Gyakran felmerül a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek milyen korlátozással, mekkora tb-közterherfizetés mellett dolgozhatnak vállalkozási jogviszonyban. Cikkünkben összefiglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen ellátásokra jogosultak a megváltozott munkaképességűek.
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
1. Korábban III. csoportos rokkantnyugdijból 2012-től átforduló kft.-üzletrész tulajdonos az átmeneti szabályok szerint "dolgozhat", azaz a keresete nem érheti el az ellátásának a kétszeresét és a minimálbért. (Ellátása minden hónapban meghaladja a minimálbért, sőt a garantált bért is.) Fentieket úgy kell értelmezni, hogy mindkét feltételnek meg kell felelni, tehát, ha az ellátásának kétszerese több mint a minimálbér, akkor a keresete meghaladhatja a minimálbért? 2. A kft.-ben minimális időben személyes közreműködést vállalna. Ha ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi, akkor "főállású" társas vállalkozónak minősülne, az arra irányadó szabályok szerint kellene megfizetni a járulékokat utána akkor is, ha díjazást nem vesz fel. Ez esetben a rehabilitációs elllátás szempontjából a kereseti határt a nyugdíjjárulék alapja jelenti. Mivel ez jóval alatta marad az ellátásának, elvileg a társas vállalkozó "státusznak" sincs akadálya? Mivel nem teljes időben venne részt személyesen a kft.-ben, hanem egészségi állapotának megfelelően maximum heti pár napban és pár órában (például heti 8, maximum havi 32), köthető vele megbízási szerződés, ami lényegesen kevesebb járulékkötelezettséggel járna. Kérdés, hogy a megbizási szerződés megköthető-e a garantált bér időarányos értékére? Ugyanis ez esetben a megbízási díj nem érné el a minimálbér 30 százalékát, igy nem lenne nyugdíjjárulék-alap. Félünk, hogy a megbízási szerződést netán nem fogadják el személyes közreműködés ellenértékének, hisz a tag osztalékra is jogosult.
Tisztelt Szakértő! Az olvasottak alapján úgy értelmezem, hogy a rehabilitációs kártya és a kártyával rendelkező személynek folyósított rehabilitációs járadék nem szorosan összefüggő dolog, ami a munkavállalást illeti. Ezzel kapcsolatban a kérdésem a következő: rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, amennyiben lemond a járadékáról, alkalmazható-e 4 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve ebben az esetben is figyelembe vehetjük-e, mint megváltozott munkaképességű személyt? Továbbá a szociális hozzájárulási kedvezmény jár-e, ha például 8 órában foglalkoztatjuk? Válaszát előre is köszönöm!
A kereset nagysága nagyobb súllyal befolyásolja a nyugdíj összegét, mint a szolgálati idő, azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok az időszakok, amikor alacsony volt a kereset. Kivéve a kivételeket.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy, továbbá, hogy a foglalkoztató milyen kedvezményeket vehet igénybe e foglalkoztatás kapcsán.
Augusztus 1-jétől már nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás tulajdonosának, aki rehabilitácós ellátásban részesül, és semmilyen formában nem vesz részt a kft. munkájában, de osztalékot fizetnek a részére, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Új munkavállalónk egészségi állapotának mértéke: 40 százalék. 4 órás munkaviszonyban történne a foglalkoztatás. A kérdésem az lenne, milyen járulékterhek vonatkoznak rá, illetve, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésénél figyelembe vehető-e mint csökkent munkaképességű munkavállaló?
A kapott osztalék beszámit-e a hat hónap havi átlagjövedelmébe?
Főfoglalkozású társas vállalkozó rehabilitációs ellátásban részesült 2014-ben, melynek összege 66 035,- Ft/hó. (Kétszerese 132 070,- Ft/hó.) A társas vállalkozói jövedelme a garantált bérminimum alapján került megállapításra, havi bére 118 000 Ft/hó. Ennek megfelelően nyugdíjbiztosítási járulékalapja 118 000 Ft/hó, egészségbiztosítási járulékalapja 177 000 Ft/hó összeg volt 2014 egész évben. 2015. április 1-jétől megszüntették a rehabilitációs ellátását, arra hivatkozással, hogy a NAV adatszolgáltatása alapján keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 2014 -ben 6 hónapon keresztül 177 000 Ft/hó összeg volt. Önök szerint helyesen döntött-e a hatóság a rehabilitációs ellátás megszüntetéséről az egészségbiztosítási járulékalap jövedelemként történő figyelembe vételével? Véleményem szerint a nyugdíjbiztosítási járulékalapot kellett volna jövedelemként figyelembe venni esetében (hivatkoztak a 2007. évi LXXXIV.tv.1.§.c) pontjára), ami ugyan meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, de nem haladja meg a rehabilitációs ellátás kétszeresét. Így a két feltétel nem teljesül egyidejűleg, ami miatt az ellátás megvonása – szerintem – nem volt jogszerű. Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: vbtax
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válasza 2015-ben is érvényes-e? Azért kérdezem, mivel a komplex minősítési bizottság véleménye 2015. április 28-án az egészségi állapot mértéke 49 százalék. Igényelhetem e a rehabilitációs ellátást, ha egyéni vállalkozó vagyok? Úgy tájékoztattak, csak akkor leszek jogosult az igényre, ha az egyéni vállalkozás megszűnéséről az igazolást leadom. Nagyon szépen kérem szíves válaszát a határidő miatt. Üdvözlettel: Fodor Gyuláné
Tisztelt Szakértő! Az Mt. szerint nyugdíjasnak minősül a rokkantsági ellátásban részesülő személy! Ezzel kapcsolatosan szeretnénk néhány kérdést tisztázni. Aki rehabilitációs ellátásban részesül az nem minősül nyugdíjas munkavállalónak? A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha nyugdíjasnak minősül, akkor az Mt. többi, nyugdíjasokra vonatkozó szabályozásokat is megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatásánál, gondolok itt a végkielégítésre, felmondás feltételeire? Nyugdíjas munkavállalótól nem vonunk 3 százalék pénzbeni eg.észségbiztosítási járulékot és nem vonunk 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, ez a szabály vonatkozik a rokkantsági ellátásban részesülőre is? Köszönettel: Benkő Eszter
Kaphat-e keresőtevékenysége után 0,5 százalékos nyugdíjemelést a korábban rokkantnyugdíjban részesülő személy? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Az egészségkárosodott személyek meghatározott feltételek teljesülése esetén rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak. Ismertetjük a jogosultsági tudnivalókat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték