Buktatók és megoldások az ICT-engedéllyel rendelkezők foglalkoztatásánál – gyakorlati példával

  • Czibók Viktória, a KPMG People Services csapatának szenior menedzsere

Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.

A globális munkaerőpiac folyamatos átalakulása, valamint a magyarországi gazdasági növekedés és beruházások élénkülése következtében egyre több hazai cég foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat, különösen a multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai. Az egyik leggyakoribb konstrukció az Intra-Corporate Transfer (ICT) engedéllyel történő áthelyezés, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi anyavállalat munkavállalója kiküldetés keretein belül ideiglenesen Magyarországon dolgozzon.

Az ICT-engedélyes foglalkoztatás azonban jóval összetettebb, mint egy egyszerű HR-adminisztrációs feladat. A vállalatvezetőknek és HR-szakembereknek számos, egymással összefüggő adózási, társadalombiztosítási, jogi és adminisztratív szabályt kell ismerniük és alkalmazniuk, amelyek megsértése jelentős pénzügyi és jogi kockázatokkal járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

Intra-Corporate Transfer, ICT, ICT-engedély, áthelyezés, munkavállaló, foglalkoztatás, anyavállalat, külföldi anyavállalat, HR, munkáltató, multinacionális cégcsoport
Gyakori hiba, hogy nem megfelelően dokumentálják a munkavállaló adóilletőségét (például hiányzik az illetőségigazolás, nincs naprakész utazási napló), ami kettős adóztatáshoz vagy adóelkerüléshez vezethet.
Forrás: Pexels

Az ICT-engedély jogi és gyakorlati háttere

Az ICT-engedély lényege, hogy a munkavállaló hivatalosan továbbra is a külföldi anyavállalat alkalmazásában marad, miközben Magyarországon, a cégcsoport magyar tagjánál végez munkát meghatározott időtartamra. Az engedély megszerzése szigorú feltételekhez kötött, és a foglalkoztatás során speciális szabályokat kell alkalmazni mind a juttatások, mind az adminisztráció terén.

A magyar társaság ICT-engedélyes munkavállalónak nem folyósíthat alapbért, kizárólag meghatározott juttatásokat (például lakhatási támogatást, utazási költségtérítést) biztosíthat számára. A munkavállaló bérét továbbra is a külföldi anyavállalat fizeti, azonban bizonyos feltételek mellett ez a külföldi munkáltató által juttatott jövedelem magyar adó- és járulékkötelezettség alá eshet.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• adózási kötelezettségek és kockázatok,

• társadalombiztosítási szabályok és gyakorlati problémák,

• tipikus hibák és kockázatok a gyakorlatban,

• gyakorlati példa,

• ajánlások a helyes eljárásra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

MAVIR Zrt-től kapott premizált termelői támogatás

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szolgalmi jog

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Élelmiszer-felügyeleti díj

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink