékmentesség. Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság építési telkeket alakít ki. A telkekhez kapcsolódóan megépíti a közutakat is, amit térítés nélkül átad az önkormányzatnak. A társaság normál áfaalany (nem választott az ingatlan értékesítésére áfaalanyiságot). Az útépítésnél felmerülő áfát a társaság nem helyezte levonásba, így az átadáskor nem számol fel áfát. A földterületet, amin az út fekszik, magánszemélytől vásárolta, itt áfa nem merült fel. Kérdésem, hogy az út alatti földterület ingyenes átadása áfamentesen történhet-e, mert az áfatörvény szerint a földterület értékesítése áfamentes, vagy valami általam figyelembe nem vett jogszabályi hivatkozás alapján kell-e az átadásra áfát felszámolni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tőkeemelés vagy tagi kölcsön elengedése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Fejlesztési tartalék

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

A bejelentett részesedés végelszámolása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink