Közhasznú egyesület pénzt adományozna magánszemély részére (kb. 300 ezer forintot). Az adományozott az egyesület alapszabályában rögzített tevékenység (jogi segítségnyújtás) célcsoportjába tartozik, de az alapszabályban nincs rögzítve a célcsoport anyagi támogatása. Milyen típusú szerződéssel lehet kifizetni az adományt? Milyen adóvonzata van így a kifizetésnek?
Tisztelt Szakértők! Egy kft. (családi vállalkozás, ruhakereskedelemmel foglalkozik), ahol anyuka tag és ügyvezető, apuka és egy gyermek csak tag. Hogyan dolgozhatnak? Pontosítok kérdésemen: ha apuka, aki csak tag, hogyan vehet részt a vállalkozásban? Esetleg ha csak alkalmanként dolgozik, megbízási díjjal és a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30-ad részét, be sem kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon csak egy megbízási szerződéssel biztosítani az ellenőrzések miatt? Van egy 2. gyermek, ő dolgozhat-e kisegítő családtagként a családi kft.-ben? ...Nyilván csak alkalomszerűen. Vagy javasolt lehet alkalmanként az egyszerűsített foglalkoztatás? Felmerül egy másik kérdéskör, az üzlet a raktáraival együtt több mint 200 négyzetméter. Vasárnaponként csak a tulajdonosok dolgozhatnak? És itt ugye visszakanyarodunk az első kérdéskörhöz. köszönöm a segítségüket
Tisztelt Szakértő! Az a kérdés merült fel a cégnél, hogy milyen esetekben kell szerődés? Cégünk egy nagyértékű beruházást rendelt meg egy szállítótól, aki erre adott egy részletes árajánlatot. A beruházás elkészült (gyártósor), teljesítési igazolással rendelkezünk. De szerződésünk nincs a vállalkozóval. Ők azt mondják, hogy az árajánlat és a teljesítésigazolás elegendő. Ez valóban így van? Segítségét előre is köszönöm!
A kezesnek kellett fizetnie a fizetésképtelenné vált adós helyett, azonban a zálogtárgyakból nem tudta kielégíteni kártérítési igényét a zálogszerződés alaki érvénytelensége miatt. A peres ügyben a Kúria hozott döntést.
A Ptk. 6:155. paragrafusának minden bekezdése a "Vállalkozások közötti szerződés"-sel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozik? Tehát például, ha egy társaság terméket vásárol, és átutalással fizet (de nincs írásbeli szerződés), akkor erre nem vonatkozik a behajtási költségátalány? Igaz, hogy a Ptk. szerint egy egyszerű bolti vásárlás is szerződésnek minősül, de jelen esetben – az én olvasatomban – a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozna. Ezt az álláspontomat támasztja alá, hogy a 2013. július 1-je előtt kötött, és azóta nem módosított szerződésekre kell alkalmazni a költségátalányt. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építési szerződést írásba kell foglalni. A kötelező alakiság megsértésével kötött építési szerződés semmis – figyelmeztetett ítéletében a Kúria. A szerződés semmiségét a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell.
Tisztelt Cím! Az alábbiakra kérem szíves válaszukat : Egy korlátolt felelősségű társaság valamelyik tagja a tulajdonában álló családi háza egy részét a kft. részére bérbe adja. Ezen bérleményen a kft. átalakítást, felújítást hajtana végre. Hogyan a legcélszerűbb ezt megvalósítani, a vonatkozó adó, számviteli, jogi szabályok maradéktalan betartása mellett, átfogóan illetve néhány konkrétan felmerült kérdésre : - A bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan idejű legyen? - Szerződő felek megállapodjanak-e a bérleti szerződés végén a beruházás akkori értékének kezeléséről, illetve célszerűbb-e az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezni? - Van-e lehetőség arra, hogy a társaság szívességi használat címén használja az ingatlant? - Hogyan kell a felújítás áfáját kezelni, számít-e, hogy a társaság bejelentkezett az áfa [áfatörvény 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.] hatálya alá? - Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni? - Miként van lehetőség a későbbi működésből eredő rezsi költségek társaság általi elszámolására? Segítségüket előre is köszönöm. Nagyné Farkas Ida Könyvelde Bt.
Óriási tartozást generált egy szabolcsi vállalkozó, miközben vagyonát másik cégébe menekítette. A nyírpazonyi cég felszámolása során egymilliárd forintos hitelezői igénybejelentés érkezett – írja honlapján a NAV.
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, ahol szoktak dolgozók bemutató napon lenni, ami azt takarja, hogy mielőtt megkötik a munkaszerződést a munkavállalóval, pár órára megjelenik a cégnél (ruházati bolt), ahol nem csinál semmit, csak körülnéz, illetve megfigyeli a munkafolyamatokat. Ez ügyvéd által le van papírozva, hogy munkát még nem végez a cégnél, csak megfigyelésre van ott. A kérdésem az lenne, hogy ez így szabályosan működik-e? Hiszen a munkavállalóval még nem kötöttek szerződést, nem végez munkát még a cégnél, úgymond csak ismerkedik az adott munkakörrel. Segítségét előre is köszönöm.
Van egy alvállalkozóm, aki katás egyéni vállalkozó, és ez alapján fizeti meg az egyéni vállalkozásában a havi 50 ezer forintot. Az áfás cégemben végez munkát, és valószínűleg az ő munkája meg fogja haladni az egymillió forintot. A kérdésem, hogy adóellenőrzés során mennyire egyenértékű az a hét feltétel, amely a törvényben van? Az ő esetében a d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; és az f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; lehet a szerződésben. Hogyan kell ezeket azontúl bizonyítani, hogy így szerződünk? Az egyéni vállalkozásának címe az albérlete, ahol lakik, nincs saját ingatlanja. A d) pont esetében kötelező, hogy saját ingatlanja legyen? Mire utal pontosan a birtokában áll kifejezés? A munkát bármikor végezheti, semmi megkötésem nincs felé ebben, a lényeg, hogy határidőre elkészüljön. Ez elég az f) pont esetén? Köszönettel: Böbe
A múlt év szeptemberének végéig a biztosítók több mint 45 ezer nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek, ebben jelentős szerepe volt annak, hogy 2014-ben már adókedvezményt lehetett igénybe venni ezek után - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A 200 ezer forint feletti összegű számlához megrendelő vagy szerződés a kötelező melléklet? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. és egy szociális szövetkezet szerződése van a kezemben, és tanácsra lenne szükségem. A szerződés szerint a szociális szövetkezet, mint vállalkozó a meghatározott feladatok elvégzését vállalja, illetve különböző szolgáltatások teljesítését. A melléklet szerint fűszerek csomagolása, rakodása, összekészítése. Ez a kft.-nek a szövetkezet szerint olcsóbb munkaerőt jelentene, illetve mentesülne különböző nyilvántartási kötelezettségek alól. Tulajdonképpen a szociális szövetkezet tagja jön ide, és végzi el ugyanazon feladatokat, mint a saját munkavállalóink, illetve a jelenleg kölcsönzött munkavállalók. Van-e ennek realitása. Ön aláírna-e egy ilyen szerződést? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az egyszerűsített foglalkoztatás munkabérét a foglalkoztatás lejártával ki kell fizetni. Azonban, ha a munkáltató és a foglalkoztatott írásban megállapodást/szerződést köt, hogy a munkabér kifizetése egyösszegben történjen egy megadott napon, mert a foglalkoztatás többszöri a hónap folyamán, az lehetséges? Köszönettel.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték