1428 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! NAV-folyószámla egyeztetéskor a következőkkel találkoztam:BHTL.c.nyilv.adótart. Az adónemeken lévő tartozást a NAV átvezette behajthatatlan tartozásokba? A tartozás attól még él? Viszont a főkönyvön (illetve a társasági adóban a kötelezettségek között) szerepelnie kell. Ezeket az összegeket vezessem át egy külön számlára a főkönyvben, vagy elég ha folyószámla-egyeztetéskor a NAV által elvezetett adónemekkel a főkönyvem megegyezik? Válaszukat nagyon köszönöm. Csirmazné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft., ami gazdasági tevékenységet nem végez, 2013. évtől és 2010. évben telket értékesített (amit számla is igazol), de a telek nem lett kivezetve az eszközök közül. Ez a dolog 2014-ben derült ki. A kérdésem a következő: helyesen járok-e el, ha 2014. évben kivezetem az eszközök közül (ráfordítások között számolom el), és az adózás előtti eredményét a társasági adóban ezzel az összeggel megnövelem. És önellenőrzöm a 2010. évi társasági adót, szintén ezzel az összeggel? Gyors válaszukat köszönöm.

Kérdés

Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú nonprofit kft. családi napközit és magánóvodát működtet. A működtetéshez az államkincstár határozata alapján a költségvetési törvényre hivatkozva normatív támogatásban részesül. A költségvetési támogatás mellett magánszemélyektől és cégektől támogatást kap, valamint a szülőktől térítési díjat szed. Kérdésem, hogy a költségvetéstől kapott támogatás kedvezményezett bevételnek minősül-e a Tao-törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján, és erre tekintettel e bevétel arányában mentesül-e a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól? Köszönettel: VL

Cikk

Jelentős összegű adót takaríthatnak meg a vállalkozások, ha tisztában vannak azzal, hogy a társaságiadó-törvény számos esetben kapcsol adóalap-csökkentő tételt az immateriális jószágokhoz. Cikkünkben sorra vesszük az igénybe vehető kedvezményeket, és azt, hogy milyen megkötésekkel kell tisztában lenniük az adózóknak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság saját célú reklám miatt reklámköltséget számolt el a nyomdától megrendelt reklámkiadvány után. A reklámadónak nem lett alanya, mivel a havi 2,5 millió forintos értékhatár alatt marad a reklámköltés. A kérdésem az, hogy ezen, illetve az összes többi, a reklámadóról szóló jogszabály szerint "saját célú reklám"-nak minősített költséget kell-e a társaságiadó-alapnál nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősíteni? A társasági adóról szóló törvény szerint "a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának .. nyilatkozatával"..... A saját célú reklámnál a reklámadó alanya az általam idézett társaság. Saját magától saját magának szerezzen be nyilatkozatot? Vagy nem jól értelmezzük a társaságiadó-előírásokat? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adózónak a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Tehát a 2010. évben képzett fejlesztési tartalék fel nem használt része után az adót és a késedelmi pótlékot 2015. január 31-éig kell megfizetni, és a 1429-es bevallásban bevallani. Véleményem szerint az így megállapított társasági adót a 2014. évi könyvelés keretében le kell könyvelni. Kérdésem: a megállapított késedelmi pótlék 2015. évi ráfordítás, vagy esetleg azt is még a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni?

Kérdés

2014-ben nyereséges cég társasági adófizetési kötelezettségét hogyan állapítom meg, melyik évben írom elő, és mik a társaságiadóalap-csökkentő, illetve növelő tételek?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kivás bt. átalakulása

Szipszer Tamás

adószakértő

Csapatépítő program adózási kérdése

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan illetékmentesség kapcsolt felek között

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink