Tisztelt Szakértő! Az ipari célú bérleti szerződésben előre, minden hónap első napján kell a bérleti díjat rendezni. Ha a tárgyhó első napja hétvégére (szombatra vagy vasárnapra esik), akkor a fizetés határnapja is tolódik a hónap második vagy harmadik napjára? Vagy esetleg már az előző nap vagyis a megelőző hónap utolsó napján kell kifizetni a bérleti díjat? Válaszát tisztelettel köszönöm!
Egyéni vállalkozó ajándékba adja gyermekének a telephelyét. A telephely mint földterület nem volt a vállalkozásnak tulajdona, viszont támogatás útján több ingatlant is felépítettek rá, mezőgazdasági ingatlanokat. Ügyvéd előtt az ingatlan helyrajzi számra hivatkozva került ajándékba adásra. A földhivatal által ezen a helyrajzi számon több épület áll, mint említettem támogatások során épültek fel, amik viszont már az egyéni vállalkozásban nyilván vannak tartva mint tárgyi eszközök. Hogyan kell ezen épületek értékét meghatározni, mivel az ajándékozási szerződésben az egész egy összegben szerepel. Kell-e róla számlát kiállítani vagy elég az ajándékozási szerződés? Hogyan adózik az ajándékba adott ingatlan az egyéni vállalkozásban?
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlanközvetítővel határozott idejű (6 hónap) kizárólagos ingatlanközvetítői tevékenységre szóló megbízási szerződést kötöttek, felmondható-e a szerződés két hónap után bármilyen indokkal, vagy azzal, hogy mindössze egy vevőt "sikerült" az irodának közvetíteni ez idő alatt? Vagy egyáltalán nem kell indokolni? Lehetséges, hogy valamilyen összeg megfizetésére kötelezze a megbízót az ingatlaniroda, ha az ingatlant csak a saját honlapján hirdette, és nem valószínű, hogy bármilyen költsége felmerült az ingatlan eladásával kapcsolatosan? Válaszát előre is köszönöm.
2018 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése júniusban 7,2 százalékkal emelkedett az előző havihoz mérten. A II. negyedévben az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH:
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem egy óvodának szeretne 700 000 forint összeget tartós adományként adni. 1. Jelen jogszabályok alkalmazásával milyen feltételek mellett teheti ezt meg ügyfelem? 2. Milyen részletezettségű szerződést kell kötni?3. Milyen hosszú távra lehet a szerződést kötni, vagy lehetséges határidő nélkül? 4. Amennyiben a gazdálkodása egy idő után nem biztosítja eme összeg adományozását, milyen szankciók sújthatják? Várom megtisztelő válaszát: Géczi Sándorné
Egy hónappal az új tanév indulása előtt elkezdődött a lázas albérletkeresés. A diákok albérleti díját jellemzően a szülők fizetik. Ügyelni kell arra, hogy ki köti a bérleti szerződést a bérbeadóval, ha például a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanuk, és azt bérbe adják.
Kérdezném, hogy vízvezeték-szerelő egyéni vállalkozónak kell-e szerződést készíteni a vállalt munkáknál, hol olvashatok erről valami iránymutatást? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy-egy népszerű nyaralóhely frekventált területein az ingatlan négyzetméterárak már vetekszenek a fővárosi új beruházások áraival. A tavaszi-nyári időszak azonban nem csak a vásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. Nem árt tehát a nyaralók esetében is a megfelelő biztosítási védelemről gondoskodni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Tisztelt Szakértők! Megteheti-e egy egyszerű áfaalany kft. (e-cégjegyzék szerint nem autókereskedő cég), hogy nem ad számlát egy másik áfaalany kft.-nek, mikor egyik tárgyi eszközként nyilvántartott autóját értékesít neki? Az eladó azt kéri, hogy a szerződés és az átírási papírok alapján könyveljük le a beszerzést.
A 2011. és 2012. évben a cég áfás előlegszámlákat bocsájtott ki. A szerződés semmisségének megállapítása tárgyában peres eljárás folyt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság 2018. február 20-án jogerősen megállapította a szerződés semmisségét. Ezen ügyletről mínuszos számlát állítottunk ki. Kérdés: visszaigényelhetem-e a számlák áfatartalmát 2018-ban
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek alakítottak építőközösséget – amit nem jegyeztettek be –, hogy saját, illetve önkormányzati tulajdonban lévő területre utat és közművet építsenek. A közművek műszaki átadás-átvétele megtörtént, az út elkészült. Most az elkészült közműveket és a még magántulajdonban lévő telkeket kellene térítésmentesen átadni az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy keletkezhet-e áfafizetési kötelezettségük a magánszemélyeknek, vagy az önkormányzatnak a térítésmentes átadás után? Az önkormányzat csak azzal a feltétellel veszi át az utat, ha a jövőben esetlegesen felmerülő áfafizetési kötelezettség az építő közösséget terheli. Az önkormányzat állítja, hogy a jövőben sem lesz áfafizetési kötelezettség, de a szerződésből nem veszik ki a mondatot. Nagyon köszönöm a segítségét! Válaszát köszönöm! Tisztelettel: PK
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég szeretne kölcsönt nyújtani olyan külföldi cégnek, amelyben van részesedése a hazai cég tulajdonosának is. A kérdés, hogy ezt megteheti-e készpénzben, illetve szükséges-e a szerződés ügyvéd általi okiratba foglalása, vagy elég, ha a felek megkötik egymás között a szerződést? Illetve jól tudom-e, hogy akár 0 százalékos kamat is kiköthető a szerződésben? Köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Egy meleg ételt készítő társaság futárral szállíttatja ki az ételt. A futárral nem kötnek semmilyen írásbeli szerződést, de az alábbi dokumentum egy példányát aláírás után átadják részére. A futár saját gépkocsival,11-23 óráig dolgozik, jellemzően 10 000-15 000 forint a kifizetett összeg erre az időtartamra. „Kifizetési pénztárbizonylat/ Alulírott X.Y. (szül.év-hó-nap. Adóaz.jel:…) elismerem, hogy a mai napon 13 000 forint költségtérítést az Ételkészítő Kft. részemre kifizetett. 2018. hó-nap. Aláírás:………………… X.Y. Adóelőleg-nyilatkozat a 2016. évben az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről A nyilatkozatot adó magánszemély neve: X.Y. (szül.év-hó-nap, adóaz. jele:…..) Az önálló tevékenységemre tekintettel kapott költségtérítés adóelőlegének megállapítása során a bevételből 13 000 forint felmerülő, elismert költség levonását kérem. Kelt: 2018….hó-nap. ……………………..X.Y. (szül.év-hó-nap) A magánszemély nyilatkozatának tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét a nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A kifizető megnevezése: Ételkészítő Kft. Adószáma:…….. Kelt: 2018.-hó-nap.” A fentieket egy darab „pénztárgépszalag-szerű” gépi nyomtatványon nyomtatták ki. A fejrovatban téves év megjelölés szerepel! Kérdéseim: helyes-e, hogy nem készül írásbeli szerződés? Nyilatkoztatható-e a magánszemély 100 százalékos költségelszámolásról? Bizonylatolni kell-e a magánszemélynek a költségelszámolást? Köszönettel: Reményiné
Tisztelt dr. Kéri Ádám Úr! Külkereskedelemmel foglalkozó kkv vagyunk. A mai napig a következő tájékoztatókat, szabályzatokat és nyilvántartásokat készítettük el: • Általános adatvédelmi tájékoztató • Munkavállalók tájékoztatása a cég által kezelt személyes adatokról (átadás-átvételi jegyzőkönyvvel) • Adatkezelési, titoktartási és információ biztonsági szabályzat a munkavállalók részére • Partnertájékoztató (magyar, angol és német nyelven) • Adatkezelési és adatfeldolgozói nyilvántartás a munkavállalók adataihoz kapcsolódóan, illetve • a szerződéses partnerek kapcsolattartói adataihoz kapcsolódóan Ezeken felül szükségünk lehet-e még egyéb dokumentációkra a GDPR-ra való felkészüléshez? Egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, illetve családi gazdálkodókkal történő szerződéskötés esetén elegendő-e őket a szerződéshez mellékelt partnertájékoztatón belül tájékoztatni arról, hogy az általuk rendelkezésünkre bocsátott adatok kezelése a szerződés teljesítésének céljából történik, azokat x évig őrizzük meg? Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel: Durkó Dóra
A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték