2822 találat a(z) számlázás cimkére
Alanyi mentes számlázása Törökországba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó vállalkozás szerszámtervezésre (mérnöki tevékenység) megbízást kapott egy törökországi cégtől. Az áfatörvény 193. § 1 (d) pontja alapján ebben az esetben nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben. A török cégnek semmilyen magyarországi vonatkozása nincs. Helyesen járunk el, ha a számlát a következőképpen állítjuk ki: nem számolunk fel az áfát, és az alanyi adómentesség feltüntetése helyett "fordított adó" megjelölést alkalmazunk. Ebben az esetben kell beadnunk áfabevallást? Ha kell, csak arra a hónapra vonatkozóan, melyben ezt a számlát kibocsátottuk? Elég, ha a forintosított összeget az áfabevallás 91. sorában tüntetjük fel? Válaszát előre is köszönöm: Szabóné Sós Ildikó
Versenydíj számlázása
Kérdés
Cégünk áfafizetésre kötelezett. Egy díjugrató versenyen nyert egy lovunk. A nyeremény kifizetéséhez számlát kell kiállítanunk. Áfásan kell kiállítani a számlát?
Haszonélvezeti jog elszámolása
Kérdés
"A" Kft.-től "B" Kft. tehermentes ingatlant vásárolt. (Fordított adózás alá esik az ügylet az áfa szempontjából). Mivel "B" Kft. nem tudja az ingatlant kifizetni, ezért már az ingatlanadásvételi-szerződésben nevesíti "C" Kft.-t, amelynek a vételárral megegyező összegben eladja az ingatlan haszonélvezeti jogát 20 év határozott időtartamra. Kérdésem: B Kft.-nek kell-e számlázni a haszonélvezeti jogot C Kft. felé? Ha igen, akkor milyen dátummal és milyen áfavonzattal? B Kft. könyveiben mennyi lesz az ingatlan értéke? Az eredeti vételárral megegyező összeg vagy nulla a haszonélvezeti jog értékesítése miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Szállítási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyomdaipari termékeket állít elő, amiket igény szerint saját tulajdonú teherautóval ki is szállítanak a megrendelők felé. A szállítási díj a termékkel együtt minden esetben kiszámlázásra kerül a megrendelők felé. A termékek között van könyv is, ami az áfatörvény szerint 5 százalékos áfakulcs alá tartozik. A kérdésem, hogy ha ilyen termékeket szállítanak, akkor az ehhez kapcsolódó szállítási díjat is 5 százalékkal kell-e számlázni, mint a termékhez kapcsolódó járulékos költséget, vagy ez 27 százalékkal adózik?
Szálláshely – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Kft. panziót üzemeltet. A vendégek az alábbiak szerint rendelhetik meg a szolgáltatást: - szállás+ reggeli - szállás+reggeli+vacsora (félpanzió) Önállóan csak szállás nem vehető igénybe, kizárólag valamelyik étkezéssel. (Ezeknek a "csomagoknak" külön napi díja van.) Kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha a vendég a szállást reggelivel, vagy vacsorával együtt kéri, ezt külön kell-e számlázni, illetve egyben, egy szolgáltatásként, és hány százalék áfát tartalmaz ekkor a számla? Tisztelettel: Szabó Zoltánné
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég engedélyköteles munkát végez, tehát fordítottan adózik. Megegyezett garázskapu beépítésére egy céggel. Előlegbekérőt küldött, melyen felsorolta, hogy hány garázskapuról van szó, és mennyi a munkadíj. Az előleg utalása után a garázskapu beépítése megtörtént, és kiállította a végszámlát fordítottan. Felsorolta a végszámlán az előleget, és a garázskapuanyag-végszámlát. Mindent fordítottan. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ténylegesen fordított vagy sem az áfa? Tehát jól állította-e ki a számlát vagy sem? Köszönettel.
Számla kiállítása
Kérdés
Ügyfelem (kft.) lakóingatlant kívánt értékesíteni áfamentesen. A foglalóról számlát állított ki 2014-ben, 2015 februárjában pedig az első vételárrészt is leszámlázta. 2015 májusában az ügylet ügyfelem hibájából meghiúsult, ezt követően a vevő kétszeres foglalót, vételárrészt, bánatpénzt és elállás miatt kötbért kapott ügyfelemtől (ügyfelem ezekről a tételekről számlát nem állított ki). Az eredeti adás-vételi szerződést felbontó megállapodás, mely részletezi a fenti összegeket tételesen, 2015. májusi keltezésű. Mit kell tenni az eddig kiállított számlákkal, és milyen teljesítési időponttal? Kell-e újakat kiállítani? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Előre kifizetett üzemeltetési költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy nyári tábort üzemeltet, amelynek területén az ifjúsági faházak mellett cégeknek is vannak üdülő faházai. Az egyik cég több évre előre szeretné kifizetni az üzemeltetési költséget. Az általuk átutalt összegről minden évben el kell számolnunk az üzemeltetési költséggel. Tulajdonképpen az előre átutalt pénz ameddig tart, addig nem fizetik az éves fenntartási díjat. Kérdésem, hogy a számlán teljesítési időként milyen dátumot kell feltüntetni, illetve a számvitelben ezt hogyan kell könyvelni, tekintettel arra, hogy több évre szól?
Reklám-, médiatartalom-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy filmeket, televíziós műsorokat készítő bt. a műsorszámai végén különböző cégek logóját szeretné feltüntetni. A műsorszámok helyi tévécsatornákon keresztül kerülnek adásba, illetve megjelennek internetes portálokon. Milyen szerződést kell kötnie a cégekkel, és milyen jogcímen kell számlát kiállítania a logó feltüntetéséről (vagy pedig, ha ezt írja ki a műsor végén: "stábunk szállását a .... biztosította)? A média- és sajtótörvények meghatároznak kereskedelmi közlemény, reklám, támogatás fogalmakat, de nem tudjuk, melyik a helyes meghatározás.
Riasztó rendszer költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi házon belül kialakított irodában (mely egy kft. székhelyeként is szolgál) riasztórendszer kiépítését tervezik. A családi ház tulajdonosa ingyenesen bocsátja a kft. rendelkezésére az irodát, amely egyben a központi ügyintézés, iratőrzés helye is. A riasztórendszer kiépítésének egy egyszeri nagyobb költsége van, melynek keretében kiépítik a biztonsági rendszert (véleményem szerint bérelt ingatlanon végzett beruházás), és havonta egy kisebb összeget kell majd fizetni, melynek fejében kivonulnak riasztáskor (igénybe vett szolgáltatás költsége). Természetesen nem különíthető el egzakt módon a magán- és a céges használat, mert nemcsak az irodára, hanem az egész házra kiépítik a riasztórendszert. Ha a kft. nevére kérik a számlát, elszámolhatja-e a kft. a teljes összeget, vagy egy részét (például területarányos megosztás alapján ki kell-e számlázni a magánszemély ingatlantulajdonos felé)? Ha a magánszemély nevére kérik a számlát, átterhelheti-e egy részét, vagy egészét a felmerült költségeknek? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Forintban kiállított euróalapú számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vevőnk visszaküldte a számláját azzal az indoklással, hogy az nem a tövény szerinti árfolyamon lett kiállítva. Azonban a számla pénzneme forint, eurós árakat nem tartalmaz, noha a számla "mögött" valóban egy euróalapú árlista áll. Kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el ebben az esetben. A számlán fel van tüntetve az árfolyam, aminek alapján az árakat átszámoltuk forintra. Ez egy tájékoztató adat (egyébként a teljesítést 2 nappal megelőző dátum szerinti árfolyam ez minden esetben). Válaszát előre is köszönöm.
Ügyvédi díj áfája
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy Magyarországon végzett ügyvédi tevékenység külföldi fél felé történő számlázáskor milyen esetben áfaköteles EU-n belül és harmadik országi adóalany felé? Köszönettel: Papp Éva
Áfabevallásban közösségi szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikor kell szerepeltetni az áfabevallásban az alábbit? Negyedéves áfabevallóról van szó. Kiállított egy számlát 2015. 05. 04-ei keltezéssel, 2015. 05. 04-ei teljesítési időponttal, 2015. 05. 12-ei fizetési határidővel. A számla fordított áfás, Ausztriában végzett felújítás van rajta. A számlát nem fizették ki 2015. 06. 30-ig, sem a mai napig, és előreláthatólag 07. 20-ig sem fogják. Ezt az összeget a 91, 93-ba szoktuk írni (aminek a NAV szerint is ott van a helye). Máshol nem kell szerepeltetni a bevallásban. A kérdés, hogy mivel nem fizették ki ezt a számlát még, most kell beállítani a bevallásba, vagy majd akkor, ha kifizették? És, ha most be kell állítani, akkor milyen árfolyammal számoljam át a számla euróértékét? Köszönöm!
Közösségi értékesítés és kölcsön
Kérdés
Társaságunk (mint gyártó/szállító) 2015. júliusban szerződést köt, egy német céggel dobozos meggykonzerv adásvételére. A termékek legyártását követően minőségi és mennyiségi ellenőrzést végez a német partner, ezt követően a vételárral egyező összegű kölcsönt nyújt, kölcsönszerződés alapján. A szerződött árura vonatkozó hitelbiztosítéki tulajdon a kölcsön biztosítékaként a vevőre száll át (a Ptk. szerinti tulajdonjog átruházása csak a termék másik tagállamba történő tényleges kiszállításakor valósul meg). Társaságunk egyidejűleg kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az árut a vevő által történő lehívásig a vevő részére költségmentesen és előírásszerűen (fagymentesen, lopás és betörés, tűz és egyéb veszélyektől védve stb.) megőrzi. A tényleges kiszállításra a másik tagállamba a vevő lehívása alapján 2015. júliustól 2016. júniusig kerül sor. Az árunak a vevő részére történő kiszállításával az eladó részére nyújtott kölcsön a kiszállított áru vételárával csökken és ily módon azzal szemben kerül elszámolásra. A kölcsön 2015. júliusi folyósítása fedezete a hitelbiztosítéki tulajdon, ennek okán számlát nem álltunk ki, mivel nem előleg jogcímen utalja át a vételárral egyező összeget. A közösségi értékesítésről mentes számlát, a tényleges kiszállításkor állítunk ki. Helyesen járunk-e el, ha a közösségen belüli termékértékesítést kiszállításonként számlázzuk?
Kertépítés Ausztriában
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó, aki kertépítéssel, parkfenntartással foglalkozik, Ausztriába viszi ki dolgozni az alkalmazottait. A vállalkozó áfás, de EU-s adószáma nincs. Ha jól gondolom, akkor az EU-s adószámot meg kell, hogy kérjük a részére, még a munka megkezdése előtt. Kérdésem, hogy hogyan történik a számla kiállítása: a) megrendelő: magánszemély, b) megrendelő: cég EU-s adószámmal, c) megrendelő: cég EU-s adószám nélkül. Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
