2853 találat a(z) szja cimkére
Adómentes-e a pénzbeli díjazás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk kapott pénzjutalommal járó díjazást (Junior príma díj). A pénzdíjazást egy közhasznú nonprofit alapítványtól kapta. Semmilyen adózást érintő papírt nem kapott ügyfelünk. Lehetséges hogy adómentes juttatásnak minősül ez a kifizetés? Ha igen, ebben az esetben az szja-bevallásában kell-e szerepeltetni? Köszönöm.
Mi a teendő a készlettel szüneteltés esetén?
Kérdés
Egy áfakörbe tartozó bolti értékesítést végző egyéni vállalkozó szeretné szüneteltetni egyéni vállalkozását. Mi a speciális teendő áfabevallást illetően (pl. meglévő készletérték)? Milyen "különös" szabályt ír elő szüneteltetés esetén a szja-törvény? Én úgy gondolom, hogy mivel nem megszűnésről van szó, az arra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni (pl. megfizetni a készlet áfáját, növelni a készletértékkel a bevételt stb.) Ha ez tényleg így van, csak az zavar, hogy a szüneteltetés időpontjában meglévő készlet – ami élelmiszer – a szüneteltetés max. 5 éve alatt életvitelszerűen is megromlik, selejtezni kell. Ha a vállalkozó úgy járna el, hogy megszünteti az egyéni vállalkozást, a fenti korrigált adóalap után fizetési kötelezettsége keletkezik áfa, szja tekintetében? Ha azonban ezeket a szabályokat valóban nem kell alkalmazni szüneteltetés esetén, és lehetőség van a megromlott készlet selejtezésére, ezen kötelezettségeit kikerülheti?
Kínai állampolgár foglalkoztatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kínai magánszemélyt szeretnénk ügynökként foglalkoztatni. Magyarországra nem jönne, Kínában dolgozna, megbízási szerződést szeretnénk vele kötni. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint Kínában kell ez esetben adózni a magánszemélynek. A kérdésem, hogy van-e a magyar cégnek bejelentési kötelezettsége bármelyik hatóság felé, ha igen, azt milyen nyomtatványon kell megtenni? Valóban jól értelmezem-e az egyezményt, és bármilyen adó- és járulékfizetési teher nélkül a magyar cég átutalhatja a kínai magánszemélynek a megbízási szerződésben szereplő összeget? Válaszát előre is köszönöm!
Földbérleti díj kifizetése visszamenőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás a használatában lévő termőföld után több éve nem fizetett bérleti díjat a földtulajdonosoknak. Most lehetősége lenne több évre visszamenőleg kifizetni az elmaradt földbérleti díjakat. Elszámolható-e a kifizetendő bérleti díj költségként, illetve a magánszemélyek adózása hogyan alakul? Öt évnél hosszabb a bérleti szerződés.
Osztalék engedményezése
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!
Családi gazdálkodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy őstermelő, akinek közös őstermelői igazolványa van a feleségével és a nagykorú lányával. Most, mivel megnőtt a bevétele, szeretne családi gazdaságot létrehozni. és további két személyt bevonni. A kérdésem az lenne, hogy a bevételeket év végén hogyan osztom meg? Közös őstermelői időszakból az addig felmerült bevételt és kiadást osztom hárommal, mivel addig hárman voltak benne, miután családi gazdaság lett, attól az időponttól pedig öt részre osztom a bevételt és a kiadást is. Vigyázva arra, hogy az 1-9 hónapban keletkezett bevételhez tartozó három személy éves bevétele ne haladja meg a kistermelői értékhatárt, tehát az éves bevallásban nem lesz egyforma bevétel az öt fő szemszögéből nézve, vagy mivel családi gazdaság, így annyi felé osztom az éves bevételt, ahányan év végén a családi gazdaságban szerepelnek, jelen esetben öttel? Ha ez így nem jó, akkor hogyan kell ilyen esetben eljárni? Válaszát mielőbb várom. Tisztelettel: O-né
Csak így adható adómentesen formaruha a dolgozóknak
Cikk
Formaruha és kiegészítők viselését várja el a cég egy rendezvényen a dolgozóitól; kell-e utána adózni, mint természetbeni juttatás után, vagy adómentes is lehet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Elismerés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyesület európai szakmai versenyen díjat elért magánszemélynek ad ajándékot, elismerést, az egyesület szakmai rendezvényén. Milyen adók terhelik a juttatást? Válaszát köszönöm!
Kisértékű ajándék az adományozónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú szervezet interneten keresztül szeretne adományokat gyűjteni, és az adományozóknak apróbb ajándékokat kívánnak adni. Ezek az ajándékok kisebb értéket képviselnek, mint az adományozási összeg (tollak, szóró ajándékok, kézműves termékek, stb). Nem tekintenénk ezt a formát értékesítésnek, mivel inkább csak az ajándékozás a cél, viszont kell-e ezzel kapcsolatban jövedelemadót (és társait) fizetni. Válaszukat köszönöm!
Gépet bérbeadó magánszemély
Kérdés
Ha magánszemély ad bérbe gépet vállalkozásnak, de nincs adószáma, megteheti ezt számviteli bizonylat kiállításával, s nem kell áfakörbe bejelentkeznie, és ugyanúgy az szja-törvény szerint adózik, mint az ingatlant bérbeadók?
Családi gazdálkodó jövedelmének megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelőként dolgozom heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett. Ügyfelem az alábbi kérdéssel fordult hozzám. Családi gazdaságot hoztak létre 3 fővel. A családi gazdaság tagjai: feleség, férj és egy kiskorú gyermek. A családi gazdálkodó, vagyis a családi gazdáság vezetője a feleség, akinek heti 40 órás munkaviszonya van egy mezőgazdasági kft.-ben. Kérdésem az lenne, hogy mivel a 326/2001. kormányrendelet alapján nem élethivatásszerűen végzi a tevékenységet, mekkora személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jövedelmet kell megállapítani a családi gazdaságban a gazdaság vezetője és az egyes tagok számara? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a családi gazdálkodónak van munkaviszonya, ezért a munkaviszonyból származó jövedelemnél nagyobb össszegű jövedelmet kell elérni a családi gazdálkodásból. Számomra az is kérdés, hogy a családi gazdaság vezetőjének vagy együttesen a három tagnak kell elérnie ezt a jövedelemnagyságot? A családi gazdaság vezetője a NAV-nál tett nyilatkozatában a tételes költségelszámolást választotta a jövedelem megállapításának módjára. Várom köszönettel szíves válaszukat!
Nyereményjáték adózása 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék választ kapni. Adott egy honlap, melyre a regisztráció fizetős, és határozott időre szól, majd meghosszabbítható. Az új regisztrációt beküldők és a regisztrációs díjat megfizetők (a), illetve a hosszabbítók (b) között egy-egy sorsolást tartunk, amelynek részletei: – a játékok a honlapon mindenki számára hozzáférhetően meg vannak hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra; – a sorsolás nyilvános; – a regisztrációs díj megfizetésén kívül egyéb részvételi díj nincs – a kisorsolt ajándék utalványt (15 000 forint) a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de az utalvány külső cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra) a.) sorsolás: bárki regisztrálhat, és az első, adott számú sikeres – díjrendezett – regisztráló között kerül sor a sorsolásra, az ő részvételük automatikus b.) sorsolás: minden, a hosszabbításra jogosult és regisztrációját meghosszabbító tag automatikusan részt vesz. Kérdésem az lenne, hogy kell-e adózni a nyeremények után, s ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Nyereményjáték adózása 1.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi nyereményjátékokkal kapcsolatban szeretnék állásfoglalást kérni. Egy honlap regisztrált felhasználói tippjátékon (versenyen) vehetnek részt, amelynek részletei: – a játékon való részvétel önkéntes, külön részvételi díja nincs, így önmagában bevételt sem eredményez; – csak regisztrált felhasználók játszhatnak, tehát nem teljesen nyilvános; – a regisztrált felhasználók teljes köre számára meg lett hirdetve; – semmilyen sorsjegy, nyerőszelvény nem kerül kiadásra, – a sorsolás nyilvános; – a nyerést befolyásolja külső tényező, a (tehát nem csak a játékos ügyessége). a.) A legtöbb pontot elérő játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (10 000 forint), amelyet a szervező cég (azaz mi) ajánlunk fel, de külsős cégnél használható fel (nem a mi szolgáltatásunkra). b.) Egy másik játékos nyer egy vásárlásra fordítható utalványt (5000 forint), amelyet egy külsős cég ajánlott fel a saját szolgáltatására, cserébe a játékhoz kapcsolódóan reklámlehetőséget kap. c.) Minden részvevő játékos sorsoláson vesz részt, ahol tárgynyereményt, illetve vásárlási utalványt nyerhet, amelyet külsős cégek ajánlottak fel (az utalvány saját szolgáltatására használható). Kell-e adózni a nyeremények után, ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Somogyi Katalin
Kata nettó nyugdíj összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagyon sokszor elhangzott, hogy a katás vállalkozó nyugdíjalapja 81 300 forint. Az a kérdés, hogy ebből az összegből hány százalék kerül levonásra, amikor a nyugdíj összegét meghatározzák? Arra gondolok, hogy például munkaviszony esetén a minimálbér 2016-ban 111 000 forint, de amikor a nyugdíj összegét meghatározzák, akkor ebből levonásra kerülnek az egyéni járulékok és az szja és a nettósított összegből határozzák meg a nyugdíj összegét a szolgálati éveknek megfelelően. A katás vállalkozásnál is van ilyen levonási hányad a nyugdíj összegének meghatározásánál?
Halottak napja, mindenszentek: így adózik, aki virágot árul
Cikk
A kegyelet napjaiban a virágboltok mellett magánszemélyek is kínálnak kapualjakban vagy az út szélén csokrokat, koszorúkat. Milyen adózási szabályokhoz kell igazodniuk a kiskerti portékát árulóknak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
