Így pörgetnék fel a gazdaságot a japánok Cikk
A minimálbér emelését és a társasági adó csökkentését tervezi a japán kormány, hogy a gazdaság kitörjön az évtizedek óta tartó stagnálásból.
A minimálbér emelését és a társasági adó csökkentését tervezi a japán kormány, hogy a gazdaság kitörjön az évtizedek óta tartó stagnálásból.
Tisztelt Adózóna! Németországban bejegyzett kereskedelmi profilú gazdasági társaság (GmbH) Magyarországon bérel raktárt, és oda szállíttatja Kínából importált termékei egy részét. A társaságnak nincs a magyar cégbíróságon bejegyzett fióktelepe és kereskedelmi képviselete sem. Áfaregisztrált Magyarországon, és 1565-ös bevallást és 15A60-as bevallást nyújt be. A társaság üzletvezetési helye Németország, azonban néhány értékesítő kolléga Budapesten (is) dolgozik. A társaság az értékesített termékeket Budapestről szállítja ki a vevőknek (belföldi és külföldi vevők). Kérdésem: 1. Fenitek alapján a GmbH-nak keletkezik-e Magyarországon helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-kötelezettsége? 2. Köteles-e a GmbH a cégbíróságon bejegyeztetni a fióktelepét vagy kereskedelmi képviseletét? Ha igen, akkor melyiket? 3. Ha nem kell bejegyeztetni a fenti szervezetek közül egyiket sem, akkor mikor keletkezik a helyiiparűzésiadó- és társaságiadó-fizetési kötelezettség? A raktár megnyitásakor? Válaszaikat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy üzletkötő (német), aki más testvérvállalatunknál (Hollandia) van alkalmazásban DE mind az utazási költségeit, mind a bérét átszámlázzák nekünk (megállapodás alapján). Ezt hogyan kell kezelnünk? Milyen adózás (például áfa, tao stb.) alá esik? Esetlegesen milyen adóvonzata van? Hogyan, mi módon tudjuk ezeket az átszámlázott költségeket a könyveinkben szerepeltetni? Várom válaszukat.
Bár az őszi adócsomag számos – főként az adózás rendjét érintő – új szabályt tartalmaz, a vállalkozásoknak nem szabad elfelejteni, hogy a jövő évi adótörvény-változások nagy részét már nyáron elfogadták – emlékeztet a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Tisztelt Szkaértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségüket: – Civil szervezet, amely nem közhasznú, ha támogatást kap vállalkozástól, akkor azt adományként kell kezelni? – Kaphat a nem közhasznú szervezet is? – Kell a vállalkozó és a civil szervezet között támogatási vagy adományozási szerződést kötni, ha igen, van erre valami formanyomtatvány? – Ezt a támogatást a vállalkozó rendkívüli ráfordításként kell, hogy kezelje? – A vállalkozás kap ezáltal a társaságiadó-befizetési kötelezettségéből kedvezményt? Köszönöm. Várom mihamarabbi válaszukat. Üdvözlettel.
Hogyan vehetik igénybe a fuvarozók az őket is megillető adóalap-kedvezményt? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert, a Global Tax-Office Kft. adószakértője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A NAV közleménye szerint (Kis és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető egyes kedvezmények az uniós szabályozásra is figyelemmel) az áruszállítók (akik nem postai, vagy futárszolgálati tevékenységet végeznek) is igénybe vehetnek adóalap-kedvezményt. Nem „de minimis”-t, hanem az általános csoportmentességi rendelet szerintit a 17. cikk alapján. 1. Kérdezni szeretném, mikortól alkalmazható ez a kedvezmény? 2. A hivatkozott tájékoztatóban szereplő 1-es példát nem teljesen értem. Az én vállalkozóm 10 millió forintot ruházott be teherszállító járműre. Mennyi adóalap-kedvezményt érvényesíthet? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
Növekedett a nyereséges vállalkozások száma, csökkent a veszteségeseké, ugyanakkor a cég adóterhelése is emelkedett 2014-ben az előző évihez képest – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfrissebb adataiból.
Tisztelt Szakértők! Vissza nem térítendő támogatást kaptunk épületépítésre, a beruházás még idén megvalósul. Hogyan kell könyvelnem a kapott támogatást? Illetve hogyan kell a költséget könyvelnem vele szemben, hogy ne legyen társaságiadó-fizetésem a támogatás után? Köszönöm.
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Tisztelt Szakértők! Számos feltett kérdésre elolvastam az Önök válaszait, de sajnos teljes körűen nem tudtam megbizonyosodni az alábbi ügylet kapcsán. Cégünk nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött 3 évre, melynek tárgya egy személygépkocsi. Az ügylet az alábbiak szerint megfelelően van-e vezetve a könyvekben? Számla szerint: Vagyonszerzési illeték és egyéb költségek T161 K454 Számviteli bizonylaton nettó vételár T161 K 448 (tartalmazza a regisztrációs adót) Számla szerint az első lízingdíj, önerő: T 448/466 K 454 - önrész, Regisztrációs adó T448 K 454 Aktiválás: T142-161 Első kamat, aktiválás után számlázva T 872 K454 A futam idő alatt esedékes lízingdíjak T 448/466 K 454 és T 872 K 454 Vagy közbe kell iktatni a 479 rövid lejáratú kötelezettségű számlát? Illetve további kérdésem még, hogy a személygépkocsit a cég ügyvezetője használja, nem elkülöníthető a céges és a magánhasználat. Természetesen a vállalkozás a cégautóadót megfizeti. 100 százalékban visszavonható a fentiek figyelembevételével a teljes áfatartalom a bérleti díjra hivatkozva? Társasági adóban hogy van lehetőségem összhangba hozni az értékcsökkenést, ha 20 százalékot enged a társasági adó, de a lízingszerződés 3 évre szól, és még bizonytalan, hogy a 3. év végén a társaság megveszi-e a személygépkocsit? 20 százalékos leírási kulcsot alkalmazok, és ha nem kerül kifizetésre a végső részlet, akkor a fennmaradó 40 százalékos értékcsökkenést úgymond nem áll módunkban elszámolni? Köszönöm segítő közreműködésüket. Tisztelettel: Birincsik Andrea
Az üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan a társaságiadó-alapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás változása kapcsán a cikk átfogóan mutatja be az ezen eszközhöz kapcsolódó módosító tételeket.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben a június 16-án megszavazott adótörvény-módosítások.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől