Tisztelt Szakértő! A 2014. évi beszámolót most készítjük, a tulajdonosok osztalékról döntöttek. A társasági szerződésben három tag szavazati és osztalékrészesedési arányát 2015. márciusban megváltoztatták. Az osztalék kifizetésekor melyik dátumra vonatkozó érvényes tulajdonosi arányokat kell figyelembe venni: a 2014. december 31-eit, vagy a beszámoló elfogadásának dátumakor érvényeset, például az április 30-ait? Köszönöm.
A külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély.
Az osztalék nem minden esetben külön adózó jövedelem; lehet egyéb jövedelem is. Mikor, melyik, mikor kell utána ehót fizetni és mennyit? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező országból osztalékot kapott. Az Erste az igazolás alapján levonta a magyarországi adót (64 forint), és feltüntette a a külföldön megfizetett adó összegét is (964 forint). A bevallás kitöltésénél a levont forrásadóhoz a 64 forint adót írtam be az 57. sorba, tájékoztató adatnak (189.sor) pedig a 964 forint adót. Ez alapján a Magyarországon fizetendő adó 964 forint. Így úgy tűnik, hogy Magyarországon újra meg kell fizetnie a 964 forintot. Kérdés: levonható-e a külföldön megfizetett adó összege? Hol kell ezt a bevallásban feltüntetni? Köszönettel: Kanizsai Mónika
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.
A korábban megválaszolt kérdés nyomán (Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése) Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó esetén osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás elszámolható költségként? Én úgy tudom, igen. Köszönettel.
Elfogadta a bukaresti kormány az új adótörvénykönyv tervezetét, amely jövő évtől kezdődően a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa), az alapvető élelmiszerek áfáját pedig 9 százalékra mérsékelné.
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Az egyéni vállalkozó minden eredményét leadózza, ennek ellenére nagyobb összeg van a pénztárában. Ezt hogyan lehet kivenni?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Ha a társaság osztalékot fizet magánszemély bel- és kültagjainak, akkor a 16 százalékos szja-t levonja, de a 14 százalékos ehót is vonni kell az osztalékból, vagy azt a munkáltató fizeti? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. visszatért a kata hatálya alá. A nyitómérlegben a kata időszak alatt be nem folyt bevételeket az eredménytartalékban mutatjuk ki. Kérdés, hogy ha ez a bevétel befolyik a tao időszak alatt, akkor ezt miként veheti ki a tulajdonos a cégből? Osztalékot fizet utána? De miért, hisz ez a bevétel a kata időszakban keletkezett? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték