Benyújtották az új adócsomagot

Megosztás Tetszik

A pénzügyminiszter T/2931 számon benyújtotta ma az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Ha az Országgyűlés megszavazza, jövőre 12 millió forintra nőhet a kisvállalkozások adómentessége az áfában, csökkenhet a bankadó, még több nyugdíjast és kutatót foglalkoztathatnak a cégek, illetve azok a cégóriások, akik eddig ezt nem tették, hozzájárulnak a közterhekhez – írja sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium.

A következő évben többek között a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, az UHT és az ESL tej áfája a legalacsonyabb mértékű – öt százalékos – lesz.

Ha az Országgyűlés elfogadja a ma benyújtott javaslatot, akkor 2019 legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek. Jövőre nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Az érintettek összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, és sokkal egyszerűbbé válik az adózásuk. Nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem kell benyújtaniuk. 

A törvényjavaslat kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását is, mert jövedelmük után a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Így az öregségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadó.

Az adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik. Az EBRD megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken. Jövőre a természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.

A köztehercsökkentéssel párhuzamosan Magyarország versenyképességet növelheti a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.

A versenyképesség további növeléséhez az adóadminisztráció jelentős csökkentésére van szükség, amely az érintettek bevonásával lehet a leghatékonyabb. Ezért hívta össze a Pénzügyminisztérium az első Adó-Tanácskozást. A most benyújtott törvényjavaslatban számos, az adószakmával közösen előkészített, bürokráciacsökkentő intézkedés szerepel. Így többek között jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.

A december 20-áig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent.

Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.

Az agresszív adótervezési gyakorlat megakadályozásáról szóló uniós irányelv hazai jogrendbe történő átültetését szolgáló szabályok esetében két szempontot kellett szem előtt tartani. Egyrészt azt, hogy fellépjünk az agresszív, káros adótervezésével szemben, amelyre szükség van, az OECD becslése szerint ugyanis a multinacionális vállalatok nemzetközi adótervezési stratégiákkal évente globálisan 100-240 milliárd dollárral fizettek kevesebb adót. A másik szempont hazánk verseny- és befektetésösztönző-képességének megtartása, és további növelése volt. Az új szabályok így többek között – az irányelv engedte – legszélesebb körű választási lehetőségeket biztosítják az érintetteknek.    

A multicégek agresszív adótervezésének megakadályozása mellett a Nemzteti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis  a nagy árbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek. Az intézkedés célja az, hogy a nagy, de veszteséges működő cégek se bújhassanak ki adókötelezettségeik alól. Tekintettel arra, hogy a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálják majd a revizorok, és az újonnan alapított cégek esetén az adóhatóság csak a negyedik évet követő éveket veszi figyelembe, van idő a felkészülésre.

A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-jét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa. Ezen feltételek a következők: a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratot 2019. december 31-éig be kell nyújtani. E mellett eddig az időpontig, vagyis jövő év végéig a lakóingatlan szerkezetkész állapotú kell, hogy legyen, mely tényről a lakóingatlan értékesítőjének kell a NAV felé egy formanyomtatványon nyilatkoznia – olvasható a sajtóközleményben.

A javaslat szerint módosulna

› a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

› a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

› az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény,

› a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény,

› a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény,

› az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,

› a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény,

› a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

› az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

› a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény,

› a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

› a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,

› a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény,

› az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

› az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

› az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,

› az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény,

› a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény,

› az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény,

› a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

› a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény,

 › a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény,

› a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény,

› az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény,

› az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény,

› a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény,

› az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt és

› az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény.

A javaslat X. Fejezete a védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási kedvezményről rendelkezik.

A módosítások egy része a kihirdetést követő napon, más részük 2018. december 31-je és 2023. január 1-je közötti különböző időpontokban lépne hatályba.

A törvényjavaslat szövege itt érhető el.