Nyugdíjasként – 15 napon túl – nem voltam jogosult táppénzre. Ugyanakkor ezt meghaladóan rehabilitációs ellátásban részesültem, nem dolgoztam. Ez lehet fizetett szabadság vagy csak fizetés nélküli szabadságnak számolható el? Ha így történik igénybe vehetem-e az egészségpénztárban lévő megtakarításomat a kieső jövedelmem pótlására?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ellátása mellett a mezőgazdasági egyszerűsített foglalkoztatásból származó egymást követő három havi jövedelme miatt megszüntethető-e az ellátása?
A jogalkalmazói bizonytalanság egyik gyakori oka, hogy az adott élethelyzetre nincs konkrét jogszabályi hely, és a helyes eljárást a jogszabályból csak közvetve tudjuk levezetni. A következőkben a keresőtevékenység korlátozása tekintetében hozunk erre néhány példát.
Tisztelt Szakértő! Arra kérném szépen válaszát, hogy az alábbi 5 fő munkavállalónál valóban nem kell-e vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és vonni kell a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot plusz a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot 2015-2017.években? 1. munkavállaló: Komplex minősítés alapján rehabilitációs pénzbeli ellátást kap 36 hónapra, az egészségi állapot mértéke 50 százalék, állapota alapján C1 minősítési kategóriába tartozó. 2011.12.31-ig III. csoportos rokkantási nyugdíjban részesült. 2. munkavállaló: 1996-tól III. csoportos rokkant, a 2015. évi szakvélemény szerint össz. egészségkárosodása 50 százalékos, rehabilitációval foglalkoztatható, rokkantsági ellátást kap, rehabilitációs kártyája van. 3. munkavállaló: 2007. évi az utolsó határozata, véglegesítették, 1997. évtől III.csopostos rokkant, munkaképesség-csökkenésének mértéke 67 százalék. Rehabilitációs kártyája van 4. munkavállaló: Rokkansági ellátást kap 2014.01.01-től. 5. munkavállaló 2013.11.01-től nők 40 éves nyugdíját kapja. Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Kérem legyen kedves megadni, hogy a rehabilitációs ellátás biztosítási jogviszonynak minősül-e, illetve ezt melyik jogszabályhely tartalmazza! Erre azért van szükségem, mert a külföldön dolgozó magyar állampolgár attól függően kap vagy nem kap családi pótlékot, hogy Magyarországon rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal vagy nem. Semmilyen más információ nincs, csak annyi, hogy biztosítási jogviszony a kritérium. Válaszát köszönöm előre is.
Tisztelt Széles Imre TB Szakértő! Érdeklődéssel olvastam az "Új szabályokra kell figyelni, ha rehab. ellátásban részesül" című cikkének azt a megállapítását, hogy az ellátások érdekében a jövőben egy napra sem kell majd megszüntetni a fennálló keresőtevékenységi jogviszonyt. Áttanulmányoztam a módosításokkal kiegészített 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) b bekezdését, melyben változatlanul azt találom, hogy (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki a) a kérelem benyújtását megelőző aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át, ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt; b) keresőtevékenységet nem végez Ezért azt szeretném kérdezni, hogy nem jól értelmezem a jogszabályt? Hiszen a 2015. évben is amiatt kaptam elutasító határozatot, mert egyéni vállalkozó vagyok és kereső tevékenységet végzek. A minősítési bizottság véleménye alapján jogosult lennék a rehabilitációs ellátásra. Azt tanácsolták, hogy egy napra szüntessem meg a vállalkozásom. Ez az egy napos szabály egyébként igen felháborító volt számomra. Kérem szíves véleményét. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Rehabilitációs ellátásban részesülök (egészségi állapot mértéke: 59%). Katás vállalkozásom van, itt mellékállásúnak minősülök-e? A rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó szabálynál jól értelmezem-e a kereseti korlátot, ha vállalkozásom középfokú végzettséget igényel, a garantált minimálbér másfélszeresét kell alapul vennem, kata szerinti jövedelmem a bevételem 60%-a. Tehát mindezekből következtetve a kereseti korlát plafonját figyelembe véve, amit havi szinten katás egyéni vállalkozóként kiszámlázhatok: (161 000 Ft * 1,5) / 60% = 402 500 Ft?
Egy betéti társaság kültagja rehabilitációs ellátás mellett 4 órában máshol dolgozik. Szeretne a saját bt.-jében is dolgozni, munkaszerződéssel. A kérdés: dolgozhat-e pl. havi 40 000 Ft-ért, vagy ebben az esetben is kötelező a minimálbér vagy ennek arányos része. Segítségüket előre is köszönöm. B. Tóthné
Tisztelt Szakértők! Vannak olyan dolgozóink, akik régen rokkantnyugdíjasok voltak és most is azt mondják magukról, hogy ők nyugdíjasok. Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy akik 2012. január 1. előtt rokkantnyugdíjat kaptak, ami ugye változott és rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás lett belőle, az ő munkabérükből milyen járulékokat kell vonni, jogosultak-e mondjuk táppénzre, a munkajogban vannak-e az ő foglalkoztatásukkal kapcsolatosan más előírások, például felmondás esetén. Köszönöm szépen a segítséget: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, akinek munkavállalója 2004-01-24-től áll alkalmazásban, 2016 évben januártól áprilisig heti 20 órában 191 000 Ft/hó volt a munkabére. 2016-05-01-től ez a munkavállaló heti 40 órában van foglalkoztatva 166 500Ft/hó, ennek a dolgozónak rehabilitációs ellátás van meg állapítva 2017. okt. 31-ig. A munkáltatója 2016. december hónapra Erzsébet-utalványt adott 96 000 Ft értékben (12X8000 Ft). A kérdésem az, hogy a kapott utalvány értéke befolyásolja-e a december hónapban adható 166 500 Ft összeget? Megkaphatja-e a 166 500 Ft-ot és a 96 000 Ft utalvány összegét is? Békéscsaba,2017-01-04 Üdvözlettel: Könyvelde Bt.Nagyné Farkas Ida
Tisztelt Szakértő! Egy kft. heti 20 órában foglalkoztat munkavállalót, aki rehabilitációs ellátásban részesül. A Rehab. Szakigazgatási Szerv által 2013.07.hónapban meghozott határozat szerint C2 minősítési csoportba tartozik, egészségi állapot mértéke: 47%.(össz.egészségkárosodás: 53%) A határozatban szerepel még: ..."tartós foglalkozási rehabilitációt igényel", .... komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt" Munkabéréből 4+3% egészségbiztosítási járulék, 10% nyugdíjjárulék, 1,5% m.erőpiaci járulék, szja került levonásra. Kérdésem, hogy helyes-e a levonás számfejtése és ha beteg lenne a dolgozó jár-e részére betegszabadság, táppénz? Köszönettel: Reményi Gyné
Tisztelt Szakértő! A "nők 40 éves nyugdíjjogosultságába" beleszámít-e a rehabilitációs ellátás alatti, 4 órás munkaviszony, amikor a havi jövedelem bruttó 180 ezer forint volt, tehát meghaladta a minimálbért? Másik kérdésem, hogy a munkaviszony alatti táppénz az szolgálati és jogosultsági időnek is egyaránt beszámít-e ebbe a nyugdíjba? Köszönettel: Szné
Csupán 0,9 százalékkal emelkednek 2017. január 1-jétől a nyugdíjak, illetve a különféle rokkantsági, fogyatékossági, rehabilitációs ellátások – derül ki a kormany.hu oldalon közzétett rendelettervezetből. Ugyanilyen mértékben növekedne a rokkantsági járadék összege is.
Tisztelt Ügyintéző! Alábbi ügyben kérném állásfoglalását: Egy egyéni vállalkozó jelenleg szünetelteti tevékenységét. Rehabilitációs ellátásban részesül. Mivel kevés összeget kap (kb. 30 ezer forintot), a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét szeretné újból elindítani jövedelem-kiegészítés gyanánt. Azonban egészségügyi állapota miatt sűrűn beteg, folyamatosan nem tud munkavégzést folytatni. Ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló jövedelmének számításánál figyelembe kell-e venni a cafetériaszabályzat alapján adható adóköteles vagy adómentes juttatásokat?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték