Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3151 találat a(z) számlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Internetes közvetítő vállalkozás bérbeadók és bérbevevők egymásra találását segíti. Mi a helyes eljárás, ha a bérbeadó magánszemély? Kell-e neki számlát kiadnia? Kiadhat-e a nevében a közvetítő szervezet? Vagy a magánszemélynek adószámot kell kérnie? Adható-e számlával egy tekintet alá eső okirat? Mikortól lesz üzletszerű a magánszemély tevékenysége, illetve meddig tekinthető esetinek? (Darabszámtól, értéktől függ?) Másrészt mikor számolhatja el költségként a bérbevevő vállalkozás a fenti magánszemélytől bérbe vett eszköz bérleti díját? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. (áfa körbe tartozik) telket vásárolt meg adásvételi szerződéssel (magánszemélytől). Most el szeretné adni. Be kell-e jelenti cégbíróságon az ingatlan-, telekértékesítést a tevékenységi körébe? Áfásan kell-e a számlát kiállítani? Az áfakörválasztást be kell-e jelenteni erre a tevékenységre tekintettel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar cég EU-n kívüli országból rendel árut, amelyet közvetlenül az EU-ba szállít. A fuvarozást a magyar cég szervezi. A magyar cég hogy számlázza az értékesítést az EU-s vevő felé? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar cég EU-n kívüli országból rendel árut, amelyet közvetlenül az EU-n kívüli vevőnek szállít. A fuvarozást a magyar cég szervezi. A magyar cég hogyan számlázza az értékesítést az EU-n kívüli vevő felé? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Cégünk közösségi adószámmal rendelkező kft., és közösségi adóalany cégek részére területi képviseletet, ügynöki tevékenységet lát el. A külföldi partnerek által lebonyolított forgalom után jutalékot kapunk. Erről havonta megkapjuk az elszámolást. A németek saját Provisionsgutschrift jóváírásokat küldenek. Minden esetben kiállítjuk mi is a saját jutalékszámláinkat, melyeket a spanyolok, portugálok befogadnak, a németek a saját jóváíró számláikhoz ragaszkodnak, a mi árbevételi számláinkat nem fogadják be. A jutalékrészletezők minden esetben tartalmazzák azt az időszakot, amely után a jutalékot megkapjuk, de nyilván maga a kimutatás a 2015-öt követő dátummal érkezik, mi ezzel a 2016-os teljesítési dátummal állítjuk ki a saját számláinkat. Kérdésem az, hogy a 2015-ben külföldön realizálódó forgalom után járó, de 2016. januárban megérkező és 2016-ban kiszámlázott jutalék-elszámolásokat el kell-e határolnom 2015-re? Vagy a 2016. éb bevételét képezze, mert akkor kapom külföldről az elszámolást, és akkor írják jóvá a bankszámlánkon az összeget? Üdvözlettel: Marozsi Erika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó ausztriai cégnek nyújt szolgáltatást. A számlát a szolgáltatás igénybe vevője állítja ki az egyéni vállalkozó nevében, pdf formátumban. Az általuk használt számlázó program nem tudja előállítani az xml-s összesítést, amire az egyéni vállalkozónak szüksége lenne egy esetleges ellenőrzésnél. Megoldásként elfogadható-e, hogy az egyéni vállalkozó is kiállít egy, a magyar jogszabályoknak megfelelő számlát, amely mindenben megegyezne az osztrák cég által kiállított számlával, s ezt szerepeltetné a könyvelésében?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. és egy egyéni vállalkozás. Azonos telephellyel rendelkeznek. Tévedésből a kft. számlatömbjét használták az egyéni vállalkozás számlatömbje helyett, melyet ki is postáztak a vevőnek. Kértük volna vissza a számla eredeti példányát, hogy rontottá nyilvánítsuk. Nem hajlandóak visszajuttatni, kérték, hogy a jogosulatlanul használt számlatömbbe írjunk egy mínuszos számlát. Küldjük el a mínuszos számla eredetijét, és a jó számlatömbbe kiállított számla eredeti példányát is. Minden adat megegyezne a rossz tömbben kiállított számlával, csak a számlaszám változna. Mi a teendő, ha semmilyen módon nem hajlandóak visszajuttatni a jogosulatlanul kiállított számla eredeti példányát? Kérném válaszuk részletes magyarázatát, mert a partnercéggel nehezen értünk szót. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Teljesítésigazolásban nettó érték, áfaérték és bruttó érték szerepel. Majd százalékos garanciális visszatartás összege, mely a nettó érték X százaléka. Hogyan állítom ki helyesen a számlát?