Tisztelt Szakértő! Egy cég a munkavállalóinak magánegészségügyi ellátást biztosít oly módon, hogy a cég megvásárolja az éves magánegészségügyi szolgáltatást, amelyet a cég munkavállalói a munkaviszony fennállása alatt térítésmentesen igénybe vehetnek. Kérdésem, hogy hogyan adózik ez a juttatást a munkaadónál, illetve van-e bármilyen fizetési kötelezettsége a munkavállalónak? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagjától, aki ki akar lépni, visszavásárolja az üzletrészét, majd azt később a kft. odaajándékozza egy másik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy az ajándékozás után keletkezik-e szja- és illetékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek az ajándékozással egyidőben, ha igen, akkor milyen összegben? Változik-e az illetékfizetés feltétele abban az esetben, ha a kft. olyan cég, amelyben belföldi ingatlantulajdon van? Az ajándékozás tárgya az üzletrész 10 százaléka. Köszönöm, tisztelettel: VA
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Megszunik_a_jarulek__ki_fizeti_a_nyugdijas__FW7754 A fenti cikkre hivatkozva azt szeretném kérdezni, hogy a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíját kapó alkalmazott sem fizet jövőre csak 15 százalék szja-t a munkabéréből? Saját jogú nyugdíjasnak minősül-e? Köszönettel Budai Krisztna
Tisztelt Szakértő! A kft. egy vezető alkalmazottjára 2018 decemberében kockázati életbiztosítást kötött. (A többi alkalmazottra nem.) Lejárata 2019. november (évente kell meghosszabbítani). Szerződő: a kft., biztosított: a munkavállaló, kedvezményezett: a munkavállaló által megjelölt magánszemély. Az szja-törvény mely pontja szerint adózik 2018-ban és 2019. évben? Válaszát előre is köszönöm!
Tájékoztató tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2019. évben alkalmazandó vám- és adómentes értékhatárokról.
Több hónapig tartó huzavona után körvonalazódtak az egyes adótörvények főbb jövő évi változásai, noha a korábbi évek gyakorlatát tekintve korántsem jelenthető ki, hogy az őszi adócsomagban elfogadott módosítások már a végleges szabályokat tartalmazzák, hiszen évről évre fel-felbukkannak az év végi egyéb, költségvetési tárgyú törvényjavaslatokban adószabályokat érintő változtatások is.
Kft. egyik tulajdonosa értékesíteni szeretné az üzletrészét. A jegyzett tőke 3 millió forint, melynek az 51 százaléka az övé. A kft. saját tőkéje 22 millió 500 ezer forint. Kérdésem: ha 1 millió 530 ezer forintért értékesítené az üzletrészt, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne az értékesítőnek, illetve, ha a vásárló magánszemély, akkor neki is? A tárgyi eszközök értéke (amely tulajdonképpen az iroda) 8 millió forint. Várom válaszát, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy sportszövetség sporteseményt szervez. A sporteseményre különféle típusú és árú belépőjegyeket fog a szövetség értékesíteni. A szövetség sportszakmai partnerei (külföldi szövetségek képviselői, sportolók, üzleti partnerek stb.) részére tiszteletjegyet bocsát rendelkezésre. Kérdésünk, hogy 2018-ban, illetve 2019-ben ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak (áfa, szja, eho), és hogyan kell az adóalapját az egyes adónemekben meghatározni? Előre is köszönöm a válaszukat.
Számvitelileg mit kell elhatárolni, ha a 2019-es teljes éves utazási bérletet 2018 decemberében megvásárolja a munkáltató? Csak a személyi jellegű ráfordítást, vagy az adóterheket is? Az adóterheket még a 2018-as szabályok szerint állapítjuk meg.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy versenybírói elszámolás esetén, ahol a kifizető és a kiküldő nem ugyanaz az egyesület, akkor (költségnyilatkozatot figyelembe véve) a jövedelem után szja (15%), eho vagy szocho fizetési kötelezettség van-e? Például a versenybírói elszámolás alapján 10 ezer forint jövedelmet 10 százalékos nyilatkozat figyelembe vételével mennyi a fizetendő adó? Sajnos több 'fórumon' eltérő véleményekkel lehet találkozni, természetesen jogszabályi hivatkozás nélkül. Segítségét előre is köszönöm!
Kedves Szakértő! 2016-ban egyik gyermekem ajándékba adott részemre egy lakást. Most 2018-ban szeretném a másik gyerekem részére átadni szintén ajándékként. Van-e valamilyen adózási, -bevallási, adófizetési kötelezettségem ezzel kapcsolatban? Köszönöm a választ.
Tisztelt Adózóna! Cégünknek az egyik tagjával szemben bruttó 5 millió forintos osztalékfizetési kötelezettsége van. Ugyanezen taggal szemben azonban 5 millió forint követelése is van a cégnek, egy kölcsön miatt. Kérdéseink: 1.) Köthetnek-e olyan megállapodást, melyben az osztalékfizetési kötelezettséget és a kölcsönkövetelést egymással szemben elszámolják egymással? 2.) Hogyan történik ebben az esetben az adó- és a 14 százalékos ehofizetés? Mivel pénzmozgás nem történne, így helyes az, hogy a tag fizeti meg a közterheket a negyedévet követően? Vagy mivel egyébként munkabért is kap a cégtől, abból kell esetleg levonni a szja- és az ehotartozást is? Ha ez utóbbi a megoldás, akkor van valamilyen levonási korlát a munkabérből?
Tisztelt Adózóna, Az SZJA 2019: Ez lett a vége cikk végén a kedvezmények sorrendjéről írnak: "A kedvezmények sorrendje Új rendelkezés szerint az adóelőleg megállapításánál a kedvezményeket (családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény, személyi kedvezmény stb.) elsőként a tevékenység ellenértékeként (munkabérként, megbízási díjként stb.) juttatott jövedelemmel, a jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben kell érvényesíteni, és csak ezt követően lehet a tevékenység ellenértékének nem minősülő (de az összevont adóalapba tartozó) juttatásokkal szemben figyelembe venni [szja tv. 48. § (6) bekezdés]." A 48. §-hoz a T2931. számú törvényjavaslatban sem találok (6)-os bekezdést, ami ezt így leírná. Akkor ezt most, hogy kell érteni? Hónap közben úgy kell számfejteni az önkéntes pénztári juttatásokat, hogy nem érvényesít adó- és járulékkedvezményt, majd a hóvégi számfejtésnél (mivel a bérfizetés a tárgyhónapot követő 5-én történik) kell először a bére után érvényesíteni az adó- és járulékkedvezményt, és csak ezután lehet az önkéntes pénztári befizetés után érvényesíteni az adó- és járulékkedvezményt? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves álláspontját. Egyszemélyes kft. tárgyév elején 6 millió forintos saját tőkével rendelkezett, mikor két magánszemély vételi opciós jogot vásárolt a cég 1/3-1/3 tulajdoni részére 2-2 millió forint készpénzért. A vételi opció érvényesítésére 3 év áll rendelkezésre. Tárgyév végére a kft. saját tőkéje lényegesen megnőtt, a következő évre további sajáttőke-növekedés várható. Ezért a kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy visszavásárolná a két vételi opciós jogot. Ezért közbenső mérleget készít, s majd az abban szereplő saját tőke és kalkulált adózott eredmény 1/3-1/3-ának megfelelő összeget jelölné meg visszavásárlási árnak. Az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket. Ha a kifizetésre az idei évben sor kerül, az a magánszemélyeknél milyen jellegű jövedelem lesz? Helyes-e az az álláspontom, hogy a vételi opciós jogról ellenérték fejében történő lemondás egyéb jövedelemnek minősül a jövedelmet megszerző magánszemélynél, és az egyéb jövedelmet 15 százalékos szja és 19,5 százalék eho megfizetése mellett lehet megszerezni? Valamint, ha helyes az egyéb jövedelem besorolás, jól értelmezem-e az ehotörvény 3. paragrafusát, miszerint a teljes kifizetett összeget terheli az egészségügyi hozzájárulás? Ha a magánszemélyek egy éven belül a befektetett pénzük sokszorosát kapják meg ezáltal, könyvelőként van-e bejelentési kötelezettség a pénzmosásról szóló törvény alapján? Mi a fenti események helyes könyvelési módja? Köszönettel: Domján M.
2018 decemberében a munkáltató megvásárolja a 2019. évi 12 havi BKV bérletet munkavállalói részére. Hogyan adózik a juttatás abban az esetben, ha a bérletszelvények átadására 2019-ben havonta kerül sor, és hogyan adózik abban esetben, ha mind a 12 havi bérletszelvényt még 2018-ban megkapják a munkavállalók?
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték