Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy sportegyesület miről állíthat ki számlát, ami nem társaságiadó-köteles bevétel? Sportrendezvények támogatásánál cégek csak számlakiállítás ellenében "adományoznának". Közösségi sporttevékenységek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik az egyesület. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Egy magyar alapítvány megbízásából Ausztriában szervezünk az alapítványnak rendezvényt. Kérdésem, hogy a rendezvénnyel kapcsolatos költségeket (például szállás, étel-ital) 27 százalékos áfával növelten kell az alapítványnak továbbszámláznunk, vagy nulla százalékos áfával, mivel a rendezvény helyszíne külföldön van?
Tisztelt Szakértő! 2015. 10. hóban könnyűszerkezetes, kulcsrakész házra kötöttünk szerződést a vállalkozóval, fizettünk előleget 27 százalék áfával. A készültségi foknak megfelelő fizetési ütemezéssel szerződtünk. A vállalkozó több számlát nem állított ki 2015-ben. Első kérdésem: most (2016. 02 hóban) szeretne 2015. 12. havi dátummal számlát kiállítani a decemberi teljesítésekre, részteljesítésekre és alapanyag-beszerzésekre 27 százalékos áfával. Indoka: ő az alapanyagokat 27 százalékos áfával szerezte be, és, ha 5 százalékon számlázná, visszaigénylő pozícióba kerülne, amit nem szeretne, mert akkor az adóhatóság vizsgálódna nála. Az áfát a teljesítéskori dátumhoz kell igazítani, a teljesítéskori dátumra az áfatörvény 60. § (1) vonatkozik? Akkor ez esetünkben 2016. 01. 15., és az áfa 5 százalék? Második kérdésem: ketté kívánja bontani a szerződést saját körein belül, hogy ne egy vállalkozó készítse kulcsrakészre a házat, hanem kettő, így 27 százalékkal számlázna, hogy visszaigényelhessük az áfát. Találtam a neten NAV-os állásfoglalást, hogy így is az áfatörvény 10. § d) pontja teljesül, azaz 5 százalékos áfával kellene így is számláznia. Másrészt ez színlelt szerződés, ami egy ellenőrzésen egyből kibukna. Harmadrészt nem is kapnánk vissza az áfát, mert termékértékesítésről van szó. Álláspontom: az 5 százalékos áfához ragaszkodom a fennmaradó összegre, legfeljebb engednék belőle, hogy a vállalkozó is jól járjon. Nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk könyvvizsgálattal foglalkozik. Egyes társaságok könyvvizsgálatáról évente egy alkalommal állítunk ki számlát, tehát a 2015. év könyvvizsgálatáról 2016. április-május hónapokban fog számla készülni 15 napos fizetési határidővel. A könyvvizsgálatra vonatkozóan kétféle szerződést kötünk/kötöttünk: egy év könyvvizsgálatára, illetve több év könyvvizsgálatára. Az első típusnál a szerződéskötés ideje például 2015. október 5., a fizikai teljesítés (jelentés kiadása) időpontja várhatóan 2016. április 15., az elvégzendő feladat: a 2015. év könyvvizsgálata. Kérdésünk: a számlán milyen teljesítési időpontot kell szerepeltetni? A második típusú szerződés esetében a szerződéskötés időpontja: 2015. október 15., az első fizikai teljesítési időpont szintén 2016. április 15 (illetve a következő években is április 15.). Ebben az esetben is kérdés, hogy mi szerepeljen a számla teljesítési időpont rovatában? A fentiek időszakos elszámolású ügyletnek minősülnek-e?
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés vásárolt egy személygépjárművet különbözeti áfával, és szeretné a gépkocsit továbbértékesíteni magánszemély részére. Kérdés, hogy ő szintén különbözeti áfás számlát állít ki a gépjárműről? (Természetesen a kereskedés bejelentkezett a különbözeti áfára.)
Tisztelt Szakértő! Egy kft. – amely külföldi tulajdonú, de Magyarországon bejegyzett – folyamatos adminisztrációs szolgáltatásokra egy másik magyar kft.-vel szerződést kötött. A szerződésben előre fizetéssel éves díjban állapodtak meg, melyet díjbekérő alapján azt előre ki is fizeti a megrendelő. Jelen esetben az éves időszak 2016. 02. 01-2017. 02. 01-ig tart, és a díjat 2016. 01. 28-án fizette meg. Kérdésem: A számla kiállításakor – tekintettel arra, hogy a fizetés előre történt – mi a teljesítési dátuma, mivel úgy vélem, ez egy időszakos elszámolású ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!
2015-ben kompenzációs felár felszámítására jogosult, 1-es adószámmal rendelkező adóalany részére 2016. évi áruszállításra előleget fizettünk. Dokumentációja a szerződés és a banki átutalás. 2016. 01. 01-jével az őstermelő átjelentkezett az áfakörbe. Ennek következtében az őstermelőtől vásárolt árut az őstermelő 27 százalékos áfa felszámításával számlázni fogja. Kérdésünk, hogyan rendezzük le a 2015. évben kiadott áruelőleget, mely természetesen sem kompenzációs felárat, sem áfát nem tartalmazott? Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel Bagyinszki Mária
Az idei csok-kedvezmény miatt meg kell bontanunk a társasházi lakások vételárát a lakás és a telek értékére is a számlázáskor. Így az áfa a telek esetén 27 százalékos kell, hogy legyen? Van más lehetőség arra, hogy az egyébként 5 százalékos áfájú új lakás értékesítését ne terheljük egy 27 százalékos tétellel? Köszöntettel: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Cégünk internet-, illetve telefonszolgáltatással foglalkozik. A havi díjaknál előreszámlázást alkalmazunk, mégpedig úgy, hogy például a február havi díjról január elején állítjuk ki a számlát, és az esedékesség időpontja is januári. (Szerződés szerint az esedékesség a számlakiállításhoz van kötve.) A kérdésem az lenne, amennyiben a telefon forgalmi díjakat is ezen a számlán állítjuk ki, hogyan járunk el helyesen a teljesítés dátumával kapcsolatban, mivel a forgalmi díjak utólag esedékesek? (A példánál maradva, január hónapban kiállított februári havi díjnál a decemberi forgalmi díjakat számlázzuk.) Megtehetjük-e ezt egy számlán, amennyiben igen, melyik paragrafus vonatkozik erre? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag szakfordítással és tolmácsolással foglalkozó cégem a dolgozók nyelvi továbbképzését házon belül kívánja megoldani. Német, angol nyelvtanárokkal köt szerződést a nyelvi órák megtartására, akik ezt leszámlázzák. Kérdésem: felmerül-e a béren kívüli juttatás valamennyi dolgozó kötelező továbbképzése tekintetében, kell-e adózni a felmerült költség után? Mindez a színvonalasabb és hatékonyabb munkavégzést biztosítja. Köszönettel: Oláhné
Tisztelt Szakértő! Őstermelőként és jelenleg fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyként adószámmal rendelkezem. A fizetővendéglátói tevékenységemet megszüntetem, és a lakóingatlanomat hosszú távra bérbe adom.A bérbeadást be kell-e jelentenem a NAV-hoz számlát kell-e adnom, vagy elég e tevékenységre a számviteli bizonylat? Az őstermelői tevékenységet továbbra is folytatom, tehát az adószámom megmarad. Ha a bérbeadási tevékenységre elegendő számviteli bizonylatot adnom, arra fel kell-e tüntetni az adószámomat, vagy elegendő az adóazonosító jelem? Tisztelettel: Miklósné
Tisztelt Szakértő! Megerősítést vagy cáfolást szeretnék kérni a következő eset megítélésében. Partnerünkkel karbantartási szolgáltatásra vonatkozó szerződésünk van, ebben a szerződésben rögzítve lett, hogy évente két alkalommal végezzük el a karbantartást (május, illetve november hónapokban), kiállítottuk a számlát a következő szerint: Kiállítás kelte: 2015. 12. 21. Teljesítési idő: 2016. 01. 20. Fizetési határidő: 2016. 01. 20. A novemberben elvégzett karbantartást számláztuk le e szerint, partnerünk azonban nem akarja befogadni a számlánkat, mert véleménye szerint ez nem minősül folyamatos szolgáltatásnak. Köszönöm válaszukat előre is! üdv
Magyar importáló cég Kínából importált alapanyagot, és Szlovénia területén lépteti be a közösség területére, ott vámjogilag szabadforgalomba helyezteti, majd a terméket közúton Magyarországra fuvarozzák. A magyar importőr a szlovén áfabevallás végett rendelkezik SI szlovén adószámmal, viszont Szlovéniában nem rendelkezik telephellyel. A magyar importőr egy magyar speditőr céget bíz meg a fuvar lebonyolításával, és a szlovén bevallás készítésével. Szlovéniában a magyar importcég SI szlovén adószáma alatt az áfabevallásba az áru értékét és az ott felmerült vámot szerepelteti „közösségi értékesítésként a HU adószám felé .. A magyar speditőr számlája alapján az importőr HU adószámára kiállítja a számláját, amiben a harmadik országi fuvar és szállítás biztosítását áfamentesként, a közösségi fuvart és a vámszolgáltatást 27 százalékos áfával számlázza tovább. Kérdésem: A magyar cég, mint közösségi beszerzést a vámolás hónapjában vallja be, ahol milyen értéket szerepeltet a fenti összegek közül? A közösségi beszerzés miatt szükséges számlát kiállítani?
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állásfoglalást adni. Egy építőipari vállalkozó társasházat épít, amiben lesz olyan lakás, melynek alapterülete 120 négyzetméter, de tartozik hozzá egy 40 négyzetméteres terasz is. Ez esetben hogyan számlázhatunk, milyen áfamértékkel? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértők! Korábban olvastam már e témában itt választ, de a mai napon a NAV-tól telefonon olyan választ kaptam, ami ellentétes az itt található válasszal. Persze hozzáteszem, a NAV is más választ adott 15 nappal ezelőtt. A kérdés, hogy a magánszemély kivitelezőt bíz meg a lakás kulcsrakész megépítésére 2015-ben. A munka áthúzódott 2016-ra is. A 2016-os részteljesítés kiszámlázása 5 vagy 27 százalékos kulccsal történik-e? Amennyiben 5 százalékkal, de a lakással egybeépülve (földszinten) garázs is van, azt is lehet-e 5 százalékkal, vagy azt milyen számítás szerint kell a végösszegből kivenni?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték