220 találat a(z) rehabilitációs ellátás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Ez azt jelenti, hogy például egymást követő két hónapon keresztül akár havi 600 000 forintot is kereshet, míg a harmadik hónapban 223 000 forintot. ha ezt ismétli minden negyedévben éves jövedelme jóval több lesz, mint a minimálbér 1,5-szerese. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ezek szerint éves szinten nincs maximalizálva a keresetkorlát, csak arra kell ügyelni, hogy három egymást követő hónapban ne haladja meg a minimálbér 1,5-szeresét a bére?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szakács munkakörben foglalkoztatott dolgozónk közel egy évig betegállományban volt, most a kardiológusa engedélyezte számára a könnyített munkavégzést. A munkaalkalmassági vizsgálaton az orvos 6 órás napi munkát engedélyezett, és 6 hónapra kapta meg az alkalmassági engedélyt. Időközben volt a rehabilitációs intézetben, és határozatot kapott, C2 besorolással. Béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlátot kell betartani, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Dolgozónk a béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A felszolgálási díjat egyedül a 15%-os mértékű nyugdíjjárulék terheli, amelyet a munkáltatónak kell megfizetnie. A kérdésem az, hogy a felszolgálási díj beletartozik-e abba a jövedelembe, amelyet a megváltozott munkaképességű dolgozó fizetési korlátjába be kell számítani? Molnár Anikó

Kérdés

Kedves Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik ügyvezető rehabilitációs ellátáson van, tevékenységét munkaviszonyban végzi. A héten vette kézhez a levelet, hogy 2017. 05. hótól fizesse vissza az ellátást, mert átlépte a kereseti korlátot, a minimálbér 150 százalékát. A munka, amelyet végez, legalább középfokú végzettséghez kötött, így bérszámfejtése a bérminimum alapján történt. A levélben meg sem említik a bérminimumot, mint esetleges lehetőséget. Mi a helyes eljárás? Valóban vissza kell fizetnie két évnyi ellátást, vagy a bérminimum 150 százalékáig terjedhet a keresete? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Összesen húsz év rokkantsági nyugdíj és később rehabilitációs ellátás után valaki eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíj korhatárt. Ilyenkor ha kéri az öregségi nyugdíj megállapítását, és az kisebb összegre jön ki, akkor nyugdíjas státusz mellett megmarad e az eddig kapott összeg? Egyáltalán kell-e kérni az öregségi nyugdíj megállapítását, vagy ez automatikusan átmegy öregségi nyugdíjas státuszba? Segítségét köszönöm: Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér vagy a minimálbér 150 százalékáig adható, hogy ne szűnjön meg az ellátás? Köszönöm szíves válaszát.

Cikk

Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. tagja hogyan igényelhet rehabilitációs ellátást? A kft.-ben a feladatait munkaviszonyban látja el. Nem ügyvezető, egyszerű irodai feladatokat lát el. A társasági szerződésben sem szerepel semmilyen konkrét feladat ellátása. Rehabilitációs ellátás igényléséhez esetében elég, ha 1 nap fizetésnélküli szabadságot vesz ki, és úgy megvalósul az hogy nem végez azon a napon keresőtevékenységet, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Természetesen a kft.-ben lévő tagsága megmaradna. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy 1967-ben született, rokkantsági ellátásban részesülő személy saját jogú nyugdíjasnak minősül-e? Az ugyanilyen korú, rehabilitációs ellátásban részesülő valóban nem minősül saját jogú nyugdíjasnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: szeretnénk alkalmi foglalkoztatás keretében munkavállaló felvenni. A munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, de mellette heti 20 órás munkaviszonya is van. Ha mi alkalmazzuk alkalmi munkavállalóként akkor még megkapja a rehabilitációs ellátását? Befolyásolja-e az alkalmi foglalkoztatását, az ellátásának kifizetését, hogy már van egy 20 órás munkaviszonya? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk egészségkárosodása miatt kérelmezi leszázalékolását. 2018. 08. 19-ig betegállományban van, kihasználva a maximális táppénzellátási időszakot (300 nap). Keresőképes 2018. 08. 20-án. Hosszan elnyúló betegállománya miatt a 2017. évi szabadsága is van még. Munkaviszonyát meg kell szüntetnünk a rehabilitációs/rokkantsági ellátás megítélése miatt. Kérdésünk: mely nappal (08. 20 vagy 08. 21) kell megszüntetnünk a dolgozó munkaviszonyát, hogy törvényesen járjunk el, és ne akadályozzuk a rehabilitációs ellátás pozitív elbírálását? Ha 08. 21. a kiléptetés dátuma, akkor erre a napra lehet-e fizetett szabadságot elszámolni? Válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel: S. Ildikó Szepi Sped Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A három egymást követő hónapos korlátozással kapcsolatban kérnék segítséget rehabilitációs ellátásban részesülő személynél. Kérdésem, hogy ha pl. 1. és 2. hónapban 500 000-500 000 Ft havi kereset után a 3. hónapban 200 000 Ft a keresete, akkor nem szűnik meg az ellátása? Azért számszerűsítettem, mert így merült fel a kérdés. Eddig úgy értelmeztem, hogy 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a 150%-át a minimálbérnek, de a 3 hónap átlagában sem. Tehát úgy értelmeztem, hogy kereshet többet első két hónapban, de a harmadik hónappal azért maradjon a 150% alatt. Nekem ez tűnt logikusabbnak, mert ha első két hónapban kereshet akár milliókat, a harmadik hónapban meg valamit a minimálbér körül, akkor nem értem a korlátozást. Köszönettel: Fazekasné Móni

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozó jelenleg rehabilitációs ellátásra jogosult. Szeretném megkérdezni, hogy ezt a jogosultságát elveszítheti-e az egyéni vállalkozása miatt? Azaz milyen kiszámlázott havi árbevétel mellett szűnik meg a rehabilitációs ellátása, illetve hogy megszűnik-e egyáltalán? Dolgozhat-e főállású katásként (75 000 vagy 50 000 forint havi adó megfizetésével)? Vagy csak másodállású katásként dolgozhat (25 000 forint havi adó megfizetésével). Ha dolgozhat, akkor heti 20 órát meghaladhatja a munkaideje az egyéni vállalkozásában? Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Többes jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Ellátás nélküli keresőképtelen nyugdíjas

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Foglalkoztatói igazolás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink