A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet UGYANANNAK A SZEMÉLYNEK, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Kérdésem, hogyan kell érteni a "személy"-t a szja-törvény 57/A §-a alapján? Ha például a bérlő egy kft., amely 2018-ban 90 napig Kiss János részére, majd a következő 90 napban Szabó László részére veszi igénybe a szolgáltatást – akkor már a szolgáltató nem választhatja a tételes átalányadózást, mert a kft. minősül ugyanannak a személynek? Vagy ebben az esetben ugyan a kft. nevére szól a számla, de dokumentálható, hogy nem ugyanaz a személy vette igénybe a szolgáltatást 90 napot meghaladóan, és a szolgáltató adózhat a tételes átalányadózás szerint? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét. Szellemi szabadfoglalkozású restaurátor egyszeri alkalomra kötött szerződést számlaadási kötelezettséggel egyházi megbízásra. Kifizetőnek minősül-e az egyház? A kapott összegből alvállalkozókat is kell fizetni a feladat elvégzésére. Egy vállalkozásban ingatlanbérleti díj van a nevére elszámolva, 10%-os költséghányad figyelembevételével. Kérdés, hogy a mostani restaurálási munka tekinthető-e önálló elszámolásnak, tételes költségek figyelembevételével? Milyen adózási tételek terhelik a jövedelemrészt, például szja, eho, ki fizeti ki és vallja be, lehet ez a megbízott restaurátor? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Az Országos Meteorológiai Szolgálat már az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós hőség miatt. Vasárnap déltől országosan életbe lépett a vörös kód riasztás, amely 27 °C fölötti nappali középközéphőmérséklet esetén külön eljárásrendre kötelezi a cégeket, intézményeket mindaddig, amig ez az állapot fennáll.
Tisztelt Szakértő! Holtig tartó haszonélvező súlyos agyvérzést kapott, emiatt gondnokság alá helyezését kérelmezték. Súlyos betegsége miatt kórházi vagy egyéb intézményben teljeskörű ellátásra szorul, amiért fizetni kell. Kérdésem, ha a gondnok a lakást bérbe adja, hogy ebből fedezze az önmagát ellátni képtelen beteg intézményi költségét, azt a bérleti díjjal szembeállíthatja-e, és csak a különbözet után fizetné a 15 százalék szja-t, vagy a bérleti díj teljes összege (-10%) az szja-alap. Köszönöm szépen a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nél az ügyvezető 8 órás munkaviszonyban áll, aki egyben a cég többségi tulajdonosa is. A kft. most az ügyvezetőre 1 éves időtartamú, 200 ezer forint összegű vezető tisztségviselői felelősségbiztosítást kötött. Kérdésünk: ez adómentes-e ,vagy ha nem, akkor kérem, hogy legyen szíves számokkal levezetni, hogy a 200 ezer forint után milyen összegű adót/ adókat kell megfizetnie a kft.-nek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne kiállításokat szervezni. Bevételének 80 százalékát szeretné kórháznak adományozni. Ilyen esetben van lehetőség adómentességre, vagy ha nincs, milyen adók terhelik? Ha a kórháznak szeretne adakozni, akkor a kórház alapítványával kell felvenni a kapcsolatot? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy végelszámolás alatt álló kft. jegyzett tőkén felüli vagyona 200 millió forint, az eredménytartalékban van (a bankszámlán). A végelszámolás zárásakor ezt az összeget "vállalkozásból kivont jövedelem"-ként kell kifizetni, ami után 15 százalék szja és 14 százalék eho fizetendő magyar magánszemély tulajdonos esetén. Kérdésünk az, hogy a tulajdonos angol magánszemély, aki rendelkezik ugyan magyar adóazonosítóval, de adózásban angol illetőségű, akkor neki kell-e Magyarországon szja-t és ehót fizetni, vagy a teljes bruttó összeg utalandó neki és Angliában adózza le? Köszönettel, Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély egy angol cég tagjaként eladta az üzletrészét a másik tagnak, erre 2017-ben előleget kapott (az üzletrész-értékesítés szerződésének dátuma 2018. februári). Osztalékot is kapott ettől a cégtől 2017-ben. A kapott előleg és az osztalék után egészségügyi hozzájárulást hogyan kell Magyarországon fizetnie? Az szja-bevallás melyik sorában szerepeltessük ? (2017 szeptemberétől Magyarországon be volt már jelentve, járulékot fizetett). Angliában tavaly nem fizetett sem az üzletrész-értékesítés, sem az osztalék felvét után semmit. Előre is köszönöm
Tisztelt Széles Imre szakértő úr, köszönöm, hogy figyelmet szentelt a külföldön élő, de itthon is aktív munkavállalók problémáira. Esetem lassan egy éve húzódik és ahány könyvelő, annyiféle módon értelmezik a törvényeket. Hat éve élek az Egyesült Királyságban, ahol magánvállalkozó vagyok (sole trader). Azonban Magyarországon alapítottam egy kft.-t melynek tulajdonosa és ügyvezetője is vagyok. A munkavégzés helye Anglia (online ügyintézés). Az A1 formom szerint az angol államhoz tartozom. Az első könyvelő, aki itthon bérszámfejtett, azt állapította meg hogy havi szja-t kell csak fizetnem (bár én úgy tudom hogy Angliában kellene fizetnem adót a magyar fizetésért, melyet megbízási szerződéssel látok el). Egy másik könyvelő szerint pedig szja-t, szochót és szakképzési hozzájárulást is kell fizetnem (mivel azt a ‘cég’ fizeti és nem én). Tudna segíteni hogy mely törvények alapján lehetne pontosan látni hogy mi a teendő? Jelenleg mindkét államban fizetek járulékot és adót is, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez nem lehet a jó megoldás hiszen két EU-s országról van szó. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kivás kft. 2018-ban osztalékelőleget fizetne. Kérdésem: kell-e 13 százalék kivát fizetni az osztalékelőleg felvétnél vagy csak 15 százalék szja-t?
Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Napjainkban gyakran olvashatunk olyan álláshirdetéseket, melyek szerint a munka otthon végezhető. Ilyen munkakörök többek között a számítógépes adatfeldolgozás, a bérszámfejtés, a könyvelés, a fordítás. Melyek a távmunkára vonatkozó szja-szabályok, az utazással, az értékcsökkenési leírással, valamint a tárgyi eszközök részletfizetéssel történő megvásárlásával kapcsolatos tudnivalók? Mutatjuk.
Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték