Olvasónk azt tudakolta, milyen bejelentési kötelezettség kapcsolódik a korábbi években már jóváhagyott osztalék, illetve az osztalékelőleg felvételéhez. Kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Betéti társaság magánszemély tagja részére 2013-ra (2014. áprilisi taggyűlés alapján) osztalékot írt elő. A tag 2014-ben lemond az osztalék kifizetéséről. Terheli illeték az elengedett osztalékot?
Szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy az új Gt. alapján kell-e a cégbíróság számára fizetőképességi nyilatkozatot tenni, ha a kft. a korábbi években jóváhagyott osztalékot most fogja kifizetni? Köszönettel: Szilasné
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá bejelentkezett, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság osztalékával kapcsolatos. Ezzel kapcsolatban már több kérdés felmerült, én is sok helyen utánanéztem, de még mindig tanácstalan vagyok. 1.) A betéti társaság 2014. április 1-jétől lett kisadózó vállalkozás. Egy beltagja van, aki személyesen közreműködik, kisadózóként be van jelentve, a tételes adó meg van fizetve utána. Egy kültag van, aki nem működik közre, csak csendestárs, nyugdíjas, nincs bejelentve kisadózóként. Augusztus 31-éig kell az adóbevallásokat elkészíteni, s megállapítani az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ez már megvan, de nem tudjuk, hogy a kültag részére fizetendő osztalék után is csak a 16 százalék szja-t kell megfizetni, vagy a 27 százalékos ehót is? 2.) A kültag taggyűlési nyilatkozatban lemondhat-e a részére járó osztalékról a beltag javára? 3.) A 2014. évi szja-bevallásban a tagnak(tagoknak) az osztalék 1/3 része fog szerepelni? Ugyanis az osztalék utáni adót kiváltó adót is 3 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. 4.) Augusztus hónapról kell 1408A bevallást készíteni, amelyben szerepelni fog az osztalék és a levont szja? 5.) Ha nem kerülhető el, hogy a kültag részesedjen osztalékban, és fizessen 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót, ezt a társaságnak kell levonni és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. P. Mária
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ből az öregségi nyugdíjas tagok a megalakulás óta felhalmozott osztalékot kivennék. (Eddig ilyen kivét nem volt.) 2010.július 1-jén alakult a kft.-ben "A" tagnak a tulajdoni hányada a megalakulás óta, 2013. január 31-éig 30 százalék volt. "B" tag tulajdoni hányada 70 százalék volt a megalakulástól 2013. január 31-éig. 2013. február 1-jétől a tulajdoni hányad megfordult. (A tag 70 százalékos tulajdoni hányad birtokosa, B tag 30 százalékos tulajdonosa lett a kft.-nek. 2010. július1-jétől 2013. december 31-éig milyen arányban vehetik fel az osztalékot? Például ha az osztalék teljes összege 10 millió forint. Köszönettel.
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével ismét változott az osztalékelőlegről történő döntés és fizetés feltétele. A cikk körüljárja, hogy melyek az osztalékelőleg fizetésének feltételei, a számviteli elszámolás szabályai magánszemély, vállalkozás részére történő fizetés esetén, illetve hogyan alakulnak a felmerülő közterhek. Melyek az osztalékká váló előleg, illetve az osztalékká nem váló előleg adójogi kezelésének szempontjai; a nem jogszerű kifizetések rendezésének lehetőségei?
Tisztelt Szakértők! Olyan kérdésem lenne, hogy egy evás bt.-nél, amely bevételi nyilvántartást vezet, és van egy beltag és egy kültag, akik közeli rokonok is, hogyan működik a vállalkozói kivét? Az eva törvény meghatározása szerint ugye sok minden nem vonatkozik így a bt-re sem. Ezek alapján kkt. és bt. is teljesíthet évközben bankszámlákról osztalékszerű kifizetést vagy akár bevásárlást is fizetheti a tag a kártyával. Kérdésem, hogy az ilyen jellegű osztalékot vagy kivétet kell-e vezetni és hogyan, valamint ez hogyan jelenik meg valamilyen bevallásban? Magánszemélynek a bevallásában fel kell-e valahol tüntetni ezeket? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Cím! Egy kft.-ben osztalékelőleg lett kivéve 2013-ban 5 millió forint értékben, ebből csak szja lett levonva, az ehót a magánszemély fogja megfizetni a 2014. évi szja bevallásban, ami 2015.május 20-ai határidővel lesz. 2014-ben osztalékot is vesz ki, ennek összege 10 millió forint, ebből a cégnek mit kell levonni az szja-n kivül? Kell -e ehót is levonni tőle, vagy figyelembe vehető a tavalyi osztalékelőleg utáni eho,hisz a magánszemélynek ez is 2014-es jövedelme lesz. Egészségbiztosítást nem vonnak tőle. A NAV kétféle választ is adott két időben, az egyik az volt hogy 2014-ben kell az ehókat figyelembe venni, ezáltal csak egyszer kerül megfizetésre a 450 ezerforint eho. A másik verzió szerint a befizetés számit, és mivel a magánszemély 2015-ben fizeti meg, ezért az a 2015-ös adóévhez tartozik. Ebben az esetben 2014-ben és 2015-ben is lenne eho-fizetés 450 ezer forint .Várom válaszukat. Kisfaludyné
2012. évi eredmény után a mérleg elfogadásakor, azaz 2013. május 10-én a tagság megszavazta az osztalékfizetést. Ez meg is történt 2013 júniusában. Július 12-éig megfizettük az szja-t és az ehót. Tehát pénzügyileg rendben.1353--as bevallásokba beállítva. Problémám viszont, hogy a 2012. évi mérleg szerinti eredménynél nem vontam le az osztalék összegét, enélkül lett megállapitva a mérlegszerinti eredmény. 2013. után is tudunk osztalékot fizetni, most nem tudom, mit kellene tenni, hogy helyesen járjak el. Válaszát várva köszönöm.
Tisztelt Pölöskei Lászlóné! Korábban feltett nyereségadóra vonatkozó kérdésem a nyereségminimum megállapításának alapjára vonatkozott. Elnézést kérek, ha pongyolán fogalmaztam, de tisztelettel megjegyzem, hogy a korábbi kérdésemben leírtak értelmezése alapján másra nem is lehetett gondolni. Kérdem tehát ismét, hogy a nyereségminimum megállapításánál kell-e korrigálnom az alapot a megállapított osztalékkal? Ennek korrekciójáról a 6. paragrafus rendelkezik. Kell-e tehát korrigálni? Remélem, itt sem kell! És milyen hivatkozást keressek hozzá?
A gazdasági társaság nem a saját tőkéjéből, hanem a működési bevételéből fizeti a munkabért, ezért hamis az az állítás, hogy a veszteséges cég a tagjainak munkabért sem fizethet - így reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Napi Gazdaság megkeresésére.
Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.
Mikortól kell számítani az osztalék vagy más követelés elévülési idejét? Miként kell elszámolni a ki nem fizetett osztalékot? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Mit számol a kalkulátor? Az osztalék-kalkulátor a fizetendő közterheket, valamint a nettó jövedelmet számítja ki a személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség szempontjából kizárólag a belföldi (magyarországi) illetőségű, ehoköteles magánszemély osztalékként adóköteles belföldről (Magyarországról) vagy külföldről származó bevétele, illetve osztalék címén kifizetett, de egyéb jövedelemként adóköteles külföldről származó bevétele esetében.
Tisztelt szakértő! Adott egy katás bt, melynek beltagja főállású katásként be van jelentve, kültagja azonban nem. Kérdésem: a főállású katás beltag esetében egyértelmű, hogy a havi 50 ezer forint megfizetésével mentesül minden más adófizetési kötelezettség alól(járulékterhek, tao, osztalék). Azonban a társasági szerződésben foglaltak szerint 50-50 százalékban tette be a vagyoni hozzájárulást a kül-illetve a beltag. A cég év végi eredményét ez esetben meg kell osztanom 50-50 százalékban (hiszen vagyoni betéteik arányában jogosultak osztalék felvételére) és a kültagnak az ő 50 százaléka után meg kell fizetnie az szja-t, illetve az ehót? Ezt elkerülendő (az irreális adóterhek miatt) modhatjuk-e azt, hogy a beltag (aki a valóságban az összes feladatot ellátja, a kültag csak amolyan - csendestárs, valódi tevékenységet nem végez) minden hónapban a katával leadózott bevételét felveszi, mint nettó bérjellegű jövedelmet, így év végén nem keletkezik semmiféle nyereség a cégben, így osztalékról nem is kell beszélnünk? Válaszukat előre is nagyon köszönöm, és várom.Üdvözlettel: Melinda
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték