3060 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar kft. (fővállalkozó) Szlovákiában végez szlovák beruházó részére légtechnikai szerelési munkát. A fővállalkozó számláját áfamentesen nyújtja be a szlovák beruházónak. A fővállalkozó magyarországi kft.-t von be a munkák elvégzésébe (alvállalkozó). A munka teljesítésének helye Szlovákia. Kérdésem: az alvállalkozónak a fővállalkozó felé áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania? A fő-, illetve alvállalkozónak Szlovákiában be kell-e jelentkezni az adóhatósághoz?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy budapesti cég megbízna egy vidéki vállalkozást az általa forgalmazott termékek értékesítésével, de ezeket a termékeket nem vásárolná meg a megbízott vállalkozás, hanem a megbízó cég számlázna közvetlenül a vevőknek. A megbízott vállalkozás közvetítői jutalékot kapna az eladott termékek után. Ilyen esetben a megbízó cég adhat-e megbízást a másik vállalkozásnak arra, hogy helyette a számlát kiállítsa az értékesítésről, valamint technikailag ez hogyan történik? Történhet-e úgy, hogy a megbízó cég a megbízott vállalkozás rendelkezésére bocsát egy általa (megbízó által) vásárolt számlatömböt, melyet a megbízott vállalkozás töltene ki, szállítóként a megbízó vállalkozás adatait feltüntetve? Amennyiben nem, úgy mi lenne a helyes megoldás? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Alanyi adómentes vállalkozó év közben online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységbe kezdett. A pénztárgépbe az árbevételt a 27 százalékos áfát tartalmazó regiszterbe ütötte. Ebben az esetben véleményem szerint meg kell fizetnie az áfát, de mivel az alanyi adómentessége nem változott (értékhatárt nem lépte túl), ezért áfát nem igényelhet vissza. Helyes a gondolatmenetem?

Kérdés

Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Az eddigi gyakorlatunk alapján a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak. 2016-tól a megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes eljárás az, ha megállapodás alapján a lerakodás helyett a felrakodást tekintik teljesítésnek? A számlázás több esetben kettő belföldi adóalany között történik, devizában. Az árfolyam miatt is nagyon lényeges, hogy a le- vagy a felrakodáskori árfolyamot kell alkalmazni. Köszönettel: Goór Mónika

Kérdés

Csorbítja-e a vevő áfalevonási jogát egy helytelenül kiállított időszakos elszámolási számla? Temérdek helytelen számla érkezik hozzánk, ha visszaküldjük, akkor alig lesz levonható áfánk a tárgyhóban. Önök visszaküldenék-e a számlát abban az esetben, ha a teljesítési hónapot legalább sikerült a kiállítónak eltalálnia, de a nap megjelölése helytelen? Üdvözlettel, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam egy cikk olvasása után, hogy az adott esetben jól járunk-e el, vagyis valóban háromszögügyletként kezelhető-e az ügylet. Cégünk (magyar cég) megvesz egy árut Hollandiából, amit tovább is ad egy német cégnek. Tehát mi csak közbenső szereplők vagyunk, az áru egyenesen Hollandiából Németországba kerül. A számla holland-magyar és magyar-német. Ez esetben mi, mint magyar cég, mint háromszögügylet közbenső szereplője tüntetjük fel az ügyletet a bevallásban és a nyilatkozatban? Köszönettel.

Kérdés

Társaságunk nem kockázatos termékeket értékesít, és gyakran a DPD futárszolgálattal kézbesítjük (belföldön és az EU-n belül is) a küldeményeket. Az egyik vevőnknek küldtünk 5,8 millió forint értékben árut, amiről egy számlát készítettünk, ezért ekáerszámot is igényeltünk. Mivel a DPD-vel kötött szerződésünk alapján 1-1 küldemény súlya nem lehet 32 kilogrammnál nehezebb, ezért a szóban forgó számlában szereplő tételeket 15 darab csomagként küldtük el a vevőnek. A DPD szerint nem kellett volna ekáerszámot igényelnünk, mert a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján a 40 kilogramm alatti postai küldemények mentesek az ekáer alól. Helyesen jártunk volna el, ha nem kértünk volna ekáerszámot? Illetve helyes az a gyakorlatunk, hogy egy számla tartozik a 15 darab küldeményhez, vagy inkább minden egyes küldeményhez külön számlát kellett volna készítenünk?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk magyarországi követségeken, de EU-s országokban végez felújítási munkákat. Cégünk alvállalkozóként dolgozik, ugyanakkor alvállalkozót foglalkoztat. Kérdés: fővállalkozó a szerződésben az áfatörvény 39. §-ára hivatkozik. A feléje kibocsátott számlában áfát kell-e feltüntetni? A mi alvállalkozónk áfás vagy áfa nélküli számlát állít ki részünkre? További adózás az EU-s országban felmerül-e részünkről? Mi a teendő?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy sportegyesület miről állíthat ki számlát, ami nem társaságiadó-köteles bevétel? Sportrendezvények támogatásánál cégek csak számlakiállítás ellenében "adományoznának". Közösségi sporttevékenységek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik az egyesület. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Egy magyar alapítvány megbízásából Ausztriában szervezünk az alapítványnak rendezvényt. Kérdésem, hogy a rendezvénnyel kapcsolatos költségeket (például szállás, étel-ital) 27 százalékos áfával növelten kell az alapítványnak továbbszámláznunk, vagy nulla százalékos áfával, mivel a rendezvény helyszíne külföldön van?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. 10. hóban könnyűszerkezetes, kulcsrakész házra kötöttünk szerződést a vállalkozóval, fizettünk előleget 27 százalék áfával. A készültségi foknak megfelelő fizetési ütemezéssel szerződtünk. A vállalkozó több számlát nem állított ki 2015-ben. Első kérdésem: most (2016. 02 hóban) szeretne 2015. 12. havi dátummal számlát kiállítani a decemberi teljesítésekre, részteljesítésekre és alapanyag-beszerzésekre 27 százalékos áfával. Indoka: ő az alapanyagokat 27 százalékos áfával szerezte be, és, ha 5 százalékon számlázná, visszaigénylő pozícióba kerülne, amit nem szeretne, mert akkor az adóhatóság vizsgálódna nála. Az áfát a teljesítéskori dátumhoz kell igazítani, a teljesítéskori dátumra az áfatörvény 60. § (1) vonatkozik? Akkor ez esetünkben 2016. 01. 15., és az áfa 5 százalék? Második kérdésem: ketté kívánja bontani a szerződést saját körein belül, hogy ne egy vállalkozó készítse kulcsrakészre a házat, hanem kettő, így 27 százalékkal számlázna, hogy visszaigényelhessük az áfát. Találtam a neten NAV-os állásfoglalást, hogy így is az áfatörvény 10. § d) pontja teljesül, azaz 5 százalékos áfával kellene így is számláznia. Másrészt ez színlelt szerződés, ami egy ellenőrzésen egyből kibukna. Harmadrészt nem is kapnánk vissza az áfát, mert termékértékesítésről van szó. Álláspontom: az 5 százalékos áfához ragaszkodom a fennmaradó összegre, legfeljebb engednék belőle, hogy a vállalkozó is jól járjon. Nagyon köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk könyvvizsgálattal foglalkozik. Egyes társaságok könyvvizsgálatáról évente egy alkalommal állítunk ki számlát, tehát a 2015. év könyvvizsgálatáról 2016. április-május hónapokban fog számla készülni 15 napos fizetési határidővel. A könyvvizsgálatra vonatkozóan kétféle szerződést kötünk/kötöttünk: egy év könyvvizsgálatára, illetve több év könyvvizsgálatára. Az első típusnál a szerződéskötés ideje például 2015. október 5., a fizikai teljesítés (jelentés kiadása) időpontja várhatóan 2016. április 15., az elvégzendő feladat: a 2015. év könyvvizsgálata. Kérdésünk: a számlán milyen teljesítési időpontot kell szerepeltetni? A második típusú szerződés esetében a szerződéskötés időpontja: 2015. október 15., az első fizikai teljesítési időpont szintén 2016. április 15 (illetve a következő években is április 15.). Ebben az esetben is kérdés, hogy mi szerepeljen a számla teljesítési időpont rovatában? A fentiek időszakos elszámolású ügyletnek minősülnek-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Autókereskedés vásárolt egy személygépjárművet különbözeti áfával, és szeretné a gépkocsit továbbértékesíteni magánszemély részére. Kérdés, hogy ő szintén különbözeti áfás számlát állít ki a gépjárműről? (Természetesen a kereskedés bejelentkezett a különbözeti áfára.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. – amely külföldi tulajdonú, de Magyarországon bejegyzett – folyamatos adminisztrációs szolgáltatásokra egy másik magyar kft.-vel szerződést kötött. A szerződésben előre fizetéssel éves díjban állapodtak meg, melyet díjbekérő alapján azt előre ki is fizeti a megrendelő. Jelen esetben az éves időszak 2016. 02. 01-2017. 02. 01-ig tart, és a díjat 2016. 01. 28-án fizette meg. Kérdésem: A számla kiállításakor – tekintettel arra, hogy a fizetés előre történt – mi a teljesítési dátuma, mivel úgy vélem, ez egy időszakos elszámolású ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

2015-ben kompenzációs felár felszámítására jogosult, 1-es adószámmal rendelkező adóalany részére 2016. évi áruszállításra előleget fizettünk. Dokumentációja a szerződés és a banki átutalás. 2016. 01. 01-jével az őstermelő átjelentkezett az áfakörbe. Ennek következtében az őstermelőtől vásárolt árut az őstermelő 27 százalékos áfa felszámításával számlázni fogja. Kérdésünk, hogyan rendezzük le a 2015. évben kiadott áruelőleget, mely természetesen sem kompenzációs felárat, sem áfát nem tartalmazott? Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel Bagyinszki Mária

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártya

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Cégautóadó

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink