A megváltozott munkaképességű személyek ellátása az átlagjövedelmüktől, illetve az egészségi állapotuktól függ. Mi számít átlagjövedelemnek, és mekkora juttatást kaphatnak az érintettek.
Már hetedik éve, hogy az egészségkárosodást szenvedett személyek részére rokkantsági nyugellátás megállapítására nincs lehetőség. A rokkantsági ellátórendszer 2012-ben történt módosítását követően viszont úgynevezett megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás állapítható meg, melyek ugyan nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, azonban sok esetben osztják annak sorsát, például évente a nyugdíjakkal hasonló mértékű emelésekkel növekednek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte – közölte a Kúria sajtótitkársága.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több mint 25 főt foglakoztat, ezért rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. Azonban jelenleg van egy olyan alkalmazott, aki 52 százalékos rokkant, és így rokkantsági ellásban részesül, és akit így figyelembe lehet venni a hiányzó létszám megállapításánál. Azonban ez az alkalmazott egy hónapon belül nyugdíjba megy. Utána a cég mint nyugdíjas alkalmazottat továbbra is foglalkoztatni kívánja. A kérdésem az, hogy ebben az esetben ő még mindig figyelembe vehető a rehablitációs hozzájárulásnál, mint megváltozott munkaképességű, vagy már csak "sima" nyugdijas alkalmazottként kell kezelni a hiányzó létszámnál, vagyis vele ebben az esetben már nem lehet számolni, mint 1 fővel, aki rokkant?
Bár mindkét esetben megváltozott munkaképességű dolgozóról van szó, munkajogi szempontból különbséget kell tenni a rehabilitációs ellátásban és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló között. Az előbbi körbe tartozók esetén a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően állásfelajánlási kötelezettség terheli, az utóbbi csoport tagjai viszont munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülnek, így esetükben nem kell indokolnia a munkáltatónak a felmondást, és végkielégítés sem jár nekik.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy rehabilitációs ellátás mellett hogyan lehet munkát vállalni? Hány órában, illetve milyen maximális bérezés mellett? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 20 százalékos tulajdonosa rehabilitációs ellátásban részesül, még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. A kft.-ben, amelyben tulajdonos, egyelőre nem végez munkát, jövedelmet nem vesz fel belőle. Lehet őt egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni? Befolyásolhatja ez a rehabilitációs ellátását? A másik tulajdonos, az ügyvezető személyesen közreműködik munkaviszony keretében a cég tevékenységében. Válaszát köszönöm!
Megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a 2018. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendelet, melynek rendelkezései szerint 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk részére rehabilitációs ellátás iránti kérelem van folyamatban. A rendelkezésre álló információnk szerint össz-szervezeti egészségkárosodása 70 százalék, minősítése D. Ügyfelünk jelenleg egy egyszemélyes társaság tulajdonosa, ahol személyes közreműködőként részére havonta jövedelmet számfejtünk, illetve a társas vállalkozás mellett egyéni vállalkozó. Kérdésem: ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátást megkapja meg kell-e szüntetni a fenti a jogviszonyokat? Köszönöm. Bognár Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Vallási egyesületben és nem állami fenntartású felsőoktatási intézményben munkaviszony keretében foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthető-e kedvezmény és meddig? Egy alkalmazott rehabilitációs ellátásban részesült és rehab kártyával rendelkezett, amit a munkáltatónál letétben tartottak. A 3 év leteltével megszűnt a rehabilitációs ellátásra való jogosultsága, azonban a rehab kártya érvényességét a mai napig nem vonta vissza a NAV. Mikor jár le a kártya érvényessége? A NAV arra hivatkozott hogy a rehab. szerv nem értesítette őket. A munkáltatót sem értesítette senki, hogy nem érvényesítheti a kedvezményt. A munkáltató viszont a rehab. ellátás lejártával nem vette többet igénybe a kedvezményt, mert attól tart, hogy vissza fogják fizettetni utólag. Mikor jár el helyesen a munkáltató? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A nők 40 évvel való nyugdíjba vonulásához 10 hónapom hiányzik, sajnos időközben beteg lettem, egészségkárosodásom 67 százalékos, ami mellett 4 órás munkát vállalhatok. Kérdésem, hogy ezt az időt egy vagy csak fél nap jogosultsági időnek veszik figyelembe esetemben? Válaszát előre is köszönöm.
A következő ügyben kérem az állásfoglalásukat: Főállású katás egyéni vállalkozó megromlott egészségi állapota miatt rokkantsági ellátást szeretne igényelni. Mivel a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, így az igénylés napján egy napra szünetelteti az egyéni vállalkozását. Korábbi orvosi szakvélemények alapján feltételezhető, hogy egészségi állapota 50%-nál kisebb mértékű. Jól feltételezem-e, hogy ha megkapja a rokkantsági ellátást, és az egészségi állapota 50% alatt lesz, akkor már nem minősül főállású kisadózónak? Véleményem szerint a nem főállású kisadózóként szerzett bevétele nem számít bele a rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytató keresetkorlátjába. Valóban igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást? Válaszukat előre is köszönöm.
Főállású egyéni vállalkozó 2016. szeptember 5-étől táppénzen van. Az elsőfokú komplex minősítés szerint egészségi állapotának mértéke 20 százalékos, D minősítési csoportba tartozik, rehabilitációja nem javasolt. Milyen lehetőségei vannak, ha továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátás melletti egyéni vállalkozó kata szerint adózik. Jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem lehet több a minimálbér 150 százalékánál. Úgy tudom, egyéni vállalkozónál minden esetben a garantált bérminimummal lehet számolni, vagyis a jövedelemkorlát ez esetben 241 500 forint. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság is a bevétel 60 százalékát tekinti jövedelemnek – mint ahogy az a katatörvényben szerepel –, amikor ezt a kérdést vizsgálja? Ez esetben arra kellene figyelnie a vállalkozónak, hogy a bevétele 402 500 forint alatt maradjon. Jól gondolom-e? Havonta kell ez alatt maradnia, vagy a három hónap alatt összesen? Segítségét köszönöm. Némethné T. Krisztina
Rehabilitációs ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött férfi munkaviszony keretében – nem közszférában – történő napi 4 órás foglalkoztatásakor kell-e 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő piaci járulékot levonni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték