Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalónak, aki főállásában keresőképtelen, 9-es kóddal van-e arra lehetősége, hogy új munkaviszonyt létesítsen más munkáltatónál, más munkakörben, amennyiben azt képes ellátni? Illetve lehet-e a keresőképtelensége mellett más munkáltatónál egyszerűsített foglalkoztatott? Tiltja-e bárminemű jogszabály a fent említett lehetőségeket? üdvözlettel Dávid Judit
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szíves segítségét. Főállású katás egyéni vállalkozó (kettő, napi 8 órás munkavégzésre bejelentett alkalmazottal is rendelkezik) az elmúlt 2,5 hónapban folyamatosan táppénzen volt. A bevételszerző tevékenységet ezen időszak alatt a 2 alkalmazott látta el. Előbbi folyamatos táppénz miatt nevezett vállalkozó 2 havi 50 ezer forintos kata összeget nem fog befizetni. Kérdésem az, hogy a 12 milliós éves kata bevételi korlátnál (amíg nem kell megfizetni a 40% "büntető" adót) kalkulálhatok-e 12 millióval, vagy csak 10 hónapnyi (10 milliónyi) arányos résszel? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Állapotos kismama többes jogviszonyban biztosított. Táppénzes állományban azt a munkakörét, ami nem veszélyezteti az állapotát, el tudja-e látni továbbra is, s ha igen, erről kell-e orvosi igazolás? Ha mindkét jogviszonyában táppénzben részesül, akkor azt mindkét helyen külön-külön kell kezdeményezni? Köszönettel.
http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkavegzes_tappenz_alatt_mikor_lehet_mikor_IX4HXS Tisztelt Szakértő! Fenti cikkre hivatkozással kérdezném: a munkavállaló főállásában fizikai munkát végez. Targoncavezető kétműszakos munkarendben. Stroke-ot kapott néhány hónapja, és jelenleg táppénzen van. A munkáltatója üzemorvosa írásos szakvéleményt is adott arról, hogy a korábbi munkakörében nem fogják tudni foglalkoztatni a táppénz lejárta után (targoncavezető, fizikai munka, két műszak). Kérdésem az, hogy mivel a főfoglalkozásában jelenleg táppénzen van, egy másik munkáltatónál vagyon- és személyőrként 1-1 napos foglalkoztatás (alkalmi munkavégzés) keretében vállalhat-e munkát például hétvégi rendezvényeken a táppénze folyósítása idején? (Más munkáltató, más jellegű munka.) Köszönöm válaszukat! Bősze Andrea
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném szíves segítségét. Alanyi adómentes, főállású katás egyéni vállalkozó (kettő, napi 8 órás munkavégzésre bejelentett alkalmazottal is rendelkezik) az elmúlt 2,5 hónapban folyamatosan táppénzen volt. Emiatt 2 havi 50 ezer forintos kataösszeget nem fog befizetni. Kérdésem az lenne, hogy a 8 milliós éves alanyi mentes korlátnál kalkulálhatok-e 8 millióval, vagy csak 10 hónapnyi arányos résszel? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló részére a tb-kifizetőhely csed ellátást folyósított 2018.02.15-éig, majd az érintett munkavállaló e-mailben bejelentette, hogy a gyermek kikerült a háztartásából. Ezt követően a 2018.02.16-2018.04.13. időszakra a munkavállaló orvosi igazolást nyújtott be "8"-as kóddal, amelyre a tb-kifizetőhely az érintett részére betegszabadságot, valamint táppénzt folyósított. A tb-kifizetőhely ezt követően kérte a munkavállalót, hogy igazolja, a gyermeket ismételten a háztartásában neveli, de a munkavállaló egy e-mailben küldött nyilatkozaton kívül egyéb igazolást nem hajlandó bemutatni. Kérdés, hogy a csed ismételt folyósításának mi a feltétele? A munkavállalónak kell-e újabb csed-igényt benyújtania vagy kell-e igazolnia, hogy a gyermek ismételten a háztartásába került? Kérdés továbbá, hogy a munkavállaló által a kifizetőhelyre benyújtott táppénzes papír az ellátások közötti választásnak minősül, vagy erre vonatkozóan külön nyilatkoztatni kellett volna a munkavállalót az ellátások közötti választásról? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A párom részére 2018.03.09-től rokkantsági ellátást állapítottak meg, 20018.03.08-ig munkaviszonyával kapcsolatban táppénzben részesült, miután annak egy éves maximált időszaka lejárt. Azóta a munkáltatónál igazolt, nem fizetett távolléten van, mivel tartós cca. 10 hónapos egészségügyi rehabilitációs kezelésen van. Kérdéseim: 1.) A munkáltatónak meg kell-e szüntetnie a munkaviszonyát, ezen időszak alatt vagy maradhat az igazolt távollét, mivel később -– ha a rehabilitációs kezelés véget ér – részmunkaidőben foglalkoztatná? 2.) Hány órás munkaviszonyben foglalkoztatható, illetve mi a jövedelem maximuma, hogy a rokkantsági ellátás ne szűnjön meg? 3.) A rokkantsági ellátás melletti munkavégzéssel szerezhet-e szolgálati időt, illetve az így szerzett jövedelem beszámít-e majd később a saját jogú öregségi nyugdíjába? Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát 2018.04.27-én próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felmondás és az elszámoló dokumentumok 2018.04.27-én postai úton, saját kezébe történő átadás jelzéssel, ajánlott, tértivevényes levélként kerültek megküldésre a munkavállaló címére. A visszaérkezett tértivevény alapján 2018. május 16-án vette át a felmondás dokumentációját. Május 18-án ajánlott levélként táppénzes papírok érkeztek a munkavállalótól, melyek azt igazolják, hogy 2018.04.27-től 2018.05.11-ig gyermekével gyermekápolási táppénzen volt. 2018.05.12-től keresőképes állományba került. Ezt követően a tértivevényes levél átvételéig (2018.05.16.) sem jelent meg a munkahelyén. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, ha 2018.04.27-ével szüntette meg a munkaviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde
Munkavállaló táppénz alatt gépszerelő-szervizes munkakörből átszervezés miatt áthelyezésre kerül a lakatos műhelybe, és ezzel egy időben megvonásra kerül a szervizeseket megillető pótlék átalánya. Erről a munkáltató elegendő, ha csak írásban tájékoztatja, vagy meg kell várni a keresőképes állapotot?
Nemcsak a szülők, hanem azok vérszerinti, illetve örökbe fogadó szülei, továbbá a velük együtt élő házastársaik is igénybe vehetik a gyermekgondozást segítő ellátást, amit írásunkban az egyszerűség kedvéért továbbra is gyesként említünk. Cikkünkben bemutatjuk, milyen előnyök származhatnak ebből az érintettek számára.
Tisztelt Szakértő! Társadalombiztosítási kifizetőhely vagyunk. Munkavállalónk részére tévesen kétszer fizettünk ki táppénzt. A jogalap nélkül felvett összeget 90 napon belül határozattal visszaköveteljük. Kérdésem az lenne, hogy ha nem fizeti vissza a munkavállaló, akkor milyen lehetőségünk van visszakövetelni az összeget? Illetve a kifizetőhelyi bevallást milyen módon befolyásolja ez az összeg (az utalás volt téves, és csak egyszer szerepel az összeg a számfejtésben)? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónknak 2018. 04. 24. napján megpróbáltuk átadni társaságunk "rendes" felmondását. Munkavállalónk nem vette át és másnap beteget jelentett, elment táppénzre. A felmondást elpostáztuk munkavállalónk lakcímére, ami visszaérkezett "nem kereste" jelzéssel. Társaságunk az át nem vett felmondásról jegyzőkönyvet írt (04. 24-én), amiben rögzítettük, hogy munkavállaló nem volt hajlandó átvenni a felmondást. Az alábbi kérdéseim lennének fentiekkel kapcsolatosan: 1./ Attól, hogy munkavállaló nem vette át a felmondását, még él a felmondás, ami 04. 25. nappal indul és a 30 nap felmondási idő figyelembe véve 05. 24-én a munkaviszony meg fog szűnni. 2./ Mivel a munkavállaló 04. 25-étől orvosi igazolást hozott, így ezen naptól elsőként betegszabadságot fizettünk, majd utána táppénzkifizetés lesz. Amikor 05.2 4-én a munkavállaló még mindig keresőképtelen, attól még a munkaviszonya megszűnik? Ha utána is hoz orvosi igazolást, azt továbbítani kell az egészségbiztosító felé? Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy helyesen járunk-e el. Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó biztosítási ügynök hosszabb kórházi kezelésre, majd azt követően táppénzes időszakra kényszerült. Kérdésem, hogy táppénz alatt kiszámlázhatja-e a biztosítási ügynöki jutalékait, melyek a következőkből tevődnek össze: 1. Kötési jutalék: egy éven belül megkötött biztosítási szerződések kötési jutaléka (még a táppénzes időszak kezdete előtt kötötte a biztosítási szerződéseket). 2. Fenntartási jutalék: egy évnél régebben kötött biztosítási szerződések állománymegtartásáért járó jutalék. Tehát az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végez kereső tevékenységet a táppénz időszaka alatt, "csupán" a korábban megkötött biztosítási szerződésekért járna neki díjazás. Ha jár neki díjazás, a táppénzt nem vonják meg tőle? Kérem, a válaszában a jogszabályhelyeket is jelölje meg. Köszönettel: Schlág Judit
Dolgozónk gyerektartást fizet, melynek mértéke bírósági végzés alapján a mindenkori jövedelmének 40%-a. Abban az esetben, ha pl. valamely hónapban csak táppénzt kap, abból levonhatjuk-e a 40%-ot, vagy csak 33%-ot, vagyis az 1994. évi LIII.törvény 68 paragrafusát kell alkalmazni?
Kata szerint adózó egyéni vállalkozó 2018 októberében fog szülni. Már több mint két éve főállású katás, 50 ezer forintot fizet. Hogyan fog alakulni a táppénz, csed, gyed? Hogyan tudja ezeket igénybe venni, milyen nyomtatványokat kell beadnia? Ha a gyed mellett dolgozik, kell-e fizetnie a tételes adót? Az iparűzési adó fizetési kötelezettsége mennyi lesz, ha a tételes adót választotta? Olvasói kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték