349 találat a(z) szerződés cimkére
Munkavállaló és külső vállalkozó külföldi szaktanfolyam költsége.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem két részre oszlik. A könnyebbik talán az alkalmazott külföldön történő vizsgához kötött 1 hetes speciális szakképzés költségére vonatkozik. 1 hetes képzés Hollandiában, közel 1 millióba került az utazás, szállás, oktatás, vizsga. Szerződéssel talán biztosítható, hogy minimum 2 évig a munkahelyen maradjon a dolgozó, és így a kiküldő céget egyéb közteher és adó ne terhelje. Mi történik a fenti esetben, ha egy külső vállalkozót is be szeretne iskolázni a cég úgy, hogy a költséget mint megbízó állja adó- és járulékmentesen? Mivel védheti meg magát a megbízó, hogy az elvégzés után nem áll át a konkurenciához? A vállalkozó a képzés költségét nem tudja finanszírozni, de a speciális területre tekintettel, szükségünk van rá. Külföldi napidíjat kaphatnak-e?
Online társkeresők: ellenőrizze a szerződési feltételeket!
Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2018. február 7-én és 8-án hét Magyarországon (is) népszerű online társkereső szolgáltató általános szerződési feltételeit tekintette át nemzetközi együttműködés keretében.
Cégvezetők ellen emeltek vádat adó- és járulékcsalások miatt
Cikk
Vádat emelt hét cégvezető ellen az állami költségvetést több tízmillió forinttal megkárosító, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adó- és járulékcsalások miatt a Heves Megyei Főügyészség – közölte a szervezet vezetője szerdán az MTI-vel.
Franchise (jogbérleti szerződés) jutalék terhei
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy franchise szerződés alapján a jogbérletbe adónak a bankszámlájára érkezett jutalék után milyen adó- és járulékterhei keletkeznek, illetve, hogy a jogbérletbe vevőt a jutalék kifizetésén felül terheli-e egyéb fizetési kötelezettség?
A fogyasztókra hátrányos szerződési kikötések: az MNB közbenjárt
Cikk
Az MNB az elmúlt időszakban összesen 20 jelentősebb pénzügyi intézmény – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – általános szerződési feltételeit tekintette át a fogyasztókra hátrányos egyes szerződéses gyakorlatok megszüntetése érdekében. A jegybanki fellépés révén a piaci szereplők több mint 150 ezer fogyasztói kölcsönszerződésből törölték további jogi lépések nélkül az ügyfelekre hátrányos vagy nem egyértelmű kikötéseket.
Őstermelő nemleges nyilatkozata
Kérdés
Őstermelő nemleges nyilatkozatot tesz. Kérdésem az lenne, hogy a 20 százalék számlával igazolt költségeknél figyelembe vehető-e a magánszemélynek szerződés alapján kifizetett termőföld haszonbérleti díj? Számla nincs róla, csak szerződés és átvételi elismervény. Válaszát előre is köszönöm.
Kisteherautó vezetésére jogosult személy
Kérdés
Tisztelt Szakétő! A kérdésem arra irányul, hogy ha a kft. tulajdonába kerül egy kistehergépjármű, amellyel kizárólag javítási-karbantartási munkákra szállnak ki alvállakozóink, tehát áruszállítás nem történik, a vállalkozónak, aki nekünk be fog számlázni a munka elvégzése után, lehet bármilyen módon (szerződés keretében) jogosultsága a járművet, iilletve menetlevelet vezetni?
Szerződés számviteli bizonylatként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik partnerünkkel – akivel társaságunknak huzamosabb ideje fennálló ingatlan bérleti szerződése van –, társaságunk a bérbevevő- megállapodást szeretnénk kötni, amelyben a partner konkrét szolgáltatáshoz nem kötött, utólagos számviteli engedményt nyújtana nyújtana társaságunknak (a hosszabb ideje fennálló bérleti jogviszonyra tekintettel). A számviteli engedmény 2016. és 2017. üzleti évet is érintené. Kérdéseink: - hogyan kell könyvelni a 2016. és 2017. üzleti évet is érintő, utólagosan kapott/ járó számviteli engedményt? - a kapott/járó számviteli engedmény elszámolásának bizonylataként elegendő a partnerrel kötött megállapodás, vagy szükség lenne külön számviteli bizonylatra is? - szükséges-e társasági adóra önellenőrzést végeznünk a 2016. üzleti évet érintő, társaságunknak járó számviteli engedmény elszámolása miatt? Köszönettel a válaszért!
Könyvvizsgálói díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft. és a könyvvizsgáló között – a képviselő testület jóváhagyása mellett – 2012. október 30-2015 október 30. közötti időre jött létre megbízási szerződés a könyvvizsgálati feladatokra. A könyvvizsgáló az ügyvezetővel történt megbeszélés alapján azonban a teljes IV. negyedévre vonatkozó számlát kiállította, amit a kft. részére átutalt. Az újabb szerződés megkötésére nem került sor, mivel a tulajdonos önkormányzat 2015. dec. 29-én a kft. végelszámolását határozta el 2016. április 1-gyel kezdődően. Az önkormányzat jegyzője megkereste a könyvvizsgálót, hogy vállalja-el a kft. 2015. évi beszámolójának auditálását és az önkormányzat által megbízott végelszámoló az auditálás elvégzésére eseti szerződést kötött a könyvvizsgálóval, aminek alapján az auditálás megtörtént. Az auditálás után a végelszámoló írásban megkereste a könyvvizsgálót és kérte a 2015. évi IV. negyedévi számla módosítását és a november-december hónapra eső könyvvizsgálói díj visszatérítést arra való hivatkozással, hogy a könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződés 2015. október 31-gyel lejárt és így a könyvvizsgáló jogosulatlanul számlázott. A könyvvizsgáló nem vitatta a szerződés lejártát, de mivel november és december hónapokban tényleges könyvvizsgálati tevékenységet végzett, így nem tekintette jogtalannak az általa leszámlázott díj megtartását. Kérdés: Ebben az esetben jogosan követelhető-e vissza a két hónapi könyvvizsgálói díj? Válaszát köszönöm:Könyvelő
Díjbekérő alapján utalás következménye
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Kutatási célú termesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kutatással foglalkozó cég, mely különböző megbízásokat kap például a kukorica toxikus gombákkal szembeni ellenálló képességének vizsgálatára. Ehhez a vizsgálatot megrendelő rendelkezésre bocsájtja a vizsgálandó kukorica vetőmagot. Ez szintén együttműködési megállapodás keretében egy parcellában elvetésre kerül, természetesen vetőmagfajtánként külön-külön táblákba (közlekedő utak biztosítása mellett). A termesztés során a kutatással megbízott cég különböző méréseket végez minták alapján. A kísérlet végeként pedig betakarításra kerül a termés. A kísérlethez kapcsolódó elszámolásokban szeretnék segítséget kérni, így. - a kísérlethez átadott vetőmag értékét ki kell-e számlázni megrendelő részéről a megbízott felé? - a termőfelületet biztosító őstermelőnek a vetőmag átadásra kerül és ő a különböző agrotechnikai műveleteket el is végzi a megbízási szerződésben vállaltak szerint. Ő itt nem számláz semmit sem, de a termés a végzett munka fejében nála marad. Szerintem itt is kellene valami számlázásnak történnie, de hogyan, kinek és mit kellene számláznia? A területet biztosító őstermelő alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő. Várom válaszukat köszönettel: Törökné
Bérelt lakás értékesítése
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Szaktanácsadói szerződés
Kérdés
A vállalkozás dolgozójával – aki főállásban 40 órában dolgozik a cégnél – szaktanácsadói szerződést kötnek. Be kell-e jelenteni a T1041-es nyomtatványon, és ha igen, milyen jogviszony kódon?
Alapítónak kifizetés alapítványból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőség arra, hogy az alapítvány az alapítójával szerződjön? Az alapító egyéni vállalkozó, munkát végezne az alapítványnak. Megtehetik-e? Köszönöm!
Könyvelési iratanyag átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felmondtam a könyvelést egyik ügyfelemnek, de még idáig nem reagált rá, nem vitte el az anyagát az irodánkból. Kétszer elküldtem tértivevénnyel a felmondást és nem veszi át, mit csináljak, mi a teendőm, mert én nem fogom a bevallásokat, mérleget elkészíteni. Tehát ha megbüntetik, akkor az ne engem terheljen. Válaszukat köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
