Ügyfelem társas vállalkozóként kórházba került, és egy hónap után meghalt. Még nem kaptam meg a kórházi papírt. Hogyan kell kitöltenem a táppénz-igénylést, a bankszámlájára kell kérni a pénzt? Kié lesz ez? Mi a teendőm ilyenkor könyvelőként? Köszönettel Csury Krisztina
Tisztelt Szakértő! Kismama jelenleg gyesen van, jelenlegi munkáltatójánál kb. 4 éve van jogviszonyban folyamatosan. Most ismét várandós második babájával. Kérdésünk, hogy gyes mellett igényelhet-e táppénzt? A számára anyagilag legmegfelelőbb megoldást próbáljuk megtalálni. Célszerű-e visszamennie dolgozni gyes alatt és kivenni a felhalmozódott szabadságát, majd a szabadság leteltével táppénzre mennie? Melyik út járható, hogy minden ellátást maximálisan ki tudjon használni? Segítségét köszönöm!
Feleségem 2018. július 20-ára van kiírva. Jelenlegi biztosított, jogviszonya 2018. február 12. óta főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint adózású). Január 1-jétől álláskeresési járadékban részesült. Ezt megelőzen 3 hónapos próbaidős, 8 órás munkaviszonya volt, aminek nagy részét táppénzen tölötte. Ezt megelőzően két hét álláskeresési járadékon volt, majd 2017. februárig visszamenőleg folyamatos 8 órás munkaviszonya. Kérdésem: tekintve hogy katás vállalkozóként táppénzen lenne a szülésig, melyik időszak alapján számolandó a csed összege? Tudtommal a táppénz nem számít jövedelemnek, ha nem fizeti a magánszemély a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. De igaz ez akkor is, ha katásként jogosult valaki a táppénzre? Jelenleg azt gondolom, mivel a csedre való jogosultság pillanatában aktuális biztosítotti jogviszony a katás vállalkozás, és ebben a jogviszonyban 2018. április 30. előtt nincs se 180, se 120, se 30 naptári napi jövedelem, így az ezévi minimálbér kétszeresének 30-ad része képezi a csed naptári alapját. A csed összege így a naptári napi alap 70 százalékából, 6440 forintból számolandó. Megállja a helyét ez a feltételezés?
Beteg volt a munkavállaló, majd a munkáltató portáján hagyta az orvos igazolását, hogy mikortól állhat ismét munkába. Ám az igazoláson az szerepelt, hogy az igazolás benyújtásakor már több mint két hete keresőképes volt, miközben nem jelentkezett munkavégzésre. A munkáltató azonnali hatállyal felmondott neki, a munkavállaló bírósághoz fordult.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a "Hosszan tartó táppénz" című (http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_16_Hosszan_tarto_tappenz_qed) kérdéshez kapcsolódik munkavállalói oldalról. Munkáltatóm még a betegszabadság ideje alatt levélben értesített a munkaköröm megszűnéséről, egyúttal tájékoztatott a felmentési idő kezdetéről, az elszámolás legkésőbbi idejéről (a betegszabadság lejártát követő naptól számítva maximum 1 év). A munkaköröm megszűnését azzal indokolta, hogy mivel szolgáltatási szerződés keretén belül végezte a tevékenységet a külföldi munkáltatómnak, aki kimondottan csak az én munkakörömet érintően nem kéri tovább a szolgáltatást, ezért a munkakörömet megszüntetik. Munkáltatóm ugyanezen a területen szolgáltat tevékenységet Magyarországon, ennek ellenére nem kínáltak fel semmilyen más munkakört. A betegségemet megelőzően több mint egy évig folyamatos szakmai és személyes támadások értek közvetlen felettesemtől, aki ugyanígy szolgáltatási szerződés keretén belül dolgozik a külföldi munkáltatónak. Ezen előzmények hatására olyan lelki állapotba kerültem, hogy munkámat nem tudtam volna tovább ellátni, amiről (mint a betegségem okáról) közvetlen felettesemet és a HR-t is tájékoztattam. Sajnos az állapotom nem javul, és munkát sem találok. Kérdésem, hogy törvényesen járt-e el a munkáltató, és milyen lehetőségekkel számolhatok az 1 év leteltét követően? A nők 40 éves nyugdíjához még 2,5 év kell, a nyeshez pedig fél év. Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónknak rendes felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. A felmondási idő 30 nap. Az utolsó munkában töltött napot a felmondás átadásának napjában állapítottuk meg, ezt követően kiadtuk az időarányos szabadságát, és az utolsó munkában töltött napjától számított 5 napon belül kifizettük neki a fennmaradó munkabérét. Most jelentkezett a munkavállaló, és jelezte, hogy az általunk már elszámolt felmentési időszakban táppénzes állományba került. Érinti-e ezen táppénz bármilyen módon a már kifizetett felmentési időszakot?