Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    211 találat a(z) rehabilitációs ellátás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Változott 2016. május 1-jétől a rehabilitációs ellátás mellett folytatható keresőtevékenység előírása, miszerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az abban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ezt hogyan kell értelmezni? Tehát lehet, hogy például 2016. májusi bruttó bér/jövedelem 400 ezer forint, 2016. júniusi bruttó bér/jövedelem 166 500 forint, 2016. júliusi bruttó bér/jövedelem 500 ezer forint, és így tovább? Vagy minden hónapban a jövedelem maximum 166 500 forint lehet? Megtisztelő válaszukat várva, köszönettel: Szné

    Kérdés

    Tisztelt Széles Imre! Az "Új szabályokra kell figyelnie, ha rehabilitációs ellátásban részesül" című cikkében azt írja, hogy nem szükséges megszüntetni a jogviszonyt, ha valaki rehabilitációs ellátást igényel, viszont a törvényben én még mindig a régi rendelkezést látom. Hol találom meg ezt a törvényben? Köszönettel.

    Cikk

    Lazított az Országgyűlés a rehabilitációs ellátás mellett folytatható keresőtevékenység előírásain. Egyebek között ezt tartalmazza a Magyar Közlöny 55. számában kihirdetett, ez év május 1-jén lép hatályba lépő 2016. évi XXVI. törvény, amely több jogszabály mellett módosítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvényt is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Komplex felülvizsgálat keretében megállapított rehabilitációs ellátásban részesülök. Felsőfokú végzettségű informatikus vagyok, a rehabilitációs ellátásom összege eléri a havi 200 000 forintot. Kérdésem; lehetek-e egyéni vállalkozó, és milyen korlátokkal, feltételekkel, illetve milyen esetleges kedvezményekkel? Válaszukat előre is megköszönve!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Köztulajdonban álló társaságunknál munkavállalónk munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással került megszüntetésre, munkakörre való alkalmatlanná válás miatt. A munkaviszony megszűnésére tekintettel kifizetett végkielégítés, valamint a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére fizetett illetmény összege meghaladta a 3,5 millió forintot, ezért 75 százalékos különadó került megállapításra. Ez alapján az utolsó ténylegesen munkában töltött napon (2016. 01. 14.) a munkavállaló számlájára utaltuk az összeget. A volt munkavállalónk részére azonban elmondása szerint rehabilitációs ellátás kerül majd megállapításra a munkaviszony megszűnését követő naptól (2016. 04. 19.). A 2010. évi XC. 9. § (1) alapján a munkaviszony megszűnésére tekintettel szerzett jövedelmét nem vehettük volna különadóalapnak? Kell-e ezt a munkáltató oldaláról rendezni, újraszámfejteni az illetményét? Vagy a magánszemély intézi azt az adóhatósággal? Mivel igazolja a munkáltató felé a volt munkavállaló, hogy valóban rehabilitációs ellátást állapítottak meg neki 2016. 04. 20-ától? Ha a rehabilitációs ellátás megállapításának napja igazoltan nem 2016. 04. 20., hanem egy későbbi dátum, például 2016. 04. 23., abban az esetben a 2010. XC. 9. § (1) alapján helyesen jártunk el a különadó megállapításával? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. 04. 01-ig rehabilitációs ellátásban részesült, és emellett 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját cégében. Mit kell ilyenkor utólag tenni, mivel a törvény szerint csak 4 órában dolgozhatott volna. Milyen szankciókra számíthat, ha ellenőrzést kap az illető? (Megjegyzem, nem tudta, hogy a rehabilitációs járadék mellett csak 4 órában dolgozhat.) A rehabilitációs járadék után jár a 100 százalékos szochokedvezmény? 2016. 04. 01-tő rokkantsági járadékban fog részesülni. A minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár neki a 100 százalékos szochokedvezmény? A jövedelemkorlátba beleszámít az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem is? Válaszát köszönöm.

    Cikk

    Április elsejétől ismét változhat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény. Változna a keresőtevékenység fogalma. Az egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén a biztosítás időszaka minősülne csak keresőtevékenységnek. Az ellátások százalékos mértékén nem változtatna a jogszabálytervezet, viszont a jövőben nem a minimálbérhez (pontosabban jelenleg a 2012-es minimálbérhez), hanem úgynevezett alapösszeghez kötődnének mind a rehabilitációs ellátás, mind pedig a rokkantsági ellátás minimum és maximum összegei.

    Kérdés

    Társaságunk tagjai között átforduló (2112-es), még nem felülvizsgált rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint már felülvizsgált, rokkantsági ellátásban részesülő személyek vannak, egyikük sem ügyvezető. A társaságban személyesen közreműködnek változó óraszámban, de egyik esetben sem haladják meg a havi (nem heti!) 40 órát. A társaság eredményéből a rájuk jutó osztalékban részesednek. Kérem erősitsék meg, hogy sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem keletkeztet biztositotti jogviszonyt, ezért – eltérő megállapodás, illetve munka-vagy megbizási szerződés hiányában – társas vállalkozóvá válnának, az arra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséggel. Amennyiben fenti állitás igaz, erősitsék meg, hogy helyesen járunk el, amikor velük megbízási szerződést kötünk, konkrét havi óraszámra, s a dijat a garantált órabér alapján állapitjuk meg, velük egyetértve, felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységükre. Kérem erősitsék meg, hogy az igy kifizetett személyes közreműködési dij/megbizási dij nincs összefüggésben az osztalékkal. (Azaz a megállapitott óradíjnak a kiszámlázotthoz nincs köze.)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy két cégnek is ügyvezetésre jogosult tulajdonosa. Az egyik cég egyszemélyes kft., a másiknak van rajta kívül másik tulajdonosa is, de az ügyvezetést csak ő láthatja el. Milyen jogviszonyban, és hány órában láthatja el a tevékenységét, hogy az ellátása ne kerüljön veszélybe? Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    A rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezettnél melyik ellátásban részesülő munkavállaló vehető figyelembe? A rokkantsági ellátásban, a rokkantsági járadékban vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő? 2016-ban jó néhány új szabály lépett életbe, amely a megváltozott munkaképességűekre vonatkozik. Jelenleg a rokkantsági járadék közé azok az ellátások tartoznak, amelyeket a 2011-es törvényi változások egyáltalán nem érintettek, mivel ilyen járadékot csak is azok kaphatnak, akik teljesen munkaképtelenné váltak a 25. életévük betöltését követően. 2008 előtt ez 100 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett, míg 2008 után ez a százalék már 80-99 százalékra csökkent. Most viszont több ellátási forma is létezik, nem egyértelmű, hogy melyik ellátási forma ami a rehabnál betudható.

    Kérdés

    2012-ben átforduló rokkantnyugdíjasként rehabilitációs ellátást állapítottak meg, ami a mai napig 132 ezer forintra emelkedett. A mai napon kaptam egy felülvizsgálat nélküli határozatot, miszerint 2016.02. hótól rokkantsági ellátást folyósítanak részemre. Ebben az áll, hogy a 132 ezer forint rehabilitációs ellátást tekintik kiinduló átlagjövedelemnek, s annak a 165 százalékának a 45 százaléka járna részemre, de mivel ez meghaladja a 2012. évi minimálbér 45 százalékát, ezért csak 41 850 forint jár részemre ezentúl havonta. Kérdésem, szabályos ez így? Én úgy tudtam, hogy az ellátás nem lehet kevesebb az eddigieknél.

    Cikk

    Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media