Fél évvel kitolódik a kamatstop: 3 kormányrendelet a Magyar Közlönyben

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2024. december 2-án megjelent 121. számában három kormányrendeletet hirdettek ki, amelyből egy fél évvel meghosszabbítja a kamatstopot.

A Magyar Közlöny 2024. december 2-án megjelent 121. számában az alábbi kormányrendeleteket hirdették ki:

• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet módosításáról szóló 373/2024. kormányrendelet,
• a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. kormányrendelet módosításáról szóló 374/2024. kormányrendelet,
• a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásának részletszabályairól szóló 375/2024. kormányrendelet.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. kormányrendelet módosításáról szóló 373/2024. kormányrendelet

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. kormányrendelet (Öbr.) az alábbiak szerint módosul:

• a pénztár befektetései között – az állampapírok kivételével – ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 15 százalékát (ez a korábbi szabályozás értelmében 10 százalék volt);
• a pénztár – az állampapírok, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyei, a jelzáloglevelek, valamint pénztárak egyesülése esetén az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott (olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank zártkörűen forgalomba hozott részvénye, melynek kibocsátója eleget tesz a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény második részének V. fejezetében foglalt nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek a pénztár felé) részvények kivételével – nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok (korábbi tíz százalékot helyett) 15 százalékot meghaladó mértékű részét.

A fentieknek megfelelően módosul a 2. számú melléklet c) alpontjában is a vonatkozó rész.

A rendelet 2024. december 3-án lépett hatályba.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. kormányrendelet módosításáról szóló 374/2024. kormányrendelet

A rendelet 1. §-ában meghatározott határidőt a módosítás fél évvel kitolja, így a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/D § (1) bekezdésétől eltérően a referenciakamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés (szerződés) esetén 2022. január 1-jétől 2024. december 31-e helyett 2025. június 30-áig
a) az e rendelet hatálybalépését követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke,
b) az e rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke
a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.

A rendelet 2024. december 3-án lépett hatályba.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásának részletszabályairól szóló 375/2024. kormányrendelet

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. kormányrendelet 4. § (3) bekezdése alapján elrendelt felszámolási eljárásban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. kormányrendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások részletszabályairól szóló 28/2023. kormányrendelet 2. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során a vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatáslehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 291/2024. kormányrendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket (a támogatási igény meghatározása során egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének huszonhatszorosa) kell figyelembe venni.

A rendelet 2024. december 3-án lépett hatályba.

A Magyar Közlöny 121. számát itt éri el.