A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható ellátások – rehabilitációs, rokkantsági ellátások – nem minősülnek nyugdíjnak, ezért azok összegének meghatározása is eltér a nyugdíjakra vonatkozó számítási szabályoktól. Az ellátások összege az egészségi állapot, valamint a havi átlagjövedelem összegétől függ, az átlagjövedelmet pedig a táppénzre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon kell meghatározni.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás alapja a havi átlagjövedelemnek – a komplex felülvizsgálat eredményétől függő – meghatározott százaléka. Ha valaki az ellátás mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenységéből a múlt évben magasabb jövedelmet szerzett, mint amekkora jövedelem alapján eredendően megállapították a rokkantsági ellátását, újraszámíttathatja azt, noha ehhez kerülő út vezet.
Ha egy munkavállaló táppénzjogosultsága megszűnik, de továbbra is keresőképtelen, akkor szünetel a biztosítása, mivel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, miközben semmilyen díjazás nem illeti meg.
Tisztelt Szakértő! Egy hónap múlva betöltöm a 65.
A jelenlegi rokkantsági ellátórendszerben megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.
Bár már több mint tíz éve, hogy módosult a rokkantsági ellátó rendszer, de a közvéleményben továbbra is az a tévhit él, hogy megromlott egészségi állapotuk alapján rokkant nyugdíjat szeretnének igénybe venni. Helyette rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra lehet esélyük.
Számos példán keresztül láthattuk, hogy az átalányadózó egyéi vállalkozó szochofizetési kötelezettségének megállapítása alapesetben sem egyszerű, amit egyéb „csavar” – például táppénz, családi járulékkedvezmény, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás – tovább bonyolíthat.
A rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, ugyanakkor az ellátások igénylésekor ideiglenesen meg kell szüntetni, fel kell függeszteni mindenfajta keresőtevékenységet. Cikkünkben sorra vesszük, mi minősül keresőtevékenységnek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához a jogszabály [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)] a biztosítási előzmény mellett további két feltételt ír elő, nevezetesen, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Az ellátás megállapítását követően a keresőtevékenység korlátlanul folytatható, de a rendszeres pénzellátás vonatkozásában kevésbé megengedő a jogszabály. A következőkben e kérdéskörrel foglalkozunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték