Az Agrárminisztérium már dolgozik a földadó eltörlését célzó törvényjavaslaton, amelyre a gazdaszervezetek kérték fel a kormányt – közölte ma a Miniszterelnöki Kabinetiroda, miután Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki. A város a rezsiárak miatt nélkülözők megsegítésére, és a nyugdíjasok támogatására vezette be a földadót.
A gazdaságátadás folyamatát szabályozó új törvény mellett január elsejétől törvénymódosítás szab határt az osztatlan közös tulajdonban álló területek öröklés miatti további aprózódásának, és újabb változások akadályozzák a spekulatív célú ügyleteket a földszerzésben – hívja fel a figyelmet az Agroinform.hu.
Az Országgyűlés lehetőséget adott arra, hogy a kormány 180 nappal meghosszabbíthassa az ukrajnai háború miatt november 1-jétől harminc napra bevezetett veszélyhelyzetet. Az erről szóló előterjesztést 133 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett szavazta meg a parlament, amely a felhatalmazást bármikor visszavonhatja.
Egy 2019-ben született uniós irányelv szerint a jelenleginél több fizetett szabadnap járna az apáknak a gyerek születése után; a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) mai közleményében felszólítja a kormányt, hogy a munka törvénykönyve megfelelő módosításával garantálja az apáknak a mostani 5 helyett a legalább 10 fizetett szabadnapot.
A javaslatot 120 igen és 57 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el – tudósít a hvg.hu.
Állami tőkeinjekciót kaphatnak a hirtelen drágulás miatt megrendülő energiacégek Németországban egy törvénymódosítás szerint, amelyet az Oroszországból érkező földgázszállítások visszafogása miatt rohamtempóban tárgyalt meg a parlament (Bundestag), és csütörtökön késő este fogadott el – közölte az MTI.
Jövőre is felezné az iparűzési adó maximumális mértékét, illetve annak előlegét a kis- és középvállalkozások (kkv) számára, és új helyi adó, települési adó 2022. évi bevezetését, illetve a meglévő adókedvezmények megnyirbálását is tiltaná a kormány a települési önkormányzatoknak a T/17668. számú törvényjavaslatban beterjesztett módosítások szerint.
A Pénzügyminisztérium (PM) benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely 2022-ben több mint 750 milliárd forintot hagy az adózóknál. Megszűnik ekkor a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Jövőre is maximum egy százalék lesz az iparűzési adó a kkv-k esetében, egy százalékponttal, 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa. A babakötvények utáni állami támogatás összege a duplájára emelkedik – tájékoztatott a PM.
Augusztus 1-jén hatályba lépett az új bortörvény és két végrehajtási rendelete, bár a jelentős adminisztratív egyszerűsítéseket tartalmazó új borjogi szabályozás intézkedéseit majd 2022 augusztusától kell alkalmazni. Az egyik, már most életbe lépő könnyítés jegyében a termelőknek – a régi szabályokkal ellentétben – immár analitikai és érzékszervi vizsgálat nélkül lehetőségük van a murci forgalomba hozatalára – hívja fel a figyelmet közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Július 1-jétől a középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végző vállalkozók szociális hozzájárulási adójának (szocho) alapját legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összege alapján kell kiszámolni. Korábban a szochoalap megállapításakor ezeknél a vállalkozóknál a tárgyév első napján érvényes minimálbért kellett figyelembe venni – hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Egy hónap múlva már élesben alkalmazhatják az ágazati törvény tavalyi módosításában biztosított új eszközeiket a piacfelügyeleti hatóságok. A veszélyes termékeket kínáló honlapokkal szemben több lépcsőben járhatnak el, végső esetben akár az elérés teljes korlátozásával védhetik a fogyasztókat – hívja fel a figyelmet közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Idén július 1-jétől 250 ezer forintos felügyeleti illetéket kell fizetni a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért – döntött az Országgyűlés. A képviselők 123 igen, 24 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadták el a kényszertörlési és a felszámolási eljárásra vonatkozó törvénymódosítást az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.
Jövő január 1-jétől az állam hat helyett már három hónapos késedelem esetén is megelőlegezi a gyerektartást, valamint megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár.
Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége a T/16208 számú adótörvény-módosítási csomagot.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték