Közhasznú szervezetnek adott adomány társaságiadó-elszámolásához minden esetben kötelező-e az írásbeli adományozási szerződés, vagy csak a tartós adományozás esetén? A nem tartós adományozás esetében elég-e az igazolás? A taotörvény 7. § (1) z) pontja alapján ez nem világos számomra.
Az MNB 18 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az NN Biztosító Zrt.-re az életbiztosítási szerződések kezelése során tapasztalt nem megfelelő eljárások és a szerződések hiányos tartalmi elemei, illetve az ügyfél-tájékoztatásra és panaszkezelésre vonatkozó jogsértések miatt. Az MNB által végzett ellenőrzés megállapításai szerint ugyanakkor a biztosító alapvetően jogszabályszerűen tevékenykedik.
Az év végén lejárnak a legkorábban kötött tartós befektetési számlák. A NAV tájékoztatót közölt az újrakötés feltételeiről.
Közhasznú egyesület pénzt adományozna magánszemély részére (kb. 300 ezer forintot). Az adományozott az egyesület alapszabályában rögzített tevékenység (jogi segítségnyújtás) célcsoportjába tartozik, de az alapszabályban nincs rögzítve a célcsoport anyagi támogatása. Milyen típusú szerződéssel lehet kifizetni az adományt? Milyen adóvonzata van így a kifizetésnek?
Tisztelt Szakértők! Egy kft. (családi vállalkozás, ruhakereskedelemmel foglalkozik), ahol anyuka tag és ügyvezető, apuka és egy gyermek csak tag. Hogyan dolgozhatnak? Pontosítok kérdésemen: ha apuka, aki csak tag, hogyan vehet részt a vállalkozásban? Esetleg ha csak alkalmanként dolgozik, megbízási díjjal és a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30-ad részét, be sem kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon csak egy megbízási szerződéssel biztosítani az ellenőrzések miatt? Van egy 2. gyermek, ő dolgozhat-e kisegítő családtagként a családi kft.-ben? ...Nyilván csak alkalomszerűen. Vagy javasolt lehet alkalmanként az egyszerűsített foglalkoztatás? Felmerül egy másik kérdéskör, az üzlet a raktáraival együtt több mint 200 négyzetméter. Vasárnaponként csak a tulajdonosok dolgozhatnak? És itt ugye visszakanyarodunk az első kérdéskörhöz. köszönöm a segítségüket
Tisztelt Szakértő! Az a kérdés merült fel a cégnél, hogy milyen esetekben kell szerődés? Cégünk egy nagyértékű beruházást rendelt meg egy szállítótól, aki erre adott egy részletes árajánlatot. A beruházás elkészült (gyártósor), teljesítési igazolással rendelkezünk. De szerződésünk nincs a vállalkozóval. Ők azt mondják, hogy az árajánlat és a teljesítésigazolás elegendő. Ez valóban így van? Segítségét előre is köszönöm!
A kezesnek kellett fizetnie a fizetésképtelenné vált adós helyett, azonban a zálogtárgyakból nem tudta kielégíteni kártérítési igényét a zálogszerződés alaki érvénytelensége miatt. A peres ügyben a Kúria hozott döntést.
A Ptk. 6:155. paragrafusának minden bekezdése a "Vállalkozások közötti szerződés"-sel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozik? Tehát például, ha egy társaság terméket vásárol, és átutalással fizet (de nincs írásbeli szerződés), akkor erre nem vonatkozik a behajtási költségátalány? Igaz, hogy a Ptk. szerint egy egyszerű bolti vásárlás is szerződésnek minősül, de jelen esetben – az én olvasatomban – a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozna. Ezt az álláspontomat támasztja alá, hogy a 2013. július 1-je előtt kötött, és azóta nem módosított szerződésekre kell alkalmazni a költségátalányt. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni. A kötelező alakiság megsértésével kötött építési szerződés semmis – figyelmeztetett ítéletében a Kúria. A szerződés semmiségét a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell.
Tisztelt Cím! Az alábbiakra kérem szíves válaszukat : Egy korlátolt felelősségű társaság valamelyik tagja a tulajdonában álló családi háza egy részét a kft. részére bérbe adja. Ezen bérleményen a kft. átalakítást, felújítást hajtana végre. Hogyan a legcélszerűbb ezt megvalósítani, a vonatkozó adó, számviteli, jogi szabályok maradéktalan betartása mellett, átfogóan illetve néhány konkrétan felmerült kérdésre : - A bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen? - Szerződő felek megállapodjanak-e a bérleti szerződés végén a beruházás akkori értékének kezeléséről, illetve célszerűbb-e az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezni? - Van-e lehetőség arra, hogy a társaság szívességi használat címén használja az ingatlant? - Hogyan kell a felújítás áfáját kezelni, számít-e, hogy a társaság bejelentkezett az áfa [áfatörvény 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.] hatálya alá? - Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni? - Miként van lehetőség a későbbi működésből eredő rezsi költségek társaság általi elszámolására? Segítségüket előre is köszönöm. Nagyné Farkas Ida Könyvelde Bt.
Óriási tartozást generált egy szabolcsi vállalkozó, miközben vagyonát másik cégébe menekítette. A nyírpazonyi cég felszámolása során egymilliárd forintos hitelezői igénybejelentés érkezett – írja honlapján a NAV.
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, ahol szoktak dolgozók bemutató napon lenni, ami azt takarja, hogy mielőtt megkötik a munkaszerződést a munkavállalóval, pár órára megjelenik a cégnél (ruházati bolt), ahol nem csinál semmit, csak körülnéz, illetve megfigyeli a munkafolyamatokat. Ez ügyvéd által le van papírozva, hogy munkát még nem végez a cégnél, csak megfigyelésre van ott. A kérdésem az lenne, hogy ez így szabályosan működik-e? Hiszen a munkavállalóval még nem kötöttek szerződést, nem végez munkát még a cégnél, úgymond csak ismerkedik az adott munkakörrel. Segítségét előre is köszönöm.
Van egy alvállalkozóm, aki katás egyéni vállalkozó, és ez alapján fizeti meg az egyéni vállalkozásában a havi 50 ezer forintot. Az áfás cégemben végez munkát, és valószínűleg az ő munkája meg fogja haladni az egymillió forintot. A kérdésem, hogy adóellenőrzés során mennyire egyenértékű az a hét feltétel, amely a törvényben van? Az ő esetében a d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; és az f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; lehet a szerződésben. Hogyan kell ezeket azontúl bizonyítani, hogy így szerződünk? Az egyéni vállalkozásának címe az albérlete, ahol lakik, nincs saját ingatlanja. A d) pont esetében kötelező, hogy saját ingatlanja legyen? Mire utal pontosan a birtokában áll kifejezés? A munkát bármikor végezheti, semmi megkötésem nincs felé ebben, a lényeg, hogy határidőre elkészüljön. Ez elég az f) pont esetén? Köszönettel: Böbe
A múlt év szeptemberének végéig a biztosítók több mint 45 ezer nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek, ebben jelentős szerepe volt annak, hogy 2014-ben már adókedvezményt lehetett igénybe venni ezek után - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-vel.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték