Szigorodnak a kata szabályai – aláírta Áder az adótörvény-módosító csomagot Cikk
Elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök.
Elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök.
Módosul a fogyasztóvédelmi törvény, az ellátási láncban szereplő gazdálkodó szervezetek is bekerültek a törvény hatálya alá.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról T/11085 számmal javaslatot nyújtottak be az országgyűléshez.
Július 1-jétől több ponton változnak a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó rendelkezések. A módosítások két csoportba sorolhatók, egy részük az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) hatálybalépésével függ össze, a másik részük pedig a 140/2020. kormányrendelethez kapcsolódik. Cikkünkben pontokban szedve ismertetjük főbb változásokat.
Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény ma elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, a nagykereskedőt, az importőrt és a gyártót – a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét – ellenőrizhetik – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Különleges gazdasági övezetté nyilvánítaná a kormány a legalább 5 milliárd forint költségigényű, az adott megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgáló beruházások helyszíneit, illetve azok közvetlen környezetét a kedd éjszaka a parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint, amely ráadásul sarkalatos törvényben rögzítené a módosításokat, és a kihirdetést követő napon hatályba is lépne.
A nyugdíjas státusznak jelenleg is meghatározó jelentősége van a társadalombiztosítással összefüggő terhek vonatkozásában, 2020. július 1-jétől pedig (amikortól várhatóan valamennyi jogviszony esetében megszűnik a nyugdíjasok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége) még hangsúlyosabbá válik. Nagyon fontos tehát annak ismerete, hogy kit tekinthetünk, illetve kit nem sajátjogú nyugdíjasnak.
Az Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki képviselői is megszavazták (189 igen szavazattal) a mai ülésen azt a törvényjavaslatot, amely szerint a még nem nyugdíjas nagyszülők jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra.
Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy idén ugye a NAV kérte minden őstermelőnek az 58-as bevallást mint adóelőlegnek is minősülő bevallást. De most az új szochotörvény-módosítás értelmében éves bevallónak minősül minden őstermelő, így negyedévente nem is kell beadni nullásan sem, vagy akinek van több bevétele annak az adóelőleg bevallást sem? Az évközi módosítás éves adómegállapítási időszakot vezetett be, ezáltal akkor nem kellene beadni az 58-as bevallásokat úgy, mint az előző negyedévekben? A törvénymódosítók így szűkítették azoknak az őstermelőknek a körét, akiket érint a 2019. január 1-jétől bevezetett költségvetési bevételek folytonosságának biztosítása érdekében létrehozott törvény? Előre is köszönöm segítő válaszukat! N. Tünde
A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló, 2019. június 12-én elfogadott 2019. évi XLVIII. törvény, egyebek mellett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) is módosította. A módosítás következtében a főállású kisadózók magasabb mértékű társadalombiztosítási jogszerzést érhetnek el, mivel az általuk teljesített tételes adófizetésekhez a korábbinál magasabb mértékű járulékalap társul.
Tisztelt Szakértő! A júliusban kiadott törvénymódosítással kapcsolatosan lenne kérdésem. Az adóalap megosztására 2 lehetőség közül lehet választani. A naptári módszerre a NAV kiadott egy példát is, így az teljesen világos. Azonban a másik módszer (köztes mérleg) esetében az a kérdés, hogy a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességet (100 m Ft), milyen arányban lehet igénybe venni? A teljes összeg igénybe vehető vagy arányosítani kell? Köszönettel.
A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen téma kapcsán benyújtott, és az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvényjavaslata. Az új törvényi rendelkezés hatással lehet számos magyar vállalkozásra is, mégpedig pozitívan – vélik a PwC Magyarország adószakértői.
Eltörölte az Országgyűlés a magyar állam által kibocsátott lakossági állampapírokból származó jövedelem (kamat, hozam) utáni adófizetési kötelezettséget.
Tavaly december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat.
Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől