Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1340 találat a(z) osztalék cimkére

    Kérdés

    Kedves Szakértő Munkatársak,egy számunkra (ÜIR) rendkívüli jelentőséggel bíró szakmai kérdéssel fordulok Önökhöz. Az ÜIR partner struktúrájának bővítése (új belépő tag) előtt állunk (ami a jövőbeni további hasonló bővítési terveket és konkrét lépéseket is meghatározza majd), tehát nagyon körültekintően kell végrehajtanunk. A konkrét kivitelezés során merült fel a kérdés, hogy úgy általában számvitelileg, és adójogilag létező és alkalmazható jogintézmény-e az „osztalékeltérítés” és az az konkrétan ÜIR-nél alkalmazható-e? És ha igen, milyen feltételekkel.Ismeretes, hogy az ÜIR nem gazdasági társaság, arra nem vonatkozik a Gt., alapító okiratunk viszont van, amit az Ügyvédi Kamara tart nyilván, és amiben a vagyoni betétjeink és a részesedésünk mértéke van (vagyoni betétarányosan, %-ban) meghatározva.Ugyanakkor mint tulajdonos ügyvéd tagok, akik ügyvédkednek, de nem állhatnak munkaviszonyban mint ügyvédek az ÜIR-el, személyesen is közreműködnek és ezért havi rendszerességgel számfejtenek nekünk un. személyes közreműködői díjat, eltérő mértékben (160-175 e ft/hó összegben), aminek semmi köze a vagyoni betétjeink közötti nagyobb különbségekhez.Nagyon fontos, hogy a kérdésünkre szakmailag helyes és az összes fontos összefüggést feltáró, strukturált választ kapjunk, természetesen írásban.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretnék segítséget kapni: 1. Gyeden lévő kismama egy Kft.-ből tulajdoni részesedésének arányában osztalékelőleget és osztalékot kapott. Mivel az osztalék kifizetéséhez nem szükséges a személyes közreműködés, ez a jövedelem ugye nem befolyásolja a gyed folyósítását? 1. Gyeden lévő kismama tulajdonos és ügyvezető egy Kft.-ben. A kismama ténylegesen csak az ügyvezetéssel kapcsolatos dolgokat látja el. Az ügyvezetést megbízás alapján látja el, díjazást nem kap érte. A kérdésem az, hogy nem zárja-e ki a kettő egymást? Jól gondolom-e, hogy az Eb. tv. szerint csak akkor nem jár gyed, ha a jogosult mellette díjazás ellenében kereső tevékenységet folytat. Még ha az ügyvezetést kereső tevékenységnek is minősítjük, akkor sem áll fenn a díjazás. Ezt a NAV felé havonta le is jelentjük a 08-as bevalláson. Illetve lenne még egy technikai kérdésem is. Az OEP nyilvántartása alapján a kismama gyeden van, ha én a NAV-hoz bejelentem, hogy ő egyben társas vállalkozó is (mivel ügyvezető, függetlenül attól, hogy nem kap díjazást), nem "gyullad-e fel a piros lámpa" az OEP-nél. Kapnak információt a NAV-tól, hogy társas vállalkozó, de azt már nem látják, hogy nincs díjazás. Nem jelent ez náluk problémát?Segítségét előre is köszönömV. Marianna

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna!Köszönjük válaszukat!Alábbi esetben TB- illetve nyugdíj jogszabály sem tiltja az osztalékfizetést?(OEP-nél a tiltásra vonatkozó szóbeli tájékoztatást kaptunk)Előzmény:Osztalékfizetési korhatár előtt ellátásban részesülőnek társas vállalkozás (Kft) tagja, többségi tulajdonos (51%) 2011. december 31-től korengedményes nyugdíjas, jelenleg korhatár előtt ellátásban részesül.Fenti személy 2011. december 30-ig ügyvezető volt a Kft-nél, munkaviszonya, illetve ügyvezetői megbízása 2011. december 30-án megszűnt. A munkáltatója (ez a Kft) megfizetési kötelezettséget vállalt az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (2013.09.03.) járó nyugdíj összegére. Kötelezettségét egyösszegben teljesítette. 2012. január 1-től személyes közreműködés nélküli megbízási jogviszonyban áll a Kft-nél. Megbízási jogviszonyban részére kifizetett díjazás bruttó 27.800 Ft/hó, mely nem éri el minimálbér 30-ad részét. Tagsági jogviszonya ezáltal nem eredményeztet biztosítási jogviszonyt.Fenti magánszemély részére van-e jogi akadálya ezen Kft-nél 2012. üzleti évre osztalékfizetésnek? Korábban: Saját kérdésre SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:A társas vállalkozás a társasági szerződésben rögzítettek, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek betartásával bármely tagjának fizethet osztalékot.

    Kérdés

    Osztalékelőleg kifizetéshez a banki átutalást elindította a cég december 31.-én ,de csak a januári bankkivonaton szerepel az összeg terhelésként, az értéknap december 31., a könyvelés napja január 3. Melyik lesz a számfejtés hónapja december vagy január ?

    Kérdés

    Társas vállalkozás (Kft) tagja, többségi tulajdonos (51%) 2011. december 31-től korengedményes nyugdíjas, jelenleg korhatár előtt ellátásban részesül.Fenti személy 2011. december 30-ig ügyvezető volt a Kft-nél, munkaviszonya, illetve ügyvezetői megbízása 2011. december 30-án megszűnt. A munkáltatója (ez a Kft) megfizetési kötelezettséget vállalt az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (2013.09.03.) járó nyugdíj összegére. Kötelezettségét egyösszegben teljesítette. 2012. január 1-től személyes közreműködés nélküli megbízási jogviszonyban áll a Kft-nél. Megbízási jogviszonyban részére kifizetett díjazás bruttó 27.800 Ft/hó, mely nem éri el minimálbér 30-ad részét. Tagsági jogviszonya ezáltal nem eredményeztet biztosítási jogviszonyt.Fenti magánszemély részére van-e jogi akadálya ezen Kft-nél 2012. üzleti évre osztalékfizetésnek?

    Kérdés

    Korábbi kérdésre (Kata bt. kültag osztalék) Surányi Imréné adószakértő válaszolta, hogy a katás bt. katásként be nem jelentett tagja részére fizetendő osztalék utáni közterhek alól nem mentesít a kata. Amennyiben a katás bt-nek bevételi nyilvántartást kell vezetnie, illetve áttéréskor osztalék utáni adót kiváltó adóval leadózza az esetleges eredménytartalékát, osztalékát, akkor hogyan tud a kata időszaka alatt osztaléka keletkezni a katásként be nem jelentett tagoknak? Ha például egy bt. katás tagjának 60%-os részesedése van a cégbe, a másik tagjának (aki nem katás) 40%-os, akkor a 2013. évi bevételi nyilvántartást követően milyen osztalék fizetés merülhet fel a nem katás tag részére?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Amennyiben a Bt. a KATAt választja és abban a kültag nem végez semmilyen tevékenységet (csendestárs), akkor neki mi lesz az osztalékalapja, ami után meg kell fizetni a 16% szja-t és bizonyos feltételek mellett a 14%-os ehot?

    Kérdés

    A Kft. tagja osztalékelőleget vett fel 2012. novemberben, ami osztalékká fog válni, mert az eredmény megengedi. Az előlegből a 16% szja-t levontuk, és a 1208-as bevallásban bevallottuk. A taggyűlés áprilisban jóváhagyja. A kérdésem az volna, hogy ezt az osztalékot a magánszemélynek a 2012-es, vagy majd a 2013-as bevallásában kell-e bevallani, mint külön adózó jövedelmet, és a hozzá tartozó 14%-os EHO-t. A Kft-nek mikor kell a 08-as bevallásban szerepeltetnie? Az EHO-t kinek kell bevallani és mikor??Köszönettel:bNÉ

    Kérdés

    Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok. A havi kivétem rendszeresen 130000Ft/hó amiből az előírt 16% szja-t, 10% nyugdíjjárulékot és a 6390Ft/hó egészségügyi járulékot befizetem a törvény szerint. 2012-ben az éves bevételem úgy alakul, hogy várhatóan közel 350000 forint adózott nyereségem képződik. Ha ezt 2013 márciusában osztalékként felveszem, úgy vagy a 2012 vagy a 2013 éves keresetem 1910000 forint lesz, ami meghaladja az engedélyezett 1674000 forintot. Emiatt megszüntetik a nyugdíjam folyósítását? Ha igen, mikortól meddig?

    Kérdés

    Egy magyar állampolgár, külföldön lakik és dolgozik (és ott bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, és adózik) egy magyarországi cégnek a tulajdonosa. Osztalékot kíván felvenni. Kell-e szja-t és eho-t vonni az osztalékból. Úgy tudjuk, aki külföldi munkaviszonnyal rendelkezik, attól semmit nem kell levonni...Köszönjük a választ előre is.

    Kérdés

    Magyaroszágon bejegyzett, csak Magyarországon működő kft. három német tujdonosának osztalék kifizetésére kerülne sor. Hogyan alakul ez esetben az osztalék utáni szja és eho?

    Kérdés

    Ha egy bt. 2013.01.01.-vel választja a KATA tételes adózást mi lesz az eddig fel nem vett osztalékkal? Le kell-e adózni az átlépést előtt ? Egy másik Bt. esetében mi lesz a veszteségelhatárolással, a felhalmozott több milliós tagi kölcsönnel, mi lesz a több milliós tárgyi eszközökkel ( esetleg ingatlannal ). Ezeket kell-e és hogyan kell nyilvántartani ha nem lesz szükség könyvelőre?

    Kérdés

    Tisztelt Címzett!Kérem szíves segítségüket az alábbi kérdések mielőbbi megválaszoltatásában:keresőtevékenységnek minősül-e az ügyvezetői tevékenység díjazásán túl az osztalékként - vagyis nem munka-jövedelemként szerzett jövedelem - az 1991.évi IV. törvény 58.§-a /5/ bekezdésének e/ pontjában foglaltak tükrében, egy másodfokú rokkantsági ellátásban részesülő esetében?;beszámít-e a VII. 1-től hatályos 139.500 Ft-os átlagkeresetes jövedelemszerzési korlátba az osztalékként kapott/szerzett jövedelem?Kérem, hogy válaszukban szíveskedjenek a szakértő jogértelmezését alátámasztó jogszabályrészt is megadni!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Gyáp helyett elszámolt betegszabadság és az azt követő keresőképtelenség tb-elszámolási rendezése

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    SZÉP-kártyára történő utalás visszavonása

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Koszovói állampolgár családi adókedvezménye

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media