A rokkantsági nyugdíjat követően alacsonyabb összegben továbbfolyósított rehabilitációs ellátás miatt indult ügyben az AB megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletére kiható hatállyal megsemmisítette – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
Tisztelt Adózóna! Egy 1967-ben született, rokkantsági ellátásban részesülő személy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e? Az ugyanilyen korú, rehabilitációs ellátásban részesülő valóban nem minősül saját jogú nyugdíjasnak?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: szeretnénk alkalmi foglalkoztatás keretében munkavállaló felvenni. A munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, de mellette heti 20 órás munkaviszonya is van. Ha mi alkalmazzuk alkalmi munkavállalóként akkor még megkapja a rehabilitációs ellátását? Befolyásolja-e az alkalmi foglalkoztatását, az ellátásának kifizetését, hogy már van egy 20 órás munkaviszonya? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk egészségkárosodása miatt kérelmezi leszázalékolását. 2018. 08. 19-ig betegállományban van, kihasználva a maximális táppénzellátási időszakot (300 nap). Keresőképes 2018. 08. 20-án. Hosszan elnyúló betegállománya miatt a 2017. évi szabadsága is van még. Munkaviszonyát meg kell szüntetnünk a rehabilitációs/rokkantsági ellátás megítélése miatt. Kérdésünk: mely nappal (08. 20 vagy 08. 21) kell megszüntetnünk a dolgozó munkaviszonyát, hogy törvényesen járjunk el, és ne akadályozzuk a rehabilitációs ellátás pozitív elbírálását? Ha 08. 21. a kiléptetés dátuma, akkor erre a napra lehet-e fizetett szabadságot elszámolni? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft.
Tisztelt Szakértő! A három egymást követő hónapos korlátozással kapcsolatban kérnék segítséget rehabilitációs ellátásban részesülő személynél. Kérdésem, hogy ha pl. 1. és 2. hónapban 500 000-500 000 Ft havi kereset után a 3. hónapban 200 000 Ft a keresete, akkor nem szűnik meg az ellátása? Azért számszerűsítettem, mert így merült fel a kérdés. Eddig úgy értelmeztem, hogy 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a 150%-át a minimálbérnek, de a 3 hónap átlagában sem. Tehát úgy értelmeztem, hogy kereshet többet első két hónapban, de a harmadik hónappal azért maradjon a 150% alatt. Nekem ez tűnt logikusabbnak, mert ha első két hónapban kereshet akár milliókat, a harmadik hónapban meg valamit a minimálbér körül, akkor nem értem a korlátozást. Köszönettel: Fazekasné Móni
Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozó jelenleg rehabilitációs ellátásra jogosult. Szeretném megkérdezni, hogy ezt a jogosultságát elveszítheti-e az egyéni vállalkozása miatt? Azaz milyen kiszámlázott havi árbevétel mellett szűnik meg a rehabilitációs ellátása, illetve hogy megszűnik-e egyáltalán? Dolgozhat-e főállású katásként (75 000 vagy 50 000 forint havi adó megfizetésével)? Vagy csak másodállású katásként dolgozhat (25 000 forint havi adó megfizetésével). Ha dolgozhat, akkor heti 20 órát meghaladhatja a munkaideje az egyéni vállalkozásában? Válaszukat előre is köszönöm!
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. Mindkét fogalomhoz kapcsolódva alapvetően a társadalombiztosításra asszociálunk, miközben nagy jelentőségük van a fennálló munkaviszony megítélése szempontjából. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül, míg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem. Mindezek a körülmények a felmondás szempontjából lényegesek.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy összeegyeztethető-e a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása, illetve a vállalkozási tevékenység folytatása.
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan kötelezettség, mely szerint egy rokkantsági ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó, akinek a bevétele három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, köteles-e ezt bejelenteni a rehabilitációs hatóságnál 10 munkanapon belül (amely ezt követően intézkedik az ellátás megszüntetéséről)? Ha ez az egyéni vállalkozó olyan munkát végez, mely középfokú végzettséget igényel, akkor ez esetben a garantált bérminimum 150 százalékáról van szó? Ha ez az egyéni vállalkozó nem rendszeresen, hanem egy-két hónap kihagyással keres a rokkantsági ellátás mellett a minimálbérnél másfélszer magasabb összeget vagy annál többet (nem minden hónapban állít ki számlát), akkor az ő rokkantsági ellátását nem szüntetik meg? Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó esetén van-e ilyen összegkorlát vagy csak az számít, hogy heti 20 óránál többet ne dolgozzon? Válaszukat előre is köszönöm!
Ügyfelünk balesetet szenvedett. Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott és dolgozik ma is. Beadta a kérelmét rehabilitációs ellátásra, amit meg is kapott, 40 százalékos az egészségkárosodása. Időközben alapított egy egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is. Kérdésem az lenne, hogy jogosult marad-e ügyfelem a rehabilitációs ellátásra, annak ellenére, hogy egy kft.-t alapított? Igaz, a kft.-ből jelenleg nem származik semmiféle bevétele. Ha megszünteti a jelenlegi jogviszonyát, a kft.-ben lesz biztosított? Üdvözlettel: Hochschornerné Strasszer Éva SHS Kft.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása az átlagjövedelmüktől, illetve az egészségi állapotuktól függ. Mi számít átlagjövedelemnek, és mekkora juttatást kaphatnak az érintettek.
Már hetedik éve, hogy az egészségkárosodást szenvedett személyek részére rokkantsági nyugellátás megállapítására nincs lehetőség. A rokkantsági ellátórendszer 2012-ben történt módosítását követően viszont úgynevezett megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás állapítható meg, melyek ugyan nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, azonban sok esetben osztják annak sorsát, például évente a nyugdíjakkal hasonló mértékű emelésekkel növekednek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte – közölte a Kúria sajtótitkársága.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több mint 25 főt foglakoztat, ezért rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. Azonban jelenleg van egy olyan alkalmazott, aki 52 százalékos rokkant, és így rokkantsági ellásban részesül, és akit így figyelembe lehet venni a hiányzó létszám megállapításánál. Azonban ez az alkalmazott egy hónapon belül nyugdíjba megy. Utána a cég mint nyugdíjas alkalmazottat továbbra is foglalkoztatni kívánja. A kérdésem az, hogy ebben az esetben ő még mindig figyelembe vehető a rehablitációs hozzájárulásnál, mint megváltozott munkaképességű, vagy már csak "sima" nyugdijas alkalmazottként kell kezelni a hiányzó létszámnál, vagyis vele ebben az esetben már nem lehet számolni, mint 1 fővel, aki rokkant?
Bár mindkét esetben megváltozott munkaképességű dolgozóról van szó, munkajogi szempontból különbséget kell tenni a rehabilitációs ellátásban és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló között. Az előbbi körbe tartozók esetén a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően állásfelajánlási kötelezettség terheli, az utóbbi csoport tagjai viszont munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülnek, így esetükben nem kell indokolnia a munkáltatónak a felmondást, és végkielégítés sem jár nekik.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték