Ingatlant örökölt? Így számítsa ki az eladásból származó jövedelmet

Megosztás Tetszik

Hogyan kell kiszámítani az örökölt, haszonélvezetti joggal terhelt, és később értékesített ingatlanból származó jövedelmet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.

"2009-ben, édesapám halálával külterületi ingatlanokat (szántó, gyümölcsös) örököltem 1/2 részben, édesanyám özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Az ingatlanokat 2014-ben értékesítettük. A vételárból az adásvételi szerződésben foglaltak szerint én a tulajdoni illetőségemnek megfelelően, édesanyám pedig az illetéktörvény 72. paragrafusa szerint részesült. Helyesen gondoljuk-e a jövedelemtartalom megállapítását, ami a következő?

A saját adóbevallásomban: az értékesített ingatlanok szerzéskori értéke egyenlő a hagyatékátadó végzésben feltüntetett érték, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának értékével, amelynek számítása a szerzéskori érték egyhuszad részének a 4-szerese (édesanyám 65 éven felüli). Az így kiszámított értéket vonnám le az előzőek szerint számított özvegyi jog értékével csökkentett eladási árból és a különbözet képezné az adófizetés alapját.

Édesanyám bevallásában: az adófizetés alapját a hagyatékátadó végzésben illetve az adás-vételi szerződésben meghatározott özvegyi joggal (haszonélvezettel) terhelt értékek egy huszad részeinek négyszeres szorzataiból számított különbözet jelenti" – írta kérdésében olvasónk.

A szja-törvény 4. paragrafus (6) bekezdése értelmében közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

Jelen esetben a haszonélvezet – mint tulajdoni korlátozás – figyelembe vehető.

A szja-törvény 62. paragrafusa szerint:

„(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

fa) a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

vagy

2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.”

Az előző rendelkezések alapján – feltételezve, hogy az ingatlan 1/2 részben az édesanya tulajdonában volt – a következőket kell figyelembe venni:

A kérdező bevallásában:

– Bevétel: az ingatlanok eladási árának 50 százaléka, csökkentve azzal az összeggel, amelyet a kérdező az édesanyjának a haszonélvezeti jogról történt lemondásra tekintettel átenged (ez lehet például a haszonélvezeti jog jelenértéke, de ingyenes lemondás esetén akár nulla is).

– Szerzési érték: a hagyatékátadó végzésben feltüntetett érték, csökkentve a haszonélvezeti jog örökléskori értékével.

– Szerzéssel összefüggő kiadás: a hagyatéki eljárásnak a kérdezőt terhelő költsége, öröklési illeték, ügyvédi költség (az előzőek szerinti szerzési érték arányában).

– Átruházással kapcsolatos kiadás: ügyvédi, ingatlanközvetítői stb. díjak az előzőek szerint számított bevétel arányában.

Az édesanya adóbevallásában:

– Bevétel: az ingatlanok eladási árának 50 százaléka, növelve azzal az összeggel, amelyet a kérdező az édesanyjának a haszonélvezeti jogról történt lemondásra tekintettel átenged (ez lehet például a haszonélvezeti jog jelenértéke, de ingyenes lemondás esetén akár nulla is).

– Szerzési érték: az ingatlanok eredeti szerzési értékének 50 százaléka, növelve a haszonélvezeti jog szerzéskori értékével.

– Szerzéssel összefüggő kiadás: az eredeti szerzéskor felmerült igazolt költségek (illeték, ügyvéd stb.) 50 százaléka, valamint a hagyatéki eljárás édesanyát terhelő költsége, öröklési illetéke, ügyvédi költsége stb. (a haszonélvezeti jog örökléskori értékének arányában).

– Átruházással kapcsolatos kiadás: ügyvédi, ingatlanközvetítői stb. díjak az előzőek szerint számított bevétel arányában.

Az adóalap meghatározásához a szja-törvény 62. § (4) bekezdése szerinti időmúlásnak megfelelő csökkentést is figyelembe kell venni.