Hogyan vállalkozhat, akit "leszázalékolnak"?

Megosztás Tetszik

Főállású egyéni vállalkozó 2016. szeptember 5-étől táppénzen van. Az elsőfokú komplex minősítés szerint egészségi állapotának mértéke 20 százalékos, D minősítési csoportba tartozik, rehabilitációja nem javasolt. Milyen lehetőségei vannak, ha továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A kérdésben említett vállalkozó a vázolt körülmények alapján rokkantsági ellátásra jogosult. Noha az ellátás megállapítása érdekében szüneteltetnie kell a vállalkozást, azt követően viszont nincs akadálya annak, hogy tovább folytassa azt – szögezte le szakértőnk.

A rokkantsági ellátás nem sajátjogú nyugdíj ugyan – így az érintett személy továbbra is főállású, havi minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett vállalkozónak minősül. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is rögzítő 2011. évi CLVI. törvény 462/A szakasza szerint a megváltozott munkaképességű vállalkozó adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezményre az jogosult, aki

– 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. paragrafusai alapján rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

– rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A kedvezmény mértéke a havi szociálishozzájárulásiadó-alapnak (maximum a minimálbér kétszeresének) a 22 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az említett vállalkozó lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetése alól.

Abban az esetben pedig, ha a kisadózást választja, rokkantsági ellátására tekintettel nem főállásúnak minősül, és havi 25 ezer forintos kata terheli csak.