A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összegének kiszámítása

Winkler Róbert nyugdíjszakértő

2017.05.25., 06:15 Frissítve: 2017.05.24., 08:53

Tetszik

A rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem minősül saját jogú nyugellátásnak, összegüket is teljesen eltérően kell kiszámítani, mint a korábbi rokkantsági nyugdíjakat.

Az egészségkárosodott személyek részére az egészségi állapotuktól függően rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás megállapítására kerülhet sor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) rendelkezéseinek megfelelően.

Az Mmtv. szerint megállapítható ellátások társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, összegüket is teljesen eltérően kell kiszámítani, mint a korábbi rokkantsági nyugdíjakat.

A rokkantsági nyugdíjak összege gyakorlatilag az öregségi nyugdíj összegéhez hasonlóan került kiszámításra – a nyugellátás a rokkantság fokától, az alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől, valamint a figyelembe vehető szolgálati idő mértékétől függött –, ezzel szemben a Mmtv. szerinti ellátások összege az egészségi állapot, valamint a havi átlagjövedelem összegétől függ, az előzetes biztosítási idő csupán az ellátásra való jogosultságot befolyásolja.

A Mmtv. hatálya alá tartozó rehabilitációs és rokkantsági ellátások alapjául szolgáló havi átlagjövedelem kiszámításának szabályozása a táppénzre vonatkozó szabályokra hasonlít.

Havi átlagjövedelemként az ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben – ún. referencia időszak – elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmek napi átlagának 30-szorosát kell figyelembe venni.

Az előzőektől eltérően azonban a Mmtv. meghatároz speciális eseteket is a havi átlagjövedelem kiszámításához. Ezek a következők:

– ha az érintett személy az előzőekben említett referencia időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, úgy havi átlagjövedelemként az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosát kell figyelembe venni,

– ha az érintett személy a fentiekben említett időszakok egyikében sem rendelkezik 180 napi keresettel, vagy egyáltalán nem rendelkezik keresettel, akkor havi átlagjövedelemként egy ún. alapösszeget kell figyelembe venni, melynek mértéke 2017. évben havi 96 010 forint,

– ha az adott személy azért nem rendelkezik az előírt 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben részesült, úgy – ha ez számára kedvezőbb – a táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A fentiek szerint meghatározott átlagjövedelem alapján az ellátások összege az egészségi állapottól függően a havi átlagjövedelem meghatározott százaléka, mely összegek kiszámításakor figyelemmel kell lenni a jogszabályban rögzített minimum és maximum összeghatárokra is, melyek a korábban említett „alapösszeg” bizonyos százalékában vannak meghatározva.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan alakul a rehabilitációs ellátás összege a rehabilitációs hatóság komplex minősítése során megállapított egészségi állapot figyelembe vételével!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.