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül 37 százalékos egészségi állapottal, C2 minősítéssel. A vállalkozói járulékok megfizetésénél úgy tudjuk, jár a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény. A többi járulékok esetén a 180 500 forint felszorzott alapok alapján fizet úgy, mint a főállású egyéni vállalkozó, vagy a minimálbér a járulékalap? Az ellátás megállapításánál azt vették figyelembe. 2018. január 15-étől kapja a rokkantásági ellátást (előtte évekig rehabilitációs ellátást kapott), alapja 138 000 forint, annak a 60 százalékát kapja, plusz az éves 3 százalékos emelést. Az a kérdésünk, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell fizetni a járulékokat? Amennyiben a jövőben munkaképtelenné válik, jár-e részére táppénz, és annak mi lesz az alapja? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Molnár Gézáné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkaviszonyban és vállalkozói jogviszonyában is jövedelmet szerez, mindkét jogviszonyában megfizeti a járulékokat. Munkaviszonyában munkabaleset éri, meg is állapítják részére a baleseti táppénzt. Jelen esetben ugye a vállalkozói jogviszonyában is megilleti táppénz? Kérdésem az, ha az egyéni vállalkozó jelen helyzetben szüneteltetni szeretné vállalkozását, megteheti-e, hogy a már megállapított a táppénz összegét mindkét jogviszonyára tekintettel megkapja?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozóm 2017.07.05-e óta folyamatosan táppénzen van, a mai napig. Előreláthatólag több mint 1 évig így lesz. Milyen lehetőségeim vannak, mint munkáltatónak a dolgozói munkaviszony felmondására az 1 év letelte után? Mi a módja annak, hogy meg tudjam szüntetni a dolgozó munkaviszonyát, ugyanis állítása szerint nem akar már visszajönni dolgozni, és orvosi vélemény alapján sem tudom már abban a munkakörben foglalkoztatni, ahol eddig volt. Munkáltatói felmondással kívánom a munkaviszonyát megszüntetni, de a táppénz időszaka alatt tehetetlen vagyok. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó táppénzen van hosszabb ideje. Vannak határozott idejű szerződései, amelyekben havi fix összeget kap, attól függetlenül, hogy munkavégzés történik-e vagy sem. Ebben az esetben a határozott idejű számlák kibocsáthatók havonta rendszeresen? Amennyiben csak számlakibocsátás történik ezekről a munkákról, de ténylegesen munkavégzés nem, akkor a táppénz ideje alatt felmerül-e a katafizetési kötelezettség? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A táppénz és más anyasági ellátások (csed, gyed) szempontjából folyamatosnak számít-e a biztosítási idő, ha valaki két munkaviszony között másfél hónapig megbízási szerződéssel dolgozik és a szerződés szerinti megbízási díja az aktuális minimálbér 30 százalékát meghaladja? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni vállalkozása mellett 36 órás biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Az egyéni vállalkozásában nem vesz ki kivétet, így nullás 1858-as bevallást készít. 2018 januárjában lebetegedett, az egyéni vállalkozásában sem tud munkát végezni. Kérdésem, hogy jogosult-e az egyéni vállalkozásában is táppénzre, attól függetlenül, hogy ott nem fizet járulékot, vagy csak a biztositási jogviszonya után, ahol a járulékokat megfizeti: Köszönettel: Kocsis Lászlóné
Az Adózóna kalkulátora a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló betegség miatti kereső képtelenségének idejére eső táppénz napi összegét számolja ki, beleértve a fekvőbeteg ellátás esetén érvényes napi táppénz összegét is.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2017. évben 12.18-tól a mai napig keresőképtelen. 2017.12.18-12.31-ig kifizettünk részére 10 nap betegszabadságot. Mivel indul a 2018.01.01-től? 15 nap betegszabi vagy táppénz? Köszönöm szépen. Tóthné
Tisztelt Adózóna! Azt szeretném megkérdezni, hogy a gyakorlatban mit kell tenni a szülés előtt táppénzre ment munkavállaló év végén megmaradt szabadságával? A hölgy 15 nap betegszabadság után táppénzre ment, majd augusztus 1-jétől csecsemőgondozási díjban részesült. Egész évre 24 nap szabadság járt volna neki, amiből az év elején 9 napot ki is vett. A szabályt olvastam, hogy táppénz alatt is jár a szabadság, de a gyakorlatban, számfejtés esetén szabadságot vagy táppénzt kell számfejteni, ha ki szeretném adni a szabadságot? Vagy a megmaradt 15 nap ilyenkor később valamikor kivehető? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték