További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alanyi áfamentesség 12 millióig: így változnak az adószabályok

  • adozona.hu

Január 1-jétől változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában összefoglalta a vonatkozó törvénymódosítást, kiemelve az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 188. paragrafusának 2018. december 31-éig hatályos (1)–(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany – 2. paragrafus a) pontja szerinti – összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (Mód. tv.) 57. paragrafusa 2019. január 1-jétől 12 millió forintra emeli az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

A Mód. tv. 60. paragrafusa az áfatörvényt egy új átmeneti rendelkezéssel (324. paragrafus) egészítette ki, 2018. november 24-ei hatályba lépéssel. Ezen új passzus (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet a 2019. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. paragrafusának a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2019. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2019. évre vonatkozó választásakor az áfatörvény 324. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, ha bevételük sem a 2018. naptári évben ténylegesen, sem a 2019. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek a 2018. évi bevétele a 8 millió forintot túllépte ugyan, de a 12 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az áfatörvény 192. paragrafusának (2) bekezdése alapján 2018. december 31-éig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az áfatörvény 191. paragrafusának (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az áfatörvény 324. paragrafusának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy ezen passzus (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2017-ben vagy 2018-ban a 8 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2018. évben ténylegesen, valamint a 2019. évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. paragrafusának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az áfatörvény 192. paragrafusának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet 16. paragrafusának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2018. december 6-án meghaladja a 8 millió forintos értékhatárt, akkor először az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz, majd e bejelentést követően tehet bejelentést az adóalany – a 12 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2019. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására.

A tevékenységüket a 2019. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 12 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2018. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2019. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2019. évre észszerűen várható bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2018. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2019. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2019. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2018. december 31-éig.)

Fontos megjegyezni, hogy az áfatörvény 188. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az áfatörvény 188. paragrafusának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. paragrafus (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X