Tisztelt Szakértő! Magánszemély megrendelésére egy kft. új lakást épít. Az elkészült munkáról 5 százalékos áfát tartalmazó számlát fog kiállítani. Kérdés, hogy a munkában részt vevő alvállalkozóknak az áfa vonatkozásában fordított adózást kell alkalmazni, vagy pedig a 27 százalékos áfát számítják fel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. harmadik országbeli adóalanynak áru próbagyártásához alapanyagot ad át, ingyenesen. Az ingyenes átadás célja, hogy az elkészült termékhez a jövőben a kft.-től vásárolja az alapanyagot. Kell-e számlát kiállítani, ha igen, milyen értékben? Milyen áfa- és társaságiadó-szabályokat kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval. Egy kft. 2016. január 1-jétől június 20-áig abból a számlázó programból adott ki 35 darab számlát, ami nem rendelkezik a fenti funkcióval. A kiadott számlákat a vevők elfogadták, és kiegyenlítették. Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben mi a teendő? A NAV információs vonala nem tudott érdemben segítségünkre lenni. Azóta a cég felvette a kapcsolatot a programozó céggel, és módosították a számlázó programot, de ebbe a programba nem tudják átkonvertálni a kiadott 35 darab számlát. Kérjük szíves válaszukat és segítségüket, üdvözlettel: Fodor Gyuláné
Cégünknél most valósul meg egy háromszögügylet. Mi vagyunk a végső vásárlók (C), lengyel cégtől (A) érkezik DDU paritással hozzánk az áru, és szlovák cég (B) számláz. 1. Milyen dokumentumok szükségesek, és milyen adattartalommal kell az A és B cégtől beszereznünk azokat, hogy az egyszerűsített háromszögügyletet alkalmazhassuk? 2. Az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezt a vásárlást a közösségi beszerzésen kívül? A választ előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Szélesné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemtől megrendeltek egy munkát. Egy nagy gép beszerelése előtt egy csarnoképületben fel kell bontani a régi betont, és újabb, erősebb betont kell bedolgozni. A betont ügyfelem vásárolja meg (egyenes adós számlát kap), a betonba a vasat is ő veszi meg (fordított adós számlát kapott az acélipari termékről). A betonozást, a betonbontást egy másik vállalkozótól rendeli meg, aki ki is állította a számlát, egyenes adóval. Ez a vállalkozó hozta a gépeit, de az én vállalkozóm emberei végezték a kézi munkát, ők pedig a gépi munkát az embereivel. Kérdésem: a betonozásról helyesen állították ki a számlát (egyenes adóval)? Másik kérdésem: a vállalkozóm hogyan számlázza tovább a megrendelőnek a betont, a betonozási szolgáltatást, valamint az acélipari terméket? Egy számlán soronként, egyenesen mindet, vagy fordítottan? Rá kell írni a vállalkozónak a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag. Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítani, az ő adóazonosítójával. Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez? Vagy, ha az állat a fiú nevén van, attól az anya nevére lehet kiállítani felvásárlási jegyet? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Cégünk jövedéki terméket szeretne forgalmazni, mint nagykereskedő. Jelenleg is forgalmazunk jövedéki terméket, szeszes italt, egy presszót üzemeltetünk. Milyen engedélyek, egyéb adatmódosítások szükségesek ahhoz, hogy a cégünk olyan számlát tudjon kibocsátani, ami a jövedéki termék igazolására alkalmas? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Cégünk online termékmegjelenítés szolgáltatásba kezd. Elképzelése szerint webáruházakat üzemeltető szolgáltatókkal kötne szerződést, s így kétféle módon jutna bevételhez. a./ a vevői kattintásoknak lenne egy meghatározott db/ft ára b./ a sikeres termékértékesítések után jutalékot kapna. Tervei szerint az webáruházak üzemeltetői előre feltöltenének bizonyos összegeket, így ezt az egyenleget csökkentenék a fent említett kattintások illetve jutalék összegei. Kérdés, melyik a helyes megoldás? 1/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával előlegszámlát állít ki, majd hó végén a kattintásokról illetve a jutalékról havi elszámoló számlát küld? 2/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával rögtön, a teljes összegről, online marketing tevékenység megnevezéssel állít ki számlát (hasonlóan a telefonos feltöltő kártyás szolgáltatásokhoz)? Továbbá szeretne egy három hónapos bevezető- teszt időszakot, amikor a web áruházaknak ingyen biztosítaná a weboldal használatát. Ebben az esetben hogyan működne a számlázás , adhat 100%-os engedményt? Köszönettel: Reisner Csabáné
Tisztelt Szakértő! Főállású alkalmazott ügyintézőként dolgozik. Szabályos-e, ha egyéni vállalkozóként nyelvoktatást vállalna a dolgozóknak, és erről számlát állítana ki a munkaadó cégének? Szabályos ez így, vagy kifogásolható-e. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Generálkivitelezéssel foglalkozó cégem magyarországi telephelyen új családi házat épít (180 négyzetméter) szlovák állampolgárnak. Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal számlázzuk ki a munkadíjat?
Tisztelt Adószakértő! A társaság Németországban személygépkocsit vásárolt, áfamentesen, amit hamarosan kivásárolt egy távozó tag. A cég áfamentes számlát állított ki a számára. Helyesen tette? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Címszavakban röviden összefoglalnám a kérdést. Magyar cég Kínából (kínai) terméket értékesít Amerikába. A termék a Kína-USA útvonalon kerül a vevőhöz, Magyarország érintése nélkül. Hogyan kell ebben az esetben számlázni, áfásan vagy áfamentesen? Köszönöm!
Adóraktár bérpalackozást vállal. A palackozandó terméket a megbízó saját nevében közösségen belül beszerzi és a megbízó adóraktárába tárolja be. A lepalackozott terméket a megbízott adóraktárából szabadforgalomba helyezi a megbízó részére. A megbízott helyesen jár-e el, ha a palackozott terméket a szolgáltatási díjon kiszámlázza és a jövedéki adót, valamint a netát pedig pénzügyi bekérővel rendezi a megbízóval?
Tisztelt Szakértő! Közvetítettként kezelt szolgáltatást az igénybevételt követően mikor kell tovább számlázni a megrendelő felé? Indokolhatja-e a későbbi tovább számlázást (1-2 hónappal az igénybevételt követően), ha a közvetített szolgáltatás egy projekt része, amelyet annak lezárultakor, egy számlában számlázza ki a közvetítést végző vállalkozás? Különösen fontos kérdés például catering szolgáltatás közvetítése esetén, mert ha később kiszámlázva nem "áll meg" közvetített szolgáltatásként, akkor amellett, hogy az áfa sem vonható le, a járulékokat is be kell vallani utána. Válaszát előre is köszönöm. Ildikó
Az szja-törvény 71. §-a részletezi a béren kívüli juttatások lehetőségét, ezen belül a (2) bekezdés ba) pontja, ami a munkahelyi étkeztetés 12500 Ft értékhatárát rögzíti. Ezen juttatás árát az szja-törvény 1. § (4) bekezdése pontosítja a szokásos piaci ár formájában. Az értelmező fejezet 3. § 9. pontja ezt a fogalmat tovább pontosítja. Ezek alapján egyértelműnek véljük, hogy a dolgozók részére számlázni kell az étkezést, mégpedig áfa felszámítása mellett. Ha eddig helyesen értelmeztük, akkor ezen tételek könyvelése: Természetbeni juttatás összege T 5523 K 4711 (maximum 12.500 Ft) Levonás: T 4711 K 3614 Étkezési számla: T 3614 K948 és K 467 Alkalmazott számlaszámok: 33614 Étkezéshez nyújtott hozzájárulás, 4711 Jöv.elsz.szla, 5523 Étkezési hozzájár. 948 Munkahelyi étkeztetés Kérjük szíves válaszukat, hogy helyesen járunk-e el, főleg az áfa kérdésében, mivel a kifizető mentes szolgáltatást és áfaköteles szolgáltatást is végez, tehát az arány megállapításánál lényeges a kérdés eldöntése. Segítségüket előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték