A vállalkozói díjon kaptak össze a felek, a Kúria döntött

Megosztás Tetszik

A többször módosított szerződés díján vitatkozott a vállalkozó és a megrendelő, a peres ügyre a Kúria tett pontot.

A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő között vállalkozási szerződés jött létre az alperes által az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással megvalósítandó projekt (tehenészeti telep korszerűsítése és bővítése) tárgyában. A felek a szerződést több alkalommal módosították, és pótmunkák megrendelésére is sor került. Az alperes vállalta a technológiai eszközök beszerzésének elhúzódása miatti árfolyamváltozásból eredő felperesi többletköltségek megfizetését. A felek egyes munkarészek tekintetében a megrendelő alperes általi munkavégzésben állapodtak meg, azok értékének számlakompenzációval történő rendezése mellett.

A felperes több követelésrészből álló, összességében 59 593 723 forint és járulékai iránti keresetének az elsőfokú bíróság 42 368 960 forint erejéig, a másodfokú bíróság jogerős ítéletében 31 706 753 forint erejéig adott helyt, azt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme alapján lefolytatott felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a marasztalás összegét 38 667 763 forintra leszállította. A Kúria a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel érintett követelésrészek közül az árfolyamváltozással kapcsolatos, 6 961 010 forint összegű igényt nem pótmunka címén érvényesítette a felperes, hanem az eredeti szerződéses árban az utólagos árváltozás miatt nem kellő mértékben figyelembe vett, de a teljesítés időszakában felvett jegyzőkönyvben rögzítettek szerint alperes által elismert díjkövetelésként, ami ezáltal megilleti a felperest. Az alperes csatlakozó fellebbezésével érintett munkák elvégzésére az alperes által az elsőfokú ítélet elleni fellebbezéséhez csatolt magánszakvélemények kapcsán a Kúria rámutatott: az alperes az elsőfokú eljárásban a kirendelt szakértő szakmai kompetenciájának hiányát nem kérdőjelezte meg, az elkészült szakvéleményre – a kompetencia kérdéskörét nem érintve – érdemi észrevételt tett, amire a szakértő szakvélemény-kiegészítést nyújtott be. Az alperes csak az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében kifogásolta a kompetenciát és nyújtott be magánszakvéleményt, amely a fellebbezési eljárásban meg nem engedett új bizonyítéknak minősül. Ezért a másodfokú bíróság e magánszakvélemények figyelembevételét a jogszabályoknak megfelelően eljárva mellőzte.