Regisztrációs adó és amnesztia: változott a törvény Cikk
A parlament döntött, változik a regisztrációs adóról szóló törvény.
A parlament döntött, változik a regisztrációs adóról szóló törvény.
Ha elfogadják Rogán Antal, fideszes képviselő javaslatát, csak akor kell majd adózniuk az offshore cégeknek, ha osztalékot fizetnek ki tagjaiknak és azt be is vallják. Mi változna még? Elemeztük a benyújtott törvényjavaslatot.
Alig egy hete, hogy az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törkénykönyv módosítását a költségvetési csalásról. Írtunk már arról, hogy milyen esetekben jár börtönbüntetés és a módosítás értelmében ki számít csalónak. Most azt vesszük sorra, hogy milyen szabályok vonatkoznak a jogosulatlan vagy céltól eltérő felhasználásra.
Az alig egy hete elfogadott törvénymódosítás értelmében az adócsalás és a hasonló költségvetést megkárosító cselekmények már egy új bűncselekmény-kategóriába sorolhatóak. A költségvetési csalásért 2012. január elseje után - értékhatártól függetlenül - 5 év börtönre ítélhetik az elkövetőt. Ki, mikor és mekkora bűnt követ el a költségvetés kárára és milyen büntetés jár érte? Összefoglaltuk.
A költségvetési csalás az országgyűlés által június 14-én elfogadott törvényjavaslat alapján 2011. december 31-ét követően bűncselekménynek minősül. A módosítás a költségvetést ért vagyoni hátrányokat bünteti. Hátránynak minősül a bevételkiesés, illetve a költségvetésből származó pénzeszközök jogosulatlan vagy céltól eltérő felhasználása. Mi az, ami hiányzik a törvénymódosításból?
A Fidesz frakcióelnökségének legutóbbi ülésén megszületett a döntés arról, hogy kezdeményezik a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását, hogy az a parlamenti képviselőkre, valamint a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon - értesült a Népszabadság.
A magánnyugdíjpénztárakból visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása és a reálhozamok zökkenőmentes kifizetése érdekében az Országgyűlés hétfőn módosította a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényeket. A képviselők a javaslatot 281 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.
A HVG Adó 2011 különszámában megjelent jogszabályok módosított változatát közöljük.
Megszavazta a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának kettőről három évre való visszaállítását az Országgyűlés. Rendelkezésre állási támogatás helyett jön a bérpótló juttatás.
A tavalyi évhez képest 2010-ben közel 15 százalékkal nőtt a cafeteria keretében adott juttatások bruttó értéke, ugyanakkor a jogszabály-módosítások hatására átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya – többek közt ez derült ki a NEXON legfrissebb, 20 ezer fő idei nyilatkozatán alapuló cafeteriafelméréséből.
A 2010-es adóváltozások egyik sokak által vitatott eleme a tevékenység piaci értéke fogalmának törvénybe iktatása. A jogalkotó bizonytalankodása végig nyomonkövethető és bár a cél valószínűleg a járulékalap és az szja bevételek növelése volt a társas vállalkozók személyes közreműködőjénél illetve az egyéni vállalkozónál, végül hiába. Valójában egy placebo hatású törvénymódosítás született két felvonásban.
Az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítások könnyítéseket tartalmaznak a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatban is. A javasolt változások a 2010-es évre vonatkoznak és többek között az előzetes ármegállapítás („APA”) szabályait érintik.
A hétfőn megszavazott törvénymódosítás szerint 2009. január 1-jétől a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság. Ez visszamenőleges személyijövedelemadó-kötelezettséget jelent majd a kihirdetést megelőző időre is, mivel az év első felében szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék.
A miniszterelnök négy és féléves (egyelőre?) lezárt időszakának adóügyi intézkedései vegyes képet mutatnak. Mielőtt a leltár-készítésbe belefognánk, szögezzük le; minden jel arra utal, hogy ezen időszak adópolitikáját nem a pénzügyminiszter (Pénzügyminisztérium) határozta meg, ahogy általában lenni szokott. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.
Milyen esetekben nem szabhat ki a hatóság mulasztási bírságot? Milyen változások léptek életben március 13-án a 250 ezer forint feletti kifizetések esetében? A napi standolást rögzítő jogszabály hogyan változott?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől