hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lakástakarék-pénztár: siessen, ha bezsákolná az állami támogatást!

  • adozona.hu

A parlament ma kora délután – várhatóan – meg is szavazza a lakástakarék-pénztári megtakarítás állami támogatásának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet tegnap nyújtott be egy fideszes képviselő. A törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor lép hatályba, amire – a törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalása miatt – feltételezhetően még ezen a héten sor kerül.

Bánki Erik fideszes képviselő hétfőn terjesztette be a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt módosító T/2600. számú törvényjavaslatot, amelynek kivételes eljárásban történő tárgyalását kezdeményezte. Ehhez – a házszabály szerint – nem kellett más, csak a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása (45-en szignózták a javaslatot). Kivételes eljárásnál a törvényalkotási bizottság folytatja le a részletes vitát. A törvényjavaslathoz egyetlen módosító indítvány sem érkezett.

A bizottsági vita során az ellenzéki képviselők a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megtartása mellett érveltek, s a törvényjavaslat visszavonását szorgalmazták, míg a kormánypártiak támogatták az előterjesztésben foglaltakat, azzal indokolva, hogy a megtakarítási lehetőség megmarad, a változtatás célja csupán az, hogy pénzintézetek ne tehessenek szert extraprofitra.

Varga László (MSZP) bizottsági alelnök az előterjesztés visszavonását javasolta. Más képviselőkhöz hasonlóan bírálta, hogy a hétfőn benyújtott előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, így arról már kedden szavazhatnak. Rámutatott: a lakás-előtakarékosság lehetőségével a legkevesebbet keresők is élni tudtak, ezért ha volt is hibája a konstrukciónak, azokat kellett volna orvosolni a kivezetése helyett.

Hegedűs Lórántné, a testület jobbikos alelnöke a kisemberek konstrukciójának nevezte a lakáskasszát. Szerinte is le kellene venni a Ház napirendjéről a javaslatot, az ugyanis hatalmas károkat okoz majd a társadalomban. Vitatta a kezdeményezés indoklását, miszerint luxusberuházásokra fordították volna az emberek az állami támogatást. Közölte: úszómedencére nem tíz évig, havi 20 ezer forintokkal spórolnak az emberek.

Frakciótársa, Szilágyi György arra kérdezett rá: mi indokolja a javaslat gyors megszavazását? Azt firtatta: készül-e egy nemzeti takarékpénztári szolgáltató, de arra is kíváncsi volt, hogy a javaslat elfogadása nem okoz-e pánikot a piacon? Arra világított rá: ha emiatt csődbe mehetnek a szolgáltatók, a már most takarékoskodók megtakarítása is veszélybe kerülhet.

Balla György (Fidesz) úgy fogalmazott: "nem szűnik meg semmi", minden élő szerződés olyan feltételekkel fut tovább, mint eddig, csupán újakat nem lehet kötni a jelenlegi feltételekkel. Az így felszabadult forrásokat az otthonteremtésre kívánja fordítani a kormányzat – hangsúlyozta. Szerinte az eddigi konstrukcióval nem a kisemberek jártak a legjobban, hanem az extraprofitra szert tevő pénztárak, amelyek a megtakarítások után nulla forintnyi kamatot fizettek. Csupán elvették a pénzt, forgatták azt, a hasznot zsebre tették és csak az állami támogatást fizették ki. Ezek a pénzintézetek tíz év alatt mintegy 60 milliárd forintnyi extraprofitot raktak zsebre – fogalmazott.     

Hajdu László (DK) a magán-nyugdíjpénztárakéhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet,  az állam egy kiszemelt versenytársát éri hátrányosan a javaslat. Megszorításnak nevezte az intézkedést, amelynek célja, hogy az állam nagyon gyorsan pénzt söpörjön be. 

Pintér Tamás (Jobbik) diszkriminatívnak, korrupciógyanúsnak és életellenesnek ítélte a javaslatot. A támogatásból kiszorulnak azok, akik nem jogosultak a családi otthonteremtési kedvezményre, akadályt állítanak egy szolgáltató előnyös helyzete elé, és "eltakarítják a konkurenciát" a Rogán Antal (Fidesz) által előterjesztett "lakáslottó" elől, emellett több ezer pénzintézeti dolgozó veszítheti el az állását a jövőben - fejtette ki.

Vejkey Imre (KDNP) megismételte: a konstrukció fennmarad.

Dunai Mónika (Fidesz) szerint aránytévesztésben vannak az ellenzékiek, mert 72 ezer forintos éves támogatásból csupán bővíteni vagy felújítani lehetett, milliók nem lettek abból. Hangsúlyozta: a csok lényegesen több forrást juttat az embereknek.

Bánki Erik fideszes előterjesztő úgy felelt: szerződéseket továbbra is lehet kötni, csupán az állam nem nyújt ahhoz támogatást. Szintén kifogásolta, hogy a kasszák semmilyen érdemi hozamot nem fizettek a befektetések után az állami támogatáson túl, szerinte emiatt az 1996-ban létrehozott konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya – hangsúlyozta –, és nem fog összedőlni a piac sem, hiszen a forgalmazóknak szigorú tőkekövetelményeknek kellett megfelelniük. Az ügyfeleket emellett az országos betétbiztosítási alap is védi. Bánki leszögezte azt is: a kormány az ígéretéhez híven kidolgozza azokat a lakástámogatási konstrukciókat, amelyekre a megspórolt támogatásokat fordítja. 

A törvényalkotási bizottság a javaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a Házszabály 44. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Vagyis a bizottság szerint a sebtében beterjesztett, egy nap alatt "lezavart" törvényjavaslat

a) megfelel az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedik a jogrendszer egységébe,
c) megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A törvényjavaslatról ma kora délután szavaz az Országgyűlés, az előzmények ismeretében borítékolható a kormánypárti többség.

A törvénymódosítás hatályba lépését követően kötött lakástakarék-pénztári megtakarításokra nem jár állami támogatás – olvasható a benyújtott törvényjavaslat új, 24/A paragrafusában.

A már meglévő lakás-előtakarékossági szerződéseknél is csak a szerződésben meghatározott megtakarítási ideig adna támogatást az állam, a megtakarítási időnek a törvénymódosítás hatályba lépése után történő meghosszabbítása esetén az már nem illetné meg a takarékoskodót.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink