166 találat a(z) törvénymódosítás cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy idén ugye a NAV kérte minden őstermelőnek az 58-as bevallást mint adóelőlegnek is minősülő bevallást. De most az új szochotörvény-módosítás értelmében éves bevallónak minősül minden őstermelő, így negyedévente nem is kell beadni nullásan sem, vagy akinek van több bevétele annak az adóelőleg bevallást sem? Az évközi módosítás éves adómegállapítási időszakot vezetett be, ezáltal akkor nem kellene beadni az 58-as bevallásokat úgy, mint az előző negyedévekben? A törvénymódosítók így szűkítették azoknak az őstermelőknek a körét, akiket érint a 2019. január 1-jétől bevezetett költségvetési bevételek folytonosságának biztosítása érdekében létrehozott törvény? Előre is köszönöm segítő válaszukat! N. Tünde

Cikk

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló, 2019. június 12-én elfogadott 2019. évi XLVIII. törvény, egyebek mellett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) is módosította. A módosítás következtében a főállású kisadózók magasabb mértékű társadalombiztosítási jogszerzést érhetnek el, mivel az általuk teljesített tételes adófizetésekhez a korábbinál magasabb mértékű járulékalap társul.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A júliusban kiadott törvénymódosítással kapcsolatosan lenne kérdésem. Az adóalap megosztására 2 lehetőség közül lehet választani. A naptári módszerre a NAV kiadott egy példát is, így az teljesen világos. Azonban a másik módszer (köztes mérleg) esetében az a kérdés, hogy a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességet (100 m Ft), milyen arányban lehet igénybe venni? A teljes összeg igénybe vehető vagy arányosítani kell? Köszönettel.

Cikk

A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen téma kapcsán benyújtott, és az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvényjavaslata. Az új törvényi rendelkezés hatással lehet számos magyar vállalkozásra is, mégpedig pozitívan – vélik a PwC Magyarország adószakértői.

Cikk

Tavaly december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alanyi mentességi határ emelése kapcsán a "salátatörvény" 60..paragrafusának 2. pontját (amely a kétéves moratóriumra vonatkozik) úgy értelmezem, hogy az a vállalkozó is visszaléphet az alanyi mentes körbe, aki 2017-ben lépte át a 8 milliós határt, és ezért lett áfa fizetésére kötelezett. A NAV telefonos ügyfélszolgálatának munkatársai pedig hol úgy vélekednek, hogy megengedi, hol meg úgy, hogy tiltja a törvény a 2017. évben váltók visszalépését az alanyi mentes körbe. Kérném szíves állásfoglalásukat a helyes döntéshez! Előre is köszönöm válaszukat!

Cikk

Évi 500 millió forint bevételig választhatnák 2019-ben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a jelenlegi 250 millió forint helyett.

Cikk

Kiegészítéseket javasol az Országgyűlés gazdasági bizottsága a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítására korábban benyújtott indítványokhoz. Ha a parlamenti többség elfogadja a bizottság javaslatait, akkor néhány ponton némi enyhítéssel, további korrekciókkal fokozzák és egyértelműsítik a béren felüli juttatásokra 2019-től kirótt szja-előírások szigorát.

Cikk

A parlament ma kora délután – várhatóan – meg is szavazza a lakástakarék-pénztári megtakarítás állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet tegnap nyújtott be egy fideszes képviselő. A törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor lép hatályba, amire – a törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalása miatt – feltételezhetően még ezen a héten sor kerül.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink