Teendők, ha külföldi az ügyvezetés helye

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: megkeresett egy külföldi cég, hogy Magyarországon szeretne céget alapítani. Több alternatíva is felmerült. A közös bennük az, hogy a cég ügyvezetését egy külföldi magánszemély (a külföldi cég alkalmazottja) végezné külföldről, nem is jönne Magyarországra, legfeljebb a cégalapítással, bankszámlanyitással kapcsolatos ügyek miatt. 1. A cég Magyarországon raktárt létesítene, és elsősorban innen belföldi megrendelők felé értékesítene. A számlákon termékértékesítés szerepelne. 2. A cég a belföldi megrendeléseket kezelné, lenne egy belföldi iroda, de a kiszállítás egy központi (külföldi) raktárból történne. A számlákon viszont termékértékesítés szerepelne. 3. Csak szolgáltatást (közvetítés, tájékoztatás stb.) végezne, ehhez vagy venne igénybe belföldi munkavállalót vagy nem. Ennek a kockázatait szeretném felmérni. Gondolok itt elsősorban a társasági adóra: • egyrészt a 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (3)-re, ami azt mondja, hogy az üzletvezetés helye adóztatási pontot jelent a társasági adóban. Ami gondolom adóztatási pontot jelent már országok társasági adójában? • másrészt (4)-ra, ami szerint a belföldi tevékenység önmagában adóztatási pont. Ebben az esetben meg kell-e osztani a társasági adót az ügyvezetés helye és a belföldi telephely között? Hogy összefoglaljam a kérdésem az, hogy milyen bejelentési, adófizetési stb. kötelezettségei vannak egy belföldi társaságnak, ha külföldön van az ügyvezetés helye?