Tisztelt Szakértők! Vissza nem térítendő támogatást kaptunk épületépítésre, a beruházás még idén megvalósul. Hogyan kell könyvelnem a kapott támogatást? Illetve hogyan kell a költséget könyvelnem vele szemben, hogy ne legyen társaságiadó-fizetésem a támogatás után? Köszönöm.
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Tisztelt Szakértők! Számos feltett kérdésre elolvastam az Önök válaszait, de sajnos teljes körűen nem tudtam megbizonyosodni az alábbi ügylet kapcsán. Cégünk nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött 3 évre, melynek tárgya egy személygépkocsi. Az ügylet az alábbiak szerint megfelelően van-e vezetve a könyvekben? Számla szerint: Vagyonszerzési illeték és egyéb költségek T161 K454 Számviteli bizonylaton nettó vételár T161 K 448 (tartalmazza a regisztrációs adót) Számla szerint az első lízingdíj, önerő: T 448/466 K 454 - önrész, Regisztrációs adó T448 K 454 Aktiválás: T142-161 Első kamat, aktiválás után számlázva T 872 K454 A futam idő alatt esedékes lízingdíjak T 448/466 K 454 és T 872 K 454 Vagy közbe kell iktatni a 479 rövid lejáratú kötelezettségű számlát? Illetve további kérdésem még, hogy a személygépkocsit a cég ügyvezetője használja, nem elkülöníthető a céges és a magánhasználat. Természetesen a vállalkozás a cégautóadót megfizeti. 100 százalékban visszavonható a fentiek figyelembevételével a teljes áfatartalom a bérleti díjra hivatkozva? Társasági adóban hogy van lehetőségem összhangba hozni az értékcsökkenést, ha 20 százalékot enged a társasági adó, de a lízingszerződés 3 évre szól, és még bizonytalan, hogy a 3. év végén a társaság megveszi-e a személygépkocsit? 20 százalékos leírási kulcsot alkalmazok, és ha nem kerül kifizetésre a végső részlet, akkor a fennmaradó 40 százalékos értékcsökkenést úgymond nem áll módunkban elszámolni? Köszönöm segítő közreműködésüket. Tisztelettel: Birincsik Andrea
Az üzleti vagy cégértékhez kapcsolódóan a társaságiadó-alapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás változása kapcsán a cikk átfogóan mutatja be az ezen eszközhöz kapcsolódó módosító tételeket.
Megjelentek a legfrissebb Magyar Közlönyben a június 16-án megszavazott adótörvény-módosítások.
Az Európai Bizottság a kontinens társasági adózási rendszerének radikális megreformálására vonatkozó akciótervvel állt elő az elmúlt napokban. A nyilvánosságra hozott elképzelés öt fő területre összpontosít, amelyek az adókikerülés visszaszorítását, a fenntartható bevételek biztosítását és az egységes piac megerősítését célozzák – emeli ki Fajcsák Gábor, az RSM DTM Zrt. adómenedzsere bejegyzésében.
A társasági adózás uniós rendszerének mélyreható reformját célozza az a cselekvési terv, amit szerdán terjesztett elő az Európai Bizottság. Brüsszel többek között leporolja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó korábbi javaslatát, és arról is gondoskodni kíván, hogy a cégek ott fizessenek adót, ahol a nyereségük keletkezik.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A Tao-törvény szabályait alkalmazzuk jelenleg az alábbiak szerint: "b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből – a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), – a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.” Eddig év végén megállapítottuk a bérbeadott és a nem bérbeadott területek arányát, ami alapján kalkuláltuk a Tao szerinti értékcsökkenési kulcsot. A kiszámolt kulcs természetesen évről évre változik. (A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állandó a könyveinkben.) Helyesen járunk-e el, ha a Tao-törvény szerint minden évben más összeggel korrigáljuk az adóalapot az értékcsökkenés évenkénti százalékának változása miatt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalapot csökkentő tételek összegét jogcímenként külön-külön kell vizsgálni? Példa: Adózás előtti eredmény:7.900 - Fejlesztési tartalék:3.500 (max: ad.előtti eredmény 50%-a) - Beruházási érték: 4.900 (max: ad.előtti eredmény) Csökkentő tételek összesen:8.400 Növelő tételek összesen: 2.100 Adóalap:1.600 Helyes a fenti levezetés? Köszönöm válaszát.
Szerdán úgynevezett orientációs vitát tartott a társasági adózás témakörében az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, a testület júniusban ismerteti erre vonatkozó akciótervét.
Tisztelt Szakértő! Adott egy társas vállalkozás, amely 2010-től él annak a lehetőségével, hogy a beruházási hitelével kapcsolatos év végi értékelésből adódó árfolyam-változással módosítja az adó alapját (más devizás tétel nincs, amire ezt alkalmaznia kellene). (TAO tv. 7. § 1) dzs), 2), illetve 8. § 1) dzs.) Az egy dolog, hogy erről adónyilvántartást kell vezetni, ezt értem. Azt is értem, hogy ezeket a módosításokat a kötelezettség kivezetése arányában vissza kell állítani, tehát ami egykor növelt, az most csökkent, és fordítva. Ennek a mértékét nem értem. A törvény úgy fogalmaz, hogy az előző évi záró állomány arányában kell mindezt megállapítani. Megerősítést szeretnék kérni, hogy ez annyi lenne, hogy fogom, mondjuk 2014-ben, a 2015-ös törlesztőrészleteket, hiszen ezt vezettem csak ki, az ideit már tavaly kivezettem, elosztom a tavalyi évi záró állománnyal, ami kijött eredmény, azzal beszorzom az előző évi növekedéseket és csökkenéseket, és ennyi? Illetve azok nettó értékét szorzom, mert hiszen már az előző években is kellett csökkennie, vagy a teljeset? Nem igazán értem, és ez lesz az első zárásom velük, és az előző nyilvántartások sem egyértelműek. Ha nagyon rosszul gondolkodom, akkor esetleg egy egyszerű példával le tudná vezetni ennek a menetét? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Ha egy vállalkozás tevékenysége során akár jogi oltalomban is részesíthető szellemi terméket, vagyoni értékű jogként hasznosítható eszközt (szellemi vagyont) hoz létre, érdemes szem előtt tartania, hogy nem feltétlenül csak szolgáltatás, vagy termékértékesítés ellenértékeként juthat bevételhez, hanem jogdíjat is kérhet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) pedig számos jogdíjhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt tartalmaz, mely a kedvezményezett lehetőségek ismerete és a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása esetén a vállalkozások számára.
Bevezetnék a növekedési adóhitelt, a külföldről származó jövedelmeknél pedig a progresszió melletti mentesítést. Ez a két legfontosabb újdonság lenne a múlt héten benyújtott adócsomag szerint a társasági adóról szóló törvényben.
Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-ban kezdett meg egy idegen ingatlanon végzett beruházást, irodakialakítást. 2014-ben aktiválta, még 2014-ben is tartott az átalakítás. Kérdésünk, hogy csak a 2014. évi beruházás értékével csökkenthetem az adóalapot vagy az egész értékkel?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték