Tisztelt Szakértő! A júliusban kiadott törvénymódosítással kapcsolatosan lenne kérdésem. Az adóalap megosztására 2 lehetőség közül lehet választani. A naptári módszerre a NAV kiadott egy példát is, így az teljesen világos. Azonban a másik módszer (köztes mérleg) esetében az a kérdés, hogy a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességet (100 m Ft), milyen arányban lehet igénybe venni? A teljes összeg igénybe vehető vagy arányosítani kell? Köszönettel.
A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen téma kapcsán benyújtott, és az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvényjavaslata. Az új törvényi rendelkezés hatással lehet számos magyar vállalkozásra is, mégpedig pozitívan – vélik a PwC Magyarország adószakértői.
Eltörölte az Országgyűlés a magyar állam által kibocsátott lakossági állampapírokból származó jövedelem (kamat, hozam) utáni adófizetési kötelezettséget.
Tavaly december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat.
Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelt Szakértő! Az alanyi mentességi határ emelése kapcsán a "salátatörvény" 60..paragrafusának 2. pontját (amely a kétéves moratóriumra vonatkozik) úgy értelmezem, hogy az a vállalkozó is visszaléphet az alanyi mentes körbe, aki 2017-ben lépte át a 8 milliós határt, és ezért lett áfa fizetésére kötelezett. A NAV telefonos ügyfélszolgálatának munkatársai pedig hol úgy vélekednek, hogy megengedi, hol meg úgy, hogy tiltja a törvény a 2017. évben váltók visszalépését az alanyi mentes körbe. Kérném szíves állásfoglalásukat a helyes döntéshez! Előre is köszönöm válaszukat!
Évi 500 millió forint bevételig választhatnák 2019-ben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a jelenlegi 250 millió forint helyett.
Kiegészítéseket javasol az Országgyűlés gazdasági bizottsága a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítására korábban benyújtott indítványokhoz. Ha a parlamenti többség elfogadja a bizottság javaslatait, akkor néhány ponton némi enyhítéssel, további korrekciókkal fokozzák és egyértelműsítik a béren felüli juttatásokra 2019-től kirótt szja-előírások szigorát.
A pénzügyminiszter T/2931 számon benyújtotta ma az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Varga Mihály pénzügyminiszter beterjesztette az Országgyűlésnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosítását.
A parlament ma kora délután – várhatóan – meg is szavazza a lakástakarék-pénztári megtakarítás állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet tegnap nyújtott be egy fideszes képviselő. A törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor lép hatályba, amire – a törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalása miatt – feltételezhetően még ezen a héten sor kerül.
Augusztus 25-ei hatállyal módosult a bejelentett részesedés fogalmi meghatározása – hívja fel a figyelmet a változásra tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
A kormány ősszel újabb módosító indítványt kíván benyújtani az adótörvényekhez – derül ki az Országgyűlés törvényalkotási programjából.
Az már szinte biztosnak tűnik, hogy jövőre a munkáltatók béren kívüli juttatást csak Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatásként adhatnak, mégpedig az időközben már hatályba lépett új kormányrendelet alapján. Összefoglaltuk a legfontosabb várható és a meglévő szabályokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték