200 találat a(z) rehabilitációs ellátás cimkére
Rehabilitációs járulék
Kérdés
A rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezettnél melyik ellátásban részesülő munkavállaló vehető figyelembe? A rokkantsági ellátásban, a rokkantsági járadékban vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő? 2016-ban jó néhány új szabály lépett életbe, amely a megváltozott munkaképességűekre vonatkozik. Jelenleg a rokkantsági járadék közé azok az ellátások tartoznak, amelyeket a 2011-es törvényi változások egyáltalán nem érintettek, mivel ilyen járadékot csak is azok kaphatnak, akik teljesen munkaképtelenné váltak a 25. életévük betöltését követően. 2008 előtt ez 100 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett, míg 2008 után ez a százalék már 80-99 százalékra csökkent. Most viszont több ellátási forma is létezik, nem egyértelmű, hogy melyik ellátási forma ami a rehabnál betudható.
Rokkantsági ellátássá átforduló rehabilitációs ellátás
Kérdés
2012-ben átforduló rokkantnyugdíjasként rehabilitációs ellátást állapítottak meg, ami a mai napig 132 ezer forintra emelkedett. A mai napon kaptam egy felülvizsgálat nélküli határozatot, miszerint 2016.02. hótól rokkantsági ellátást folyósítanak részemre. Ebben az áll, hogy a 132 ezer forint rehabilitációs ellátást tekintik kiinduló átlagjövedelemnek, s annak a 165 százalékának a 45 százaléka járna részemre, de mivel ez meghaladja a 2012. évi minimálbér 45 százalékát, ezért csak 41 850 forint jár részemre ezentúl havonta. Kérdésem, szabályos ez így? Én úgy tudtam, hogy az ellátás nem lehet kevesebb az eddigieknél.
Vállalkozás rokkantsági ellátás mellett: ennyi tb-közterhet kell fizetni
Cikk
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek milyen korlátozással, mekkora tb-közterherfizetés mellett dolgozhatnak vállalkozási jogviszonyban. Cikkünkben összefiglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen ellátásokra jogosultak a megváltozott munkaképességűek.
Rokkantsági és a rehabilitációs ellátás: vigyázat, elveszítheti!
Cikk
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
Átforduló rehabilitációs ellátásban részesülő személyes közreműködése
Kérdés
1. Korábban III. csoportos rokkantnyugdijból 2012-től átforduló kft.-üzletrész tulajdonos az átmeneti szabályok szerint "dolgozhat", azaz a keresete nem érheti el az ellátásának a kétszeresét és a minimálbért. (Ellátása minden hónapban meghaladja a minimálbért, sőt a garantált bért is.) Fentieket úgy kell értelmezni, hogy mindkét feltételnek meg kell felelni, tehát, ha az ellátásának kétszerese több mint a minimálbér, akkor a keresete meghaladhatja a minimálbért? 2. A kft.-ben minimális időben személyes közreműködést vállalna. Ha ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi, akkor "főállású" társas vállalkozónak minősülne, az arra irányadó szabályok szerint kellene megfizetni a járulékokat utána akkor is, ha díjazást nem vesz fel. Ez esetben a rehabilitációs elllátás szempontjából a kereseti határt a nyugdíjjárulék alapja jelenti. Mivel ez jóval alatta marad az ellátásának, elvileg a társas vállalkozó "státusznak" sincs akadálya? Mivel nem teljes időben venne részt személyesen a kft.-ben, hanem egészségi állapotának megfelelően maximum heti pár napban és pár órában (például heti 8, maximum havi 32), köthető vele megbízási szerződés, ami lényegesen kevesebb járulékkötelezettséggel járna. Kérdés, hogy a megbizási szerződés megköthető-e a garantált bér időarányos értékére? Ugyanis ez esetben a megbízási díj nem érné el a minimálbér 30 százalékát, igy nem lenne nyugdíjjárulék-alap. Félünk, hogy a megbízási szerződést netán nem fogadják el személyes közreműködés ellenértékének, hisz a tag osztalékra is jogosult.
Rehabilitációs ellátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az olvasottak alapján úgy értelmezem, hogy a rehabilitációs kártya és a kártyával rendelkező személynek folyósított rehabilitációs járadék nem szorosan összefüggő dolog, ami a munkavállalást illeti. Ezzel kapcsolatban a kérdésem a következő: rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, amennyiben lemond a járadékáról, alkalmazható-e 4 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve ebben az esetben is figyelembe vehetjük-e, mint megváltozott munkaképességű személyt? Továbbá a szociális hozzájárulási kedvezmény jár-e, ha például 8 órában foglalkoztatjuk? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugdíj: amikor ront az összegen az alacsony kereset, és amikor nem
Cikk
A kereset nagysága nagyobb súllyal befolyásolja a nyugdíj összegét, mint a szolgálati idő, azonban nem hagyhatók figyelmen kívül azok az időszakok, amikor alacsony volt a kereset. Kivéve a kivételeket.
Rokkantellátottak munkavégzési korlátai, terhei, kedvezményei
Cikk
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy, továbbá, hogy a foglalkoztató milyen kedvezményeket vehet igénybe e foglalkoztatás kapcsán.
Rokkantsági ellátás: fontos változás augusztustól
Cikk
Augusztus 1-jétől már nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás tulajdonosának, aki rehabilitácós ellátásban részesül, és semmilyen formában nem vesz részt a kft. munkájában, de osztalékot fizetnek a részére, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Rehabilitációs ellátás melletti munkaviszony
Kérdés
Új munkavállalónk egészségi állapotának mértéke: 40 százalék. 4 órás munkaviszonyban történne a foglalkoztatás. A kérdésem az lenne, milyen járulékterhek vonatkoznak rá, illetve, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésénél figyelembe vehető-e mint csökkent munkaképességű munkavállaló?
Rehabilitációs ellátás és az osztalék
Kérdés
A kapott osztalék beszámit-e a hat hónap havi átlagjövedelmébe?
Rehabilitációs ellátás megszüntetése
Kérdés
Főfoglalkozású társas vállalkozó rehabilitációs ellátásban részesült 2014-ben, melynek összege 66 035,- Ft/hó. (Kétszerese 132 070,- Ft/hó.) A társas vállalkozói jövedelme a garantált bérminimum alapján került megállapításra, havi bére 118 000 Ft/hó. Ennek megfelelően nyugdíjbiztosítási járulékalapja 118 000 Ft/hó, egészségbiztosítási járulékalapja 177 000 Ft/hó összeg volt 2014 egész évben. 2015. április 1-jétől megszüntették a rehabilitációs ellátását, arra hivatkozással, hogy a NAV adatszolgáltatása alapján keresőtevékenységet folytatott és a jövedelme 2014 -ben 6 hónapon keresztül 177 000 Ft/hó összeg volt. Önök szerint helyesen döntött-e a hatóság a rehabilitációs ellátás megszüntetéséről az egészségbiztosítási járulékalap jövedelemként történő figyelembe vételével? Véleményem szerint a nyugdíjbiztosítási járulékalapot kellett volna jövedelemként figyelembe venni esetében (hivatkoztak a 2007. évi LXXXIV.tv.1.§.c) pontjára), ami ugyan meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, de nem haladja meg a rehabilitációs ellátás kétszeresét. Így a két feltétel nem teljesül egyidejűleg, ami miatt az ellátás megvonása – szerintem – nem volt jogszerű. Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: vbtax
Egyéni vállalkozó rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válasza 2015-ben is érvényes-e? Azért kérdezem, mivel a komplex minősítési bizottság véleménye 2015. április 28-án az egészségi állapot mértéke 49 százalék. Igényelhetem e a rehabilitációs ellátást, ha egyéni vállalkozó vagyok? Úgy tájékoztattak, csak akkor leszek jogosult az igényre, ha az egyéni vállalkozás megszűnéséről az igazolást leadom. Nagyon szépen kérem szíves válaszát a határidő miatt. Üdvözlettel: Fodor Gyuláné
Nyugdíjas munkavállalónak minősülő rokkantsági ellátásban részesülő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. szerint nyugdíjasnak minősül a rokkantsági ellátásban részesülő személy! Ezzel kapcsolatosan szeretnénk néhány kérdést tisztázni. Aki rehabilitációs ellátásban részesül az nem minősül nyugdíjas munkavállalónak? A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha nyugdíjasnak minősül, akkor az Mt. többi, nyugdíjasokra vonatkozó szabályozásokat is megfelelően alkalmazni kell a foglalkoztatásánál, gondolok itt a végkielégítésre, felmondás feltételeire? Nyugdíjas munkavállalótól nem vonunk 3 százalék pénzbeni eg.észségbiztosítási járulékot és nem vonunk 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot, ez a szabály vonatkozik a rokkantsági ellátásban részesülőre is? Köszönettel: Benkő Eszter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