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes körbe tartozó katás egyéni vállalkozó a közösség egy tagállamába szeretne adóalany részére szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatás a tevékenység jellegére való tekintettel egyébként nem tartozik az áfakörbe (egészségügyi szolgáltatás). Kérdésem, hogy helyesen értelmezem-e, a következőket, illetve amennyiben nem, mi a helyes eljárás? Alapvetően az áfatörvény 193. § (1) d) pontja szerint nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Amennyiben áfaalanyként jár el, áfafizetési kötelezettsége nem keletkezik az áfatörvény 37. § (1) alapján. A számlát tehát 0 százalékos áfával kell kiállítania, s áfabevallási kötelezettség terheli. Az áfabevallásban az alanyi mentesség miatt jelölendő, az (E) blokkban a "Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett" rovat. Továbbá a bevallás 3. oldalán a bevallást részletező adatok közt a 91. és 92. sorban kell szerepeltetni a számlázott ellenértéket. A 65-ös, illetve az A60 bevallás tekintetében mi lesz a bevallás gyakorisága? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó! Kata hatálya alá tartozó, alanyi adómentes kézműves egyéni vállalkozó vagyok. Szeretnék kimenni ausztriai vásárra értékesíteni. Tehát várhatóan magánszemély vásárlóim lesznek Ausztriában. Az lenne a kérdésem, hogy van-e valami bejelentési kötelezettségem a magyar és az osztrák hatóságok felé? Valamint, ha kiviszem Ausztriába a kézműves termékeimet értékesíteni, ott ugyanazt a nyugtatömböt és számlakönyvet használom, mint itthon, attól függetlenül, hogy euróban állítom majd ki a bizonylatot? Vagy Ausztriában kell nyugtatömböt vásárolnom? Az ott megszerzett bevétel is a katás bevételem lesz? Vagy erről valami külön nyilvántartás kell majd, és nem itthon adózok utána? Kell külön bevallás vagy adatszolgáltatás az Ausztriában megszerzett bevételről? Előre is köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy használtautó-kereskedőtől az EU-ból beszerzett gépjárműveket belföldön, illetve az EU-ban hogyan kell kiszámlázni? A belföldi cég különbözeti áfakörbe van bejelentve. Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nagykövetséggel társaságunk vízumügyintézésre szóló megbízásról megállapodást kötött. A megállapodás nem tér ki arra, hogy ezt ügynöki vagy bizományosi feltételekkel végzi. Ha a vízumkérő számlát kér, azt kinek kell kiállítania? Jelenleg úgy adminisztráljuk le, hogy a vízumigénylőtől bevételi pénztárbizonylaton bevételezzük a vízumdíjat, és a szolgáltatásunkért áfás számlát állítunk ki a kérelmező részére. A bankból pedig átutaljuk a nagykövetségnek a befizetett vízumdíjat. Viszont vannak olyan igénylők (például utazási iroda, társaságok), akik erről számlát kérnek, mert szeretnék ezt a szolgáltatást továbbszámlázni. Kinek kell erről a szolgáltatásról számlát kiállítani, és kinek a nevére lehet kiállítani? (Közvetítőnek is lehet, vagy csak az igénylőnek?) Válaszát előre is köszönöm: P. Miklós

    Kérdés

    Cégünk ezidáig a nagyobb megrendelésekre előleget kért, amit az áru beérkeztekor a végszámlából levont. Szeretnénk előleg helyett foglalót számlázni, mert előfordul, hogy a vevő visszalép, és ilyenkor az áru a nyakunkon marad. A foglalót nem kell visszafizetnünk. Állíthatunk ki foglalóról számlát? Amikor az árut elviszik, akkor a végszámlán negatív sorban kell szerepelnie, vagy külön számlán kell "visszavonni"?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től teljesítendő adatexporttal kapcsolatban kérném a segítségét. Más nevében állítunk ki számlát, és a mi nevünkben kiállított számlát is fogadunk be. Tehát részt veszünk önszámlázásban, hol meghatalmazottként, hol meghatalmazóként. Azt szeretném megkérdezni, hogy az adatexport során mely számlákat kell szerepeltetni: a "más nevében" általunk kiállított vagy a "mi nevünkben" kiállított, általunk befogadott számlákat? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fejlesztési tartalék feloldás tenyészállat esetén

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Nyugdíj, olasz állampolgárság

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Alapítvány adománygyűjtés

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